Letöltendő börtönbüntetéssel sújtaná az állatkínzókat, népszavazással akadályozná meg a paksi atomerőmű bővítését, a zöldenergiák terjedését viszont adókedvezménnyel támogatná Illés Zoltán, aki szerint 7 ezer szélerőmű lazán kiváltaná a hosszú távú kockázatokat hordozó „piszkos paksi energiát.” A Fidesz környezetvédelmi felelőse azért nem csak a zöldpolitikára koncentrál: sokak meglepetésére aláírta a Magyar Gárda elleni értelmiségi petíciót is. Állásfoglalását annyiban árnyalja, miszerint a rasszista ízű akciók elleni fellépéssel párhuzamosan elvárja a hatóságoktól: tegyék nyilvánvalóvá, hogy semmifajta bűnözés nem fogadható el.

● Többször majdnem kinevezték környezetvédelmi miniszternek, de aztán a politikai körök mindig kihátráltak, mondván: túl rámenős tárcavezető lenne. Ön miként definiálná ez esetben a „túl jó” és „a még éppen eléggé jó fogalmát.”
 – Maradjunk annyiban, hogy a lehető legjobbnak kell lenni, hisz a környezetvédelem jelentősen felértékelődött, nemcsak a nagyvilágban, hanem hazánkban is. Míg az emberek egyre jobban belefásultak a közönséges politikába, a zöldpolitika felpörgött. Egyes közvélemény-kutatások szerint a környezetvédelem, mint hívó szó, egyre jobban mozgósít, míg a klasszikus politikai szlogenek (Európai Unió, reform, piacgazdaság) fénye megkopott. Sőt, a természetvédelem nemcsak ott van milliók és milliók tudatában, de gyakran az egyik legfőbb érték. Sokan döbbentek rá, hogy nincs olyan kicsiny emberi cselekedet, ami ne hatna a környezetre.
● Végig egyénekről beszél. E szerint a „felsőbb akarat” hibádzik?
– Valóban csak egyes emberekről, helyi közösségekről beszélhetünk, holott a környezetvédelemnek pont az a szépsége, ami a nehéz-sége is. Azaz egyszerre mindegyik különböző szintnek működnie kell, legyen szó családról, kollektíváról, vagy államról. Ha egy adott szint hiányzik, az összes többi sem fejlődhet. Hiába környezettudatos bárki, hiába hajlandó többet fizetni a foszfátmentes mosóporért, ha egyetlen áruház polcain sem találja meg. Magyarán: az egyén csinálhat bármit, ha az állam csak egy helyben toporog.
● Épp Fodor Gábor minisztert bírálja?
– Fodor Gábor szívén viseli a környezetvédelem ügyét, csak hát főként eladható akciókkal nyomul, a szisztematikus háttérmunka azonban nem a tárcája erőssége. De nézzük a többi, a nyilvánosság által mértékadónak tartott politikust, államfőt, pártelnököket, az Országgyűlés elnökét, a minisztereket és engem. Bár nincs magas sarzsim, de én is ott vagyok Fodor Gábor mögött a környezetvédők élmezőnyében. Igaz, ezen a területen nem nehéz jó miniszternek vagy miniszterjelöltnek lenni, valós alternatívát megcsillantani méltó vagy méltatlan elődök után.
● Miközben egy német akadémiai tanulmány azt fejtegeti, hogy az atomerőművek közelében sokkal több gyermeket kínoznak rákos kórok, itthon gyanús a hallgatás a Paksi Atomerőmű működésének meghosszabbításáról. Lehetséges, hogy az ott termelt „koszos” energia tökéletesen kiváltható lenne, például második generációs napelemekkel és szélkerekekkel?
– Az atomenergia elfogadottsága Magyar-országon fokozatosan csökken, hiába költ nagyon-nagyon sok pénzt egyoldalú propagandára a paksi atomlobbi. A társadalom nagyobbik része ma már környezetkárosító energiatermelési módszernek tartja az „atomot”. Ugyanolyan kockázat ez, mint a klímaváltozás, a genetikailag módosított növények termesztése, a környezettudatos gazdálkodás hiánya.
● A bálnavadászatot meg tudta tiltani a világ, hasadóanyagügyben miért e tehetetlenség?
– A cetek gyilkolását is tiltó Kiotói Egyezmény egyébként világosan kimondja: az atomenergia alkalmatlan eszköz a klímaváltozás kezelésére, pont a saját maga által generált problémák miatt. A nukleáris energia kérdése szerintem annyira fontos, hogy a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításáról feltétlenül népszavazást kellene tartani.
● Tegyük fel, a nép nem kér többet Paksból, de utána hogy kapcsolja fel otthon a villanyt?
– Amennyiben a környezetvédelmi és gazdasági tárcánál megszületne az a politikai döntés, hogy támogatni kell az alternatív energiatermelési módozatokat, akkor egy hosszú ösztönző folyamat végpontjaként az állam akár át is vállalhatná a banki hitelek kamatterheit, ha valaki azért vesz fel kölcsönt, hogy lakóházára napelemet, napkollektort szereltessen. A probléma az, hogy az első lépés nem valósul meg soha, nincs politikai támogatás. Ugyanis azok, akik döntési helyzetben vannak, nem érdekeltek az alternatív energiatermelési módozatok elterjedésében, az atomlobbi erősen nyomja a kormányt, hogy megakadályozza Magyarországon a szél-, a nap- és a geotermikus energia térhódítását. Pedig 7 ezer darab 1 megawattos szélerőmű kiváltaná a paksi atomerőmű teljesítményét. Ráadásul ha egy ország a saját területén állítja elő a szükséges villamos és hőenergia egy részét, akkor a külső forrásoktól, sőt külső politikai tényezőktől is függetleníti magát. Arról nem is beszélve, hogy a szél-, a nap-, illetve a geotermikus energiának nincs káros környezeti hatása, ahogy a biomassza-hasznosítás sem koszol. Nyilvánvaló szempont a munkahelyteremtés is. Németországban, ahol a villamosenergia-termelés 30 százalékát az atomerőművek adják, s összesen 10 ezer embert foglalkoztatnak, míg a 3 százaléknyi energiát produkáló szélerőművek 28 ezer főnek adnak munkát.
● Talán nem túlzás azt állítani, hogy Nyugat-Európában ökológiai forradalom zajlik: a német Merkel, a francia Sarkozy teljes mellszélességgel kiáll a legszigorúbb környezetvédelmi intézkedések mellett, Párizs és London polgármestere pedig keresztes hadjáratot indított az autók ellen. Ám a Fidesz vezető politikusai egyetlen előremutató szót sem ejtenek a környezetvédelemről...
– Ezt tagadnom kell! Olvassa el a 2007. december 8-án nyilvánosság elé tárt Erős Magyarország címet viselő alapprogramunkat. Ám ettől függetlenül tény, hogy a politikai pártok többsége nem nagyon mozdul a környezetvédelemben. Öröm viszont az ürömben, hogy a pártomon belül a szakterületet viszont megfelelően képviselik, legalábbis az emberek ezt gondolják a Fideszről. A kormányzat ellenben minden területen egyhelyben toporog.
● Sajnos nekem egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a Fidesz akár egy nüánsszal is reményteljesebb lenne környezetvédelmi vonatkozásban.
– A mese arról szól, hogy ki veszi meg a földgázt vagy a villanyáramot Ukrajnától. Az atomlobbi és más gazdasági körök pedig állami pénzből 1000-1500 milliárdért akarják meghosszabbítani a paksi atomerőmű élettartamát, annál is inkább, mert az ilyen adófizetői pénzből finanszírozott állami nagy beruházásból jó sokat lehet lopni. Ez akadályozza igazán a zöldipar térhódítását.
● Viszont a magánszférának hála a környezetvédelmi ipar mégis megerősödni látszik. Rétságon most épül Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb napelemgyára, se szeri se száma a szélerőműcégeknek és egyre több háztetőn látni vízfűtéshez használt napkollektorokat. Elegendő ez ahhoz, hogy egyszer végre ne maradjunk le egy olyan rokonszenves konjunktúráról, amit a zöldipar föllendülése jelent?
– Sajnos Magyarországon 2006-ban csak választást lehetett nyerni az alacsony gázár csalóka ígéretével! Én viszont be is szeretném váltani ezt az ígéretet, nem csalafinta szavazatmaximáló szlogenek puffogtatásával, hanem az alternatív energiatermelési módozatok terjesztésével. Nálunk fejlettebb rendszerekben az állam támogatással ösztönzi az embereket, hogy például a faaprítékot vagy a mezőgazdasági hulladékot ne hagyják elrohadni, hanem villamos energiát és hőt állítsanak elő belőle. Miközben a szervesen épülő társadalmakban, akár Ausztriában, egy másfajta közösségi élmény a fontos, Magyarországon egyetlen igazi motiváció van: az érdek. Itt juthat az állam jelentős szerephez, többek között adókedvezményekkel. Mert luxus arra várni, hogy két generáció múlva majd jobb legyen. Ezt nem fogadom el! Ám az anyagi ösztönzés módszerén csiszolni kell, ugyanis most „a keveseknek nagyon sok, a sokaknak meg semmi” elv alapján osztják az állami pénzt. Olyan rendszer kellene, ami sokaknak biztosít lehetőséget. Ausztriában 3 millió négyzetméter aktívan működő napenergiát hasznosító eszköz feszül a háztetőkön, Magyarországon meg összesen harmincezer. Ausztriában, Bécs irányába több száz szélturbina termeli az energiát az út mentén. A virtuális határ másik oldalán meg talán alig egy tucat. Döbbenetes! Nem hihetjük, hogy a határ megállítja a szeleket.
● Az utóbbi időben szinte kizárólag zöldpolitikusként szólalt meg, most viszont egy ideológiai-politikai adok-kapokba szállt be. A TASZ, a Társaság a Szabadságjogokért kezdeményezésére 150 értelmiségi írta alá a tiltakozást a Magyar Gárda romaellenes felvonulásai miatt. Az ívet ön is szignálta. Miért gondolta, hogy fideszes környezetpolitikusként alá kell írnia ezt a petíciót?
– Természetesen, mint gondolkodásra képes, értelmes, érző és demokrata ember írtam alá ezt a kezdeményezést. Bibó óta tudjuk: demokrata az, aki nem fél! Sem fideszesként, sem szakpolitikusként nem tudok és nem is képviselhetek más elveket, mint amilyeneket egyéb-
iránt mindig, minden esetben képvisel az ember. Az emberi méltóság és a szólásszabadság mindenkinek tiszteletre méltó, alapvető joga. Ezt a két dolgot kell összekombinálni, egyik sem sérülhet, egyik sem több, mint a másik, egyik sem játszható ki a másik ellenében. A törvények arra valók, hogy az arra hivatottak azokat jogszerűen használva tegyék a dolgukat. Egyértelmű, hogy a bűnözés nem fogadható el! Semmilyen bűnözés, akárki is követi el. A bűncselekmények a közvéleményben negatív érzéseket, frusztrációt váltanak ki. A rendvédelmi szervek és egységek tehetetlensége szintén frusztrációt okoz. De ez senkit nem jogosít fel arra, hogy kézbe vegye az ügyek intézését, és sok-sok emberben feszültséget, félelmet keltve, masírozgasson.
● Más szimbolikus ügy miatt is fájhat a feje:a kormány hivatalos álláspontja szerint szűkebb pátriájában, a VI. kerületben épül majd a kormányzati negyed. Mit gondol, megvalósul ez a nagyberuházás?
– Egyszer egy híres ember azt mondta, jósolni csak a múltról szabad! A kormányzati negyed tervének bejelentésétől kezdve úgy látom, bár állításomat bizonyítani nem tudom, hogy itt egy nagy ingatlanspekuláció-ról van szó, amiből pártkasszák és magánszemélyek is részesülhetnek. Spekuláció, még akkor is, ha nem törvénytelen. A politikában tevékenykedők döntési helyzetben szeretnek olyan konstrukciókat kidolgozni, amelyekben pénzügyi, befektetői, banki és ingatlanfejlesztői körök érdekei egyszerre érvényesülnek és látványos nagyberuházások valósulnak meg. Ezzel akarják kábítani az egyszerű népet? Ha most Ó-Egyiptom időszakában élnénk, akkor valószínűleg piramisokat építenének. Ez a kormányzati negyed nem szolgálja a közjót, ezért felesleges. Azért sem támogatom, mert az adott helyszínen zajló kormányzati tevékenységhez szükséges közlekedési, infrastrukturális beruházásokhoz nincs meg a pénzügyi fedezet. Budapest ezen részén a már kialakult közlekedési káosz még nagyobb lesz, ami jelentősebb levegőszennyezéshez, környezetszennyezéshez vezet. A kialakult helyzetben a kormánynak vagy el kell állnia a beruházástól, vagy pedig fővárosi többségénél fogva fővárosi szintű referendumot kellene kezdeményeznie!
● Friss hír, hogy bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást Topler Zoltán rendező ellen, aki a vád szerint a kamerák előtt vízbe fojtott egy macskát, filmre vette haláltusáját, majd díjat nyert alkotásával. Ön az egyik kezdeményezője volt annak idején a Btk. módosításának, amely az állatkínzást bűncselekménynyé tette. Nem lehet, hogy valamit elrontottak, hisz eddig nem nagyon akadt horogra komoly állatkínzó. Most sem.
– Igen is letöltendő és nem felfüggesztett börtönbüntetéseket kellene a bíróságoknak kiszabniuk. Ja, és előtte persze vádat emelni az ügyészségnek… Nagyon fontos lenne a bűnüldöző rendőrök, az ügyészek, a bírák továbbképzése az állatvédelem, a környezet- és természetvédelem területén, hogy szinte ugyanolyan súlyosnak tekintsék ezeket az eseteket, mint az emberi élet- és vagyonbiztonság elleni bűntetteket. A Btk. módosítása az egyetlen lehetőség volt arra, hogy megváltoztassuk az igazságszolgáltatás szemléletét. Évtizedes elmaradásokat, mulasztásokat kell pótolni. A dolog nem lett elrontva, hanem nincs megcsinálva, nincs befejezve. Sajnos – egyelőre – az állatvédelem vonatkozásában is következmények nélküli ország vagyunk!

Bóday Pál 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!