Csak átfogó megoldások segíthetnek az Európai Unió gondjain. Erről beszélt az e heti csúcsértekezlet után Andor László, az EU foglalkoztatási szociális és munkaügyek társadalmi biztosa. Andor kitért a Matolcsy-csomagok brüsszeli fogadtatására is.

– Komoly a csalódottság az e heti EU-csúcs döntései nyomán, a várakozásoknál kevesebbet haladtak a bankunió ügyében, amely a fő téma volt az Európai Tanácsban. Súlyos válságról beszélnek, aztán apróságokról határoznak.

– Megszokhattuk már, hogy az Európai Tanács kis lépésekkel halad. Igen nagy szerencse kell ahhoz, hogy ez a módszer megfelelő választ adjon a válságra, és eddig – ez jól látható – nem volt szerencsénk. Ha abból indulnak ki, hogy egy hónap múlva úgy is találkoznak, meg két hónap múlva is, akkor nincs is igazából ösztönzés arra, hogy a rendszer egészét áttekintsék és a gondokat átfogóan kezeljék. Volt már példa olyan, több héten át ülésező gazdasági és monetáris konferenciára, ahol nem az állam- és kormányfők vettek részt, hanem a megbízott szakértőik, de úgy mentek haza, hogy a megoldás az asztalon volt. Ez volt a híres Bretton Woods-i konferencia 1944-ben, hasonlót lenne érdemes az európai pénzügyekről rendezni. Azt hiszem, az idő eléggé sürget ahhoz, hogy az euró jövőjét egy ilyen fórumon vitassák meg.

– De nem csak az idő sürget. Egyre fogy a lakossági türelem is, főleg a déli országokban, szinte folyamatosak a tüntetések, sztrájkok. Erre odafigyelnek?

– Természetesen. Többek között erre szolgál az úgynevezett Háromoldalú Csúcstalálkozó, ami ősszel és tavasszal kerül megrendezésre. Itt a munkáltatók és a munkavállalók képviselőit hallgatja meg és tájékoztatja az Európai Tanács és a bizottság elnöke, valamint a tanácsot elnöklő ország, és a két következő elnök vezetői. Ez most is megtörtént, közvetlenül az Európai Tanács ülése előtt. A probléma nem az, hogy Brüsszelben ne lennénk tisztában a helyzet tarthatatlanságával, hanem inkább az, hogy az északi országok túl távolinak érzik a déli problémákat, sokan úgy vélik, nincs közük a déli válsághoz, görögök, spanyolok oldják meg maguk. Pedig ez egy rendszer, s magát a rendszert kell újjáépíteni, ami viszont politikai támogatás nélkül nem megy.

– A csúcs után úgy néz ki: lesz valamikor bankunió, de a spanyolok problémáját most kellene kezelni.

– Annyi jó hír van Spanyolország számára, hogy az ESM (Európai Stabilitási Mechanizmus – a szerk.) életbe lépett, és ha kér, az ország kaphat pénzügyi segítséget. Persze, júniusban még úgy nézett ki, hogy a bankunió hamarabb megvalósul, és ilyen állami segítségkérésről nem is kell már beszélni.

– És Görögország? Van jövőjük az eurózónán belül?

– Valóban Görögország van a legnagyobb bajban, de az eurózónán belül kell segíteni rajtuk. Ehhez ők maguk is ragaszkodnak. A héten jelent meg egy német tanulmány arról, hogy milyen költségekkel járna az esetleges távozásuk, és a számok elég meggyőzőek. De hangsúlyoznám, itt nem egyszerűen Görögország megsegítéséről, s ha lehet, újjáépítéséről van szó, hanem a monetáris unió szerkezeti problémáinak orvoslásáról.

– A jelek szerint Magyarországnak is kijut a figyelemből. Hogy döntötték el ilyen hamar, hogy a második Orbán–Matolcsy-csomag sem hoz elegendő megszorítást, kiigazítást, vagy hívjuk, ahogy hívjuk?

– A bizottság alaposan tanulmányozni fogja a legutóbb bejelentett költségvetési intézkedéseket, készülve az őszi makroökonómiai előrejelzésre. Ennek időpontja november hetedike. Addigra alakul ki tiszta kép arról, hogy Magyarország jól halad-e a túlzott deficit eljárás keretében tett vállalásai teljesítésével. Hadd tegyem hozzá: az értelmes fiskális politika elsősorban az ország érdeke, hiszen ez teremti meg a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés alapjait.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!