Elkeseredésében otthagyta a Balog Zoltán humánminiszter által alapított Antiszegregációs Kerekasztalt L. Ritók Nóra. A nemzetközi hírű oktatási szakembernek elege lett az álszenteskedésből. A kormány szerint, persze, minden rendben van, ám a tények L. Ritók Nórát igazolják.
Sértődött hangvételű közleményben reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága arra a hírre, hogy L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója otthagyta a Balog Zoltán tárcavezető által alapított Antiszegregációs Kerekasztalt.
A hazai és nemzetközi szinten is elismert pedagógusnak elege lett a testületből, a „pozitívumokat hangsúlyozó” megbeszélésekből, miközben ő a „terepen” épp ezek ellenkezőjét tapasztalta. „A legjobban, azt hiszem, az zavart, hogy olyan hatások ellen kellett volna stratégiát kidolgozni, amiket éppen ez a rendszer hozott létre. (…) Hiszen fokozódik a szegregálódás, hiába találunk ki bármit, mert lehet szegregálni, iskolán belül is, településen belül meg pláne, hiába küzdünk az iskolai lemorzsolódás ellen, ha a 16 éves tankötelezettség él stb.” – írja közösségi oldalán L. Ritók Nóra, aki a továbbiakban nem akar hozzájárulni ahhoz, hogy a nevét alibi egyeztetések igazolására használják.
A tárca reakciója nem sokáig késlekedett: „Magyarország kormánya elítéli a szegregációt, amelyet a magyar törvények is tiltanak. Minden esetben, amikor bebizonyosodik a szegregáció, annak felszámolására minden szükséges intézkedést megteszünk.” A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy „az Antiszegregációs Kerekasztal számos eredményt ért el, amelyek a résztvevők javaslatait figyelembe véve születtek meg”.
A tárca állításait azonban több tény is cáfolja:
1. A számok azt bizonyítják, hogy az elmúlt években nőtt a szegregáció. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor oktatásközgazdász számítása szerint az iskolai szegregáció 1992 és 2006 között erőteljesen növekedett, majd – nem függetlenül a Magyar Bálint-féle integrációs programtól – 2006 és 2008 között csökkent. 2008-ban a csökkenés megállt, 2010-től pedig újra növekedésnek indult. Hiába ítéli tehát el a kormány szavakban a szegregációt, ha semmit nem tesz a felszámolásáért.
2. A második Orbán-kormány 2010-ben oktatáspolitikai fordulatot hirdetett, amelynek lényegi eleme a központosítás. Az önkormányzati fenntartásban működő iskolarendszer felszámolásának és a tanszabadság elvételének jelszava az volt, hogy így majd minden gyerek egyformán jó minőségű oktatáshoz juthat. Ez nem teljesült. Egyrészt azért nem, mert az egyházi iskolákat nem vették központi irányítás alá, ami tovább mélyítette a szegregációt a rendszerben. Az egyházi iskolák többsége kerüli ugyanis, hogy nagyon szegény vagy roma gyerekeket oktasson, egy kis részük viszont kifejezetten erre specializálódott. Olyan egyházi iskolát, ahol integrált oktatás folyna, nemigen találunk. A legfrissebb példa, hogy a Hajdú-Bihar megyei Komádiban 2015 tavaszán kiderült, hogy a református egyház át akar venni egy épületet, ahol iskolát nyitna a már meglévő állami intézmény mellett. Az oktatási szakértők – köztük L. Ritók Nóra – folyamatosan jelezték a kormánynak, hogy ne engedélyezze ezt az iskolát, mert ezzel az állami iskola elkülönülését okozza, hiszen a jobb módú családok oda járatják majd a gyerekeiket. Hiába, a kormányhivatal megadta az engedélyt. Az eredmény: külön iskolában tanulnak majd romák és a nem romák, azaz nő a szegregáció.
3. A kormány és a KLIK támogatja ezt a folyamatot. Ezt példázza egy kaposvári iskola története. 2010-ben, még az intézmény államosítása előtt, mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kaposvári cigánytelep mellett működő, a város által fenntartott iskolában etnikai alapon elkülönítve oktatják a gyerekeket. 2012-ben elkészült egy körültekintő és érzékeny terv, amely részletes útmutatót adott arra, hogy miként kell bezárni ezt az iskolát úgy, hogy a gyerekek és a pedagógusok a lehető legkevesebb konfliktussal integrálódhassanak a település többi iskolájába. „2012 decemberében még arra is lehetősége lett volna a fideszes Szita Károly által vezetett városnak, hogy brüsszeli forrásokat használjon fel a deszegregációra, még a pályázat megírásában is segítettünk volna” – mondta lapunknak az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyereknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje, Kegye Adél, aki hozzátette: az államosítás után is leveleztek a KLIK vezetőivel és az oktatásért felelős államtitkárral a megoldásról, de válaszra sem méltatták őket. Balog Zoltán tárcája semmit nem tett. Illetve mégis: megváltoztatta a szegénység definícióját. Ennek alapján a szóban forgó kaposvári iskolába már egyetlen szegény gyerek sem jár. Papíron legalábbis. A tárca ugyanis felpuhította a halmozottan hátrányos helyzet (HHH) és a hátrányos helyzet (HH) kritériumait. Így aztán, míg az iskolában a közelmúltig száz százalék volt a HH-s gyerekek aránya, a következő tanévben – az új szabályozás miatt – szinte mind eltűntek a statisztikából. Csak a gyerekek maradtak ugyanazok.
4. Tény, hogy a romák a legritkább esetben élhetnek a szabad iskolaválasztás jogával. „Ez nem menekült iskola” – így utasította el például az egyik körzetes iskola igazgatója azt a roma szülőt, aki a szegregált egyházi iskolából integrált oktatási környezetbe szerette volna íratni két gyermekét, egy elsős és egy negyedikes tanulót. A két gyerek a zömmel szegény családok lakta nyíregyházi Huszár-telepen lévő, pár éve nyitott Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskolába jár. Itt, a szegénytelepen működött az iskola elődje, amit 2007-ben az akkori MSZP-s városvezetés bezárt. Elismerte ugyanis az intézmény törvénysértő működését, vagyis azt, hogy az iskola fenntartásával a város elkülöníti a roma gyerekeket a többiektől. A 2010-ben megalakult új fideszes városvezetés viszont egyeztetésbe kezdett a telepen roma pasztorációt folytató görögkatolikusokkal, akik újranyitották az iskolát. A CFCF szerette volna elkerülni a pert, ezért jó előre tárgyalásokat kezdeményezett a Hajdúdorogi Egyházmegyével és az önkormányzattal, hogy egyházi köntösben se jelenhessen meg a roma gyerekek elkülönítése. Mindhiába. Az ügy bíróságon folytatódott, s a tárgyaláson önként állt ki az iskola mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A Sója története így aztán új fejezetet írt a rendszerváltás utáni jogtörténetben: a hosszú bizonyítási szakasz után az első- és másodfokú bíróság is kimondta, hogy a cigányiskolák nem szervezhetők ki az egyházak fennhatósága alá sem, mert a szegregáció tilalma az egyházat is kötelezi. A Kúria azonban 2015 tavaszán éppen ellenkező megállapításra jutott, és hatályon kívül helyezte a korábbi döntéseket. A bíró úgy vélte, a szabad vallásgyakorlás erőteljesebb jog az elkülönítés tilalmánál. Hogy valójában mit ér a szabad vallásgyakorlás és a szabad iskolaválasztás, ha az ember cigánynak születik, az kiderült az előbb említett történetből, amikor – a köznevelési törvényt is megsértve – visszautasították a roma gyerekek átiratkozási kérelmét a körzetes iskolába.
5. Tavaly nyilvánosságot látott egy rendelettervezet, ami lehetőséget biztosítana a miniszternek arra, hogy bizonyos esetekben az egyenlő bánásmód követelménye, azaz az etnikai alapú elkülönítés tilalma alól felmentést adjon. A tervezet óriási felháborodást szült, az illetékes brüsszeli bizottság érdeklődését is felkeltette, a jogszabály ugyanis ellentétes lenne az unió alapértékeivel. A kötelezettségszegési eljárás fenyegetése miatt, a kormány fiókba tette a tervezetet. Amit most újra elővett, érdemi változtatás nélkül.
Ha egy országban nagy a szegregáció mértéke az oktatásban, az nem pusztán emberi jogi kérdés, hanem közgazdasági is. Egy szegregált iskolában ugyanis jellemzően nagy a tanári fluktuáció, rossz az oktatás színvonala, a gyerekek nagyon gyenge kompetenciákkal kerülnek ki a közoktatásból, gyakran végzettség nélkül. A szegregált iskolából az út egyenesen vezet a biztos és tartós munkanélküliségbe, a kilátástalan szegénységbe. Az elmaradt személyi jövedelemadók, a közmunkával és a segélyekkel járó költségek a mindenkori költségvetést terhelik majd.
Ha Balog Zoltán a szavakon túl nem áll neki érdemben is az oktatási szegregáció felszámolásának, akkor azon túl, hogy könnyen Brüsszel szégyenpadjára kerül az ország, a Kerekasztalnál is már csak ő fog ülni. Egyedül.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!