A kormány nem veszi észre, hogy megjelent a szakszervezeti vezetők új, posztmodern generációja – jegyezte meg a napokban Ágh Attila politológus egy beszélgetésen. Azt, hogy ez a megállapítás reális-e, mutatják az utóbbi hetek eseményei, az európai demonstrációk mintájára szervezett akciók, tüntetések, amelyek fő irányítói, koreográfusai a fiatalabb korosztályt képviselik. A változást az élet is kikényszerítette, vagyis az, hogy a kormány egyszerűen nem tekinti partnernek a szakszervezeteket. Megszüntette az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, amelynek mind a hat konföderáció tagja volt, s a jelenlegi látszategyeztetésekre csak a számára „kedves” konföderációvezetőkkel – az Orbán Viktorral „jó” kapcsolatot ápoló Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és a legkisebb, becslések szerint legfeljebb 15 ezer tagot tömörítő Munkástanácsok elnökével, a vállaltan jobboldali értékeket valló Palkovics Imrével – ül le. Ez vélhetően arra jó, hogy a miniszterelnök szóvivője folyamatosan hangoztassa: kormány még ennyit nem egyeztetett szakszervezetekkel.

A „forró ősz” eddigi eseményei is világossá tették a szakszervezetek megosztottságát, amelyet a Fidesz-kormány tovább erősített. Április 9-én még együtt tüntetett Budapesten a megszorítások ellen a hat konföderáció, azonban az összefogás nem folytatódott. Szakszervezeti körökben ezt azzal magyarázzák, hogy Gaskó egy ernyőszervezet létrehozását javasolta a társkonföderációknak, utóbbiak vezetői azonban ezt azért utasították el, mert az új szerveződésben Gaskó kérte a vezető szerepet. Gaskó az elutasítás után váltott, s a közös május elsejei majálisozásról már úgy nyilatkozott: „nem szívesen jelennek meg azokkal az emberekkel, akik az előző kormányt kiszolgálták”.

Mindeközben egy új szerveződés indult útjára azzal a céllal, hogy az eseményekre lassan reagáló szakszervezeti mozgalmat megújítsák. Júniusban három, a negyvenes évei elején járó, agilis érdekvédő, Székely Tamás, a vegyészszakszervezet, Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének és Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője szervezésében mintegy ötven ágazati szakszervezet részvételével megalakult a szakszervezeti akcióegység – jelezve, hogy őszre az eddig megszokottól radikálisan eltérő tiltakozó demonstrációkat készítenek elő a kormány intézkedései, főleg az új Munka törvénykönyvének a munkavállalókat hátrányosan érintő tervezete ellen. A formációhoz a helyszínen csatlakozott a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), később pedig a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) is – az MSZOSZ valamennyi tagszervezete alapító tagja is az akciószövetségnek. A Liga és az autonómok elnöke, Gaskó István és Borsik János ugyan ott volt az alakuló ülésen, de elhatárolódtak az új formációtól, legnagyobb tagszervezeteik viszont csatlakoztak. Szakszervezeti berkekben erről úgy vélik, hogy a két – egyébként közismerten személyi konfliktusban lévő – konföderációvezető kiírta magát a mozgalomból, döntéseiket személyes ambíciók motiválták.

A múlt szombati Kossuth téri, több tízezres demonstráción Pataky Péter, az MSZOSZ és Varga László, a SZEF elnöke részt vett, sőt fel is szólalt: mindkét érdekvédő úgy véli, itt az ideje a szakszervezeti mozgalom egységesítésének. A Liga és az autonómok elnökét egyébként a tüntetők is hiányolták. Információink szerint a héten rendkívüli elnökségi ülést hívtak össze a Ligánál, ahol többen lemondásra szólították fel Gaskót, s volt, aki úgy fogalmazott: nem folytatható az a gyakorlat, hogy az elnök a háttérben a Fideszhez jár egyeztetni, miközben mást kommunikál a közvélemény előtt. Egyre többen vetik fel, hogy az akcióegységhez csatlakozó szakszervezetek hozzanak létre egy új szakszervezeti formációt, az operatív törzs vezetői azonban úgy vélik, az emberek határozzák meg, hogy ez kinövi-e magát az akcióegységből. Ha igen, az jelenlegi szakszervezeti struktúrát fenekestől felfordítja.

Mindeközben kormányzati és szakszervezeti körökből is többen azt feltételezik, hogy a színre lépett ifjabb generáció elsősorban politikusi pályáját készíti elő. Szerintük ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy három szakszervezet és egy civil mozgalom lengyel példára megalakította a Magyar Szolidaritás Mozgalmat. Életre hívói, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége elnöke, Kónya Péter, Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás, a vegyészszakszervezet vezetője, valamint névrokona, Székely Sándor, az Egymillióan a Demokráciáért egyesület társelnöke. Az alapítók azt elismerik, hogy a szolidaritási mozgalom bizonyos kérdésekben már túlmutat a szakszervezeti érdekképviseleten, és nem zárják ki, hogy ha a tagság úgy dönt, később párttá alakulnak. Konkrét célokat azonban még nem fogalmaztak meg, de az biztos, hogy nem sorozatos tüntetésekre szerveződnek: azt szeretnék, hogy egy később meghatározott eszközrendszerrel felszámolják a megosztottságot.

Azt, hogy a mozgalom milyen irányt kövessen, a csatlakozók határozzák majd meg, nincs „király”, egyedüli vezető – hangsúlyozta Kónya Péter, hozzátéve, hogy az alapítók a mozgalom azonos jogállású ügyvezetői. Nagyon széles körű konzultációval kívánják a Szolidaritást felépíteni, de nem akarnak szembe menni a politikai pártokkal, és a jelenlegi szakszervezeti mozgalommal sem. Pedig mégis ezt tették: akcióikkal, váratlan bejelentésükkel megosztották a szakszervezeti mozgalmat. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke például – miközben úgy véli, hogy a mozgalom vezethet eredményre, de káoszhoz is – azért bírálja az alapítókat, mert nem egyeztettek a tüntetéseket szervező akcióegységhez csatlakozókkal. Mások azt is kifogásolják, hogy túl szoros kapcsolatot építettek ki a pártpolitikával. Ugyanakkor a „négyek” azt határozottan cáfolták, hogy egyeztetéseket kezdtek volna egy választási koalícióban való részvételről a demokratikus ellenzéki erőkkel.

Mindazonáltal a Szolidaritás a mozgalmat életre segítő szakszervezeti akcióegységgel szoros együttműködést tervez. Székely Tamástól, az akcióegység és a mozgalom egyik főszervezőjétől úgy tudjuk, saját hírportált indítanak. Az akció­zást sem hagyják abba: a munkavállalókat érintő változások miatt október 11-én az ország különböző pontjain egységesen 24 órás forgalomlassító demonstrációt tartanak. Ezen a napon ülésezik ugyanis először a Székely által gittegyletnek nevezett Nemzeti Gazdasági Tanács, amely az Országos Érdekegyeztető Tanács helyébe lép.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!