Nem fog remegni a kezem, ha szabálytalanságokat találok – ígérte Rajoy miniszterelnök, amikor a spanyol sajtóban megjelentek az első információk a kormányzó Néppárt vezetésének illegális jövedelmeiről.
Azóta nem Rajoy keze, hanem a kormány és az egész jobboldali elit remeg: az El País az ország legnagyobb lapja valahogy megszerezte és nyilvánosságra hozta Bárcenas egykori néppárti kincstárnok titkos könyvelését. A kézírásos listán Mariano Rajoy miniszterelnök neve mellett rendszeres – évi 25 ezer eurós titkos juttatások szerepelnek, méghozzá hosszú-hosszú éveken keresztül. Ugyancsak titkos illetményt kaptak a párt többi vezetői is. A pénz eredete természetesen illegális: olyan spanyol nagyvállalkozóktól származik, akik főként az építési és ingatlanüzletben érdekeltek. Ők voltak a példátlan spanyol építési láz idején hozott kormányzati döntések fő haszonélvezői.
A nyilvánosságra hozott fotokópiák adatainak egy része megegyezik egy évek óta folyó korrupciós ügy hivatalos rendőrségi dokumentumaival, ráadásul néhány néppárti politikus máris bevallotta, hogy a Bárcenas-listán szereplő pénzeket ő bizony valóban megkapta. A lista megjelenésében szerepet játszhat, hogy egy spanyol vizsgálóbíró Svájcban nemrég megtalálta az egykori néppárti pénztárnok titkos 22 millió eurós bankszámláját. Bárcenast most súlyos börtönbüntetés fenyegeti – talán nem véletlen, hogy hirtelen kezdtek kiszivárogni a pártvezetést kompromittáló információk. Amelyeket persze Bárcenas most utólag tagad – csak hát a botrányt immár nem lehet leállítani. A csontvázak sorozatban potyognak ki a szekrényből.
Ana Mato egészségügyi miniszterről is hirtelen kiderült, hogy egy, a politikusok megkörnyékezésére szakosodott vállalkozói körtől (az ügyészség bűnszövetkezetről beszél) mindenféle ajándékokat kapott. Ami különösen kínos: erről is dokumentumok jelentek meg a lapokban.
A botrány hatására már a jobboldali El Mundo is azzal a címmel írt kommentárt, hogy „Valakinek meg kell halnia”. Csakhogy most már egyetlen – még oly jelentős – tisztáldozat nem elég. A folyamatos megszorításoktól és az elképesztő (26 százalékos) munkanélküliségtől kifáradt, reményvesztett spanyolok ezúttal nem tértek napirendre vezetőik züllöttsége felett. Az elemi felháborodást mutatja, hogy 24 óra alatt háromszázezren írták alá a Rajoy miniszterelnök leváltását követelő, interneten terjedő felhívást. A botrány miatt már saját pártjának tartományi tisztségviselői is lázadoznak – néhányan tiltakozásképpen le is mondtak.
A most brutális erővel felszínre tört korrupció persze itt sem csak a Néppárt privilégiuma. Az állam minden szintjén folyik a döntéshozók megvesztegetése. (Bár szakértők szerint a most ellenzéki szocialisták a Néppártnál nagyságrenddel kisebb kenőpénzeket kaptak-kapnak.) Ha mégis van valami biztató jel, az a demokrácia két fontos pillérének, a független sajtónak és a bíróságoknak a helytállása. Az itteni lapok bulldogszívóssággal utánajárnak a piszkos ügyeknek, sőt a döntő bizonyítékokat is megszerzik. És mindig akad egy megvesztegethetetlen vizsgálóbíró, aki komolyan veszi hivatását – nem engedi a hatalmasok stiklijeit eltussolni. Még akkor sem, ha az ország miniszterelnöke vagy a királyi ház tagja a tettes.
Rajoy szombati sajtóértekezletén mindent tagadott és közölte, hogy nem mond le.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!