Társadalmi horror fut előttünk, de félek, unjuk. Az ilyesmi általában a horror végzete, ezúttal inkább a miénk.

Az Országos Bírói Tanács póttagjainak választásán például a kiválasztottak közül egy sem vállalta a tagságot a zilált rendszerben, aki pedig a helyszínen jelöltette volna magát, azt nem hagyták. A jognak ez a meghurcolása az igazságszolgáltatás esszenciális centrumában történik.

Mindig ugyanaz. Hatalmi harcnak rendelik alá az emberek a jobb célokra szolgáló lehetőségeiket. A politikai centrum elnyomja a szakmai kontroll eszközeit. Csakhogy ez itt a bíróságok világa! Olyan ez, mintha orvosok műhibák sorozatával kezelnék egymást.

Maguk az orvosok viszont éppen egymásra kiabálják az emberi műhibát és megint nem elsősorban szakmai okokból. De már unhatják ezt is az olvasók…

Ezt értem is, de azt nem, hogy a szabálytalan műtét miatt eltávolított főorvos, ha egyszer akkorát vétett, hogy nem maradhat a helyén, vajon miért kerül egy másik kórházba. Ott miért járna el másként? A kárvallott főorvos azt mondta, úgy küldték el, hogy még a frissen operált betegeit sem nézhette meg, a varratokat sem szedhette ki. Vajon mi értelme azonnal távolságtartási végzéssel elküldeni egy szívsebészt, mint egy bankvezetőt, akit nem lehet a kasszánál hagyni egy percig sem, ha már megkapta a felmondását? Durva és ostoba szokás az uralkodó osztályban a statáriális bánásmód.

Hiába telefonált az a beteg is, aki műtétre várt, hogy mi lesz vele. Aztán többé már nem telefonált. Tudjuk. Unjuk?

És azt, hogy a választások után fél évvel bejelentik, hogy radikálisan átszervezik a felsőoktatást. Ezt lehet? Minden előzetes értesítés, a választók, a szakma és a közvélemény tájékoztatása nélkül? Ez az, ami megunhatatlan lenne, ha nem ezredszer ismétlődne. Figyeljük a tévéjüket, újságjaikat, kiderül, mit terveznek velünk. Nem előbb, mindig csak utóbb. Az egyetemeket majdan fenntartó alapítványok állam által kinevezett kurátorait menynyiben köti majd az egyetemi autonómia tisztelete? Megvan a megoldás, amivel azt is át lehet lépni?

Ha az állam kivonul innen, az egyetemek a tandíj fizetésére képes hallgatókat fogják preferálni, akiktől a pénzt kapják, vagy azokat, akiket ösztöndíjakkal nekik kell benntartani a rendszerben, tehát viszik a pénzüket? Hova forduljon ebben a jövőben, aki nehezményezi a felsőoktatásra fordított állami összegek elégtelenségét? Az állam széttárja karjait?

A G7 a napokban tette közzé: az Európai Unióban az e tekintetben egyébként kiemelkedő Luxembourgon kívül csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25–34 éves fiatal felnőttek körében. 2014 óta 32,1 százalékról immár 30,2 százalékra.

Ezt megakadályozandó tüntettek ezrével a fiatalok az előző ciklus elején. Úgy nézett ki, sikerrel. És íme, szép csendesen, unalmasan mégis megcsinálta a kormány. Nem akar ilyesmire ennyit költeni.

De akkor mire?

Atomra. Stadionra. Önkultuszra. Holdudvarra. Mióta tudjuk már? Unhatják is az olvasók.

Nemrég tudhattuk meg, hogy 1 milliárd forintból butikhotellé alakítja a BDPST Group az Andrássy út 116. szám alatti villát. A cég egyik tulajdonosa Orbán Viktor veje, Tiborcz István. Az Andrássy út mesés ingatlansorán tulajdonostársa lesz Schmidt Mária és Mészáros Lőrinc is. Keressük meg a korábban hozzáadott értéket, amelyből említettek gyarapodásukat fedezik! Többnyire nem találunk ott mást, csak az államot. Tudjuk, talán unjuk is. Orbán Viktor a diktátorok barátja… tudjuk, hagyjuk…!

Szerinte az a magyar, akinek az unokája is magyar. Ezt nem lenne szabad megunni. Nem az a baj, hogy lehetetlen, mert több generációval későbbi feltételhez köti a maiak minősítését, hanem az, hogy minősíteni akar. Megint bent van a közbeszédben, hogy valaki majd eldöntheti, hogy ki a magyar. Visszamenőleg is. Kásler miniszter közölte, kormány elé kerül a Magyarságkutató Intézet létrehozásáról szóló javaslat, és „ezzel véget vethetnénk a régi türk-finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának”. Végre!

Eközben Magyarország demokráciaindexe friss kutatási eredmény szerint a 41 fejlett állam között az utolsó előtti. Törökországot előzzük. Pozíciónk tartható. Lehetetlen mögéjük kerülni. A társadalmat a felmérés szerint ez nem zavarja, sőt. Ez sem új.

Az nyilván még kevésbé zavarja az embereket, hogy a Magyar Tudományos Akadémia sorra mondja le kényesnek gondolt rendezvényeit, mert nem akarja, hogy a kormány provokálva érezze magát. Nagy ott a felelősség. De hogy az A38 rendezvényhajó is lemondja a szabadkőművességről szóló vitát!

Lassan betiltjuk magunkat. Az lesz csak az unalmas!

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!