Pozitív és negatív szcenáriókat is felvázoltak a jövőkutató akadémiai tudósok Magyarország következő tizenöt évéről.
Természeti katasztrófák, kettészakadó társadalom, erősödő IT-bűnözés, megállíthatatlan korrupció az egyik oldalon, a modern technika eredményeinek széles körű alkalmazása, összefogás és hosszú távú modernizációs program nyomán növekedő gazdaság a másikon – elképzelhető, hogy ezek a jelenségek jellemzik majd Magyarországot 15 év múlva. Többféleképpen is értelmezhető, bombasztikus nostradamusi jóslatokra senki ne számítson az MTA Jövőkutatási Bizottsága, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács Magyarország 2025-ben című kötetében. Az érdeklődő sokkal inkább egy, a jelenlegi gazdasági, társadalmi és technológiai folyamatok alapján továbbgondolt, mozaikszerűen összerakott, lehetséges jövőképet kaphat a tanulmányból. Az MTA Jövőkutatási Bizottságának elnöke, Nováky Erzsébet által szerkesztett kötetben 18 területet – demográfiai folyamatok, testkultúra, táplálkozás, bűnözés, kisebbségek, gazdaság stb. – vettek górcső alá a kutatók. A szakértők minden esetben megfogalmazták reményeiket és félelmeiket, lényegében tehát egy pozitív és egy negatív forgatókönyvet vázoltak fel. Az ország leendő irányítóinak, a ma középiskolásainak és egyetemistáinak véleménye és attitűdje alapján pedig a jövő lehetséges társadalmi formáit próbálták meg leírni. Ami a szakembereket illeti, körükben a legerősebb félelmek azokon a területeken jelentkeztek, amelyek irányítása szinte lehetetlen az egyének számára. Jellemzően ilyen a természet állapota, hiszen érezhetően erősödnek és gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, szűkülnek a meg nem újuló természeti erőforrások, romlik a környezet állapota. Mint azt a szerkesztő hangsúlyozza: ezekre a problémákra nincsenek univerzális megoldások, reményre csak a növekvő környezettudatosság és a fenntarthatóság előtérbe kerülése ad alapot. A szakértők egyetértenek abban is, hogy a digitalizáció az élet több területén is meghatározóvá válik a jövőben. „A millenniumi generáció”, a „digitális bennszülöttek”, vagyis az informatikai eszközöket a munkában, az ügyintézésben, valamint a szórakozásban és a kapcsolattartásban már ma is használó képzettek azonban olyan előnyre tehetnek szert az alulképzettek, valamint a kisebbségi csoportokhoz tartozókkal szemben, amelynek következménye a kutatók félelme szerint társadalmi konfliktus lehet. Igaz, a pozitív forgatókönyv szerint a döntéshozók felismerik a társadalom kettészakadásának problémáját, a múlt tapasztalatai és az új helyzetek felismerése pedig segíti a társadalmi összhang megteremtését. A negatív szcenárió szerint nem lesz egyszerű dolga a jövő rendőreinek. A napjainkban is sokat emlegetett korrupció erősödik, akárcsak az IT-bűnözés és terjednek a befektetési csalások is. A kutatók reményei alapján azonban az is lehetséges, hogy a jogszabályi változtatások, valamint a nemzetközi szervezetek hatékony együttműködése eredményeként mindezek a folyamatok visszaszoríthatók lesznek. „Romlik a kisebbségek, főleg a cigány etnikumhoz tartozó népesség helyzete” – fogalmazzák meg félelmeiket egy másik témával kapcsolatban a szakértők, akik hozzáteszik: nő a kockázata annak, hogy a kisebbségeken belül konfliktusokat ébresztő „kemény mag” alakuljon ki. A pozitív forgatókönyv szerint ugyanakkor főleg a fiatalabb korosztályok körében egyre jellemzőbb lesz az elfogadás és a kooperáció a bevándorlókkal és a kisebbségekkel szemben. „A jelentős gazdasági változások hiányában hazánk gazdasági téren lecsúszik az EU legelmaradottabb három országa közé” – villantanak fel egy riasztó lehetőséget a kutatók. Félelmeik szerint magas infláció és munkanélküliség, a nemzetközi tőkével szembeni kiszolgáltatottság és eladósodottság jellemezheti Magyarországot 2025-ben. Persze az is lehet, hogy az EU akkori legfejlettebb 15 országa közé tartozunk majd, de ehhez a kötet szerzői szerint olyan hosszú távú modernizációs stratégia szükséges, amelynek megvalósításában a gazdasági, politikai és társadalmi szereplők együttműködnek. A megkérdezett fiatalok válaszai nyomán négy forgatókönyvet vázoltak fel a kutatók. Ezek közül az első tartalmas, a második még elfogadható jövőt ígér, míg a maradék kettő – ahogyan a kutatók fogalmaznak – „kedvező jövőt generáló ereje kicsi.” A tanulmány szerint mind a négy forgatókönyv megvalósulása lehetséges.
Jósok vagy tudósok?
Bár a futurológia már korábban polgárjogot nyert a tudomány világában, a teljes emancipációra azért még valószínűleg várnia kell. A tényeken és bizonyítékokon alapuló kutatási eredmények mindenek felettiségét hangoztató tudósok jó része a kétszer kettő józanságával viszonyul a lehetséges jövőt a jelenlegi tudásunk alapján felvázoló szcenáriókhoz. A futurológiát leginkább a társadalomtudományokkal kapcsolatban emlegetik, de a természettudományokban sem ismeretlen. A kü lönböző tudományágakon átívelő, azok eszközeit és eredményeit felhasználó jövőkutatás még a legnagyobb tudósokat is „megfertőzi”. Példaként szokták emlegetni a Nobel-díjas fizikus Gábor Dénest, akit élete vége felé egyre jobban érdekelt a futurológia és a „Jövő feltalálása” címen könyvet is írt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!