Bankkonszolidáció titkok nélkül

Amikor tavaly júliusban a Fővárosi Bíróság első fokon még felmentette Princz Gábort a 34,6 milliárd forintos hűtlen kezelés vádja alól, a Magyar Televízió Nap-kelte műsorában a bankvezér azt mondta: sejti, hogy hová is tűnt a Postabank konszolidációjára fordított 160 milliárd forintnyi summa… A Vasárnapi Hírek most, az ítélet után visszatért a régi kérdéshez:hol is landolhattak a bankkonszolidációs milliárdok? – Princz kifejtette:
– Nyilvánvaló, hogy ez pénz már a Postabank 1998-ban megvádolt vezetése után bekövetkezett konszolidációban tűnt el. Ez ügyben tehát a minket követő mendzsmentet kellene megszólítani! Ők tudhatják a választ, hogy hová került a 160 milliárd. Az egész ügyről azt gondolom, hogy politikai elemektől túlfűtött volt, s megdöbbentett, hogy az utánunk bekövetkezett konszolidációról minden adatot titkosítottak. Ez a bankrendszerben teljesen elfogadhatatlan, más bankoknál soha nem is létezett, s ezek az anyagok a mai napig is titkosak, és egyik bíróság sem foglalkozott velük – fejtegette lapunknak Princz.
Természetesen megpróbáltuk utolérni ebben az ügyben Auth Henriket, aki Princz Gábort követte a Postabank vezérigazgatói székében 1998-tól 2001-ig, majd a Magyar Nemzeti Bank alelnöke lett. Ő tavaly tavasszal mondott le a monetáris tanács elnökhelyettesi posztjáról, s most csak annyit üzent: ahogyan hosszú évek óta, most sem kíván nyilatkozni a Postabank témájáról, a Vasárnapi Hírek kérésére sem. (Valóban évek óta nem szólalt meg ez ügyben. Pontosan 2003 óta. Akkor a Nap-kelte tévéműsorában elhangzott szavait idézve március 28-án többek ezt írta az Index internetes hírportál: „Auth Henrik a bankkonszolidáció mértékét és a Reorg Apport Rt.-be, illetve a Workout Kft.-be kihelyezett követelések kezelését illetően az Állami Számvevőszék vonatkozó jelentéseit tekintette irányadónak, amelyek nem tártak fel szabálytalanságot”.)
Mit is állapított meg a Postabank-konszolidációról és az erre fordított milliárdok sorsáról az ÁSZ? Kérdésünkre Kemény Emil, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese adott feleletet:
– Nincsenek itt titkok, pontosan lehet tudni, hogy mi lett a bannkonszolodációra fordított állami pénzzel. Két számvevőszéki vizsgálat is foglalkozott a Postabankkal. Az elsőről szóló jelentésünk még 1999 októberében látott napvilágot és a honlapunkon – www.asz.hu – most is elolvasható. A címe az a volt: „A Postabank és Takarékpénztár Rt. gazdálkodása, működése és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 1998. évi veszteségének ellenőrzése”. Ez a jelentés tételesen taglalta, hogy mi történt a Postabankban Princz Gábor elnöksége alatt és foglalkozott a felhalmozott veszteséggel. Ennek nyomán több feljelentést is tettünk az ügyészségen. E veszteségeket többek között az idézte elő, hogy a bank rendszeresen adott hiteleket hitelképtelen vállalkozásoknak, a biztosítékok több esetben nem nyújtottak fedezetet a hitel megtérülésére, a kritikus befektetéseket két negyedéves elszámolási időszak között átmenetileg eladta külső csoportoknak, cégeknek, ehhez nekik gyakran még hitelt is nyújtott, s a kihelyezett hitelek kamatkülönbözete nem fedezte a bank működési költségeit, ami 1996-1998 között havi egymilliárd forint veszteséget okozott. Többek között így halmozódott fel a hatalmas veszteség. Az 1998-ra kialakult csődhelyzetben az államnak az volt a választása: vagy bezárja a Postabankot és az összes betétes minden pénze elveszik, vagy pedig konszolidálja a bankot. Az akkori kormány (Az Orbán-kabinet – A szerk.) ezt választotta, mondván: kisebb veszteség éri az államot, ha működőképesen tartja a Postabankot, hogy később a maradványát eladhassa. Ez is történt. A bank konszolidálására pontosan 152 milliárd forintot költött az állam. Ebből a Postabank csak 20 milliárdot kapott meg készpénzben, hogy a likviditási gondjait áthidalja és fizetőképes maradjon, a többit pedig állampapírokban kapta meg. Ez utóbbiakkal a bank fillérre pontosan elszámolt.
Ismét foglalkoztunk a Postabankkal 2003-ban. Az erről szóló jelentés is megtalálható a honlapunkon. Eszerint a konszolidált bankot idővel megvette az Erste Bank. A 152 milliárdból a java a Postabankban maradt és a vételár kifizetése után – már a Medgyessy- kormány idején – az állam, mint tulajdonos, visszakapott megközelítőleg 130 milliárd forintot. A végrehajtott konszolidáció megfelelt az eredetileg kítűzött céloknak, a folyamat egyenlege – amiből formailag hiányzik 22 milliárd – csak a rossz portfolió összes elemének végleges értékesítése után vonható meg, s ezt az ÁSZ még nem vizsgálta.  Az eddigi ellenőrzésünk törvénytelenséget nem tárt fel.

vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!