A téli időszakban az influenza után a második leggyakoribb megbetegedés a felfázás és a derékfájás.


Szerveink összefüggésben állnak sok egyéb mellett az évszakokkal, színekkel, ízekkel, hangokkal, érzelmekkel. Ha figyelünk magunkra, könnyebben megérthetjük testünk jelzéseit.
A tél a befelé fordulás, a feltöltődés, a pihenés időszaka. Ez hozzá tartozik az energia a Qi (chi) táplálásához, épségének megőrzéséhez. A vese az „élet gyökerének” a lakhelye, a testi felépítés, a fejlődés, a fajfenntartás, életerőnk foka. Életünk hosszát a vese állapota nagymértékben befolyásolja. Ezért kell óvni magunkat különösen télen a felfázástól, hideg ételektől, megerőltető munkától. A munkamániásoknak szerencsére sok a veseenergiájuk, de bennük is akadhat félelem, bizonyítási kényszer, ezért hajszolják magukat, esetleg félnek a kudarctól. A túlzottan, kimerülésig végzett tanulástól, szexuális túlhajszoltságtól (pl. a sok szülés) jelentősen csökkenhet a vese energiája, amely ha kimerül, nagyon nehéz újra feltölteni.
A kínai orvoslás szerint az ember (is) a természet szerves része, és az egészség akkor van jelen, amikor általánosan jó a közérzetünk. Ahhoz, hogy egyensúlyban legyünk, alkalmazkodnunk kell az évszakok változásához.
A taoista öt elem-tan (fa, tűz, föld, fém, víz) mindegyik eleme valamely évszakhoz és emberi szervhez kapcsolódik. A télhez a víz elem kapcsolódik, a hozzátartozó szervek a húgyhólyag és a vese. Akiknél a víz elem a többi elemhez képest kevés, azok általában nem kedvelik a telet, érzékenyek a hidegre. Ők ilyenkor kiegyensúlyozatlanok, a már meglévő betegségeik súlyosbodhatnak.
A vese és a húgyhólyag egyensúlyvesztésének fizikai tünetei:
A vizeletkiválasztás zavarai, vesekő (visszafojtott érzelmek, sírás, leplezett szomorúság), derékfájdalmak, melyek a lábba sugároznak ki, isiász, lumbágó. Hidegérzet a gerinc mentén, különösen a farizom tájékán. Mivel a fül a veséhez tartozó érzékszervünk, előfordulhat fülzúgás, halláskárosodás. Ide tartozik még a verítékezés hiánya, szomjúság, kislábujjmerevség, görcsök a lábikrában, gyakori orrvérzés, a fej hátsó vagy felső részében jelentkező tompa, lüktető fejfájás, fekete táskák a szem alatt, meddőség, impotencia. Sós ételek kívánása, töredezett, fénytelen haj, korai őszülés, kopaszodás, törékeny csontok, vizelési problémák, ödéma képződés, korai öregedés, szenilitás, letargia, tétova viselkedés.
A vese és húgyhólyag egyensúlyvesztésének érzelmi tünetei:
Különböző félelmek, akaraterő hiánya, aggodalmaskodás, nehézség a tanulásban, félelem a kudarctól, szorongó gyerekeknél ágyba vizelés, depressziós, borongós hangulat, az ember úgy érzi, nem tud felülkerekedni a mindennapi élet problémáin. Hosszabb ideje fennálló gyanakvás, féltékenység, állandó panaszkodás, gyakori nyögés és sóhajtozás.
Vese és húgyhólyag egészségének megőrzése a kínai orvoslás szerint:
A VESÉT ÉS HÚGYHÓLYAGOT ERŐSÍTŐ ÉTELEK:
Bab (érdekes, hogy vese alakú), borsó, hajdina, árpa, köles (lúgosít!), a zeller és a cékla. Fontos, hogy kerülje a szervezet elsavasodását, ezért ameny-nyire tudja, csökkentse a cukor, fehér liszt és a
hús-, illetve felvágottfélék túlzott fogyasztását.
A fokhagymának, vöröshagymának, almaecetnek antibakteriális hatása van. Felfázás esetén meleg hagymapakolást tegyünk a köldök alá: apróra összevágott 2-3 fej vöröshagymát felmelegítünk vagy gőzölünk és ezt egy pamut zokniba téve felhelyezzük. Ne feledjük, a veséhez kapcsolódó szerv a fül: a hagymapakolást fülfájás estén fülre téve is alkalmazhatjuk, elkerülhető így a dobhártya felszúrása.
A cukor nélküli áfonyaszörp kiváló a húgyúti fertőzéseknél, mert gátolja a baktériumok további elszaporodását. Ajánlott még a tengeri só kis menynyiségű fogyasztása, mert erősítő, tápláló hatású a vesékre. Tengeri-herkentyűk közül kimondottan jó még az osztriga, a moszatok és az algák.
Ha meg vagyunk fázva, ne fogyasszuk déli gyümölcsöt, mert ezek hűtő hatásúak.
Kiegészítő kezelésként a vesére alkalmazott gyógyteák csalán, zsurló, és medveszőlőlevélből készíthetők. Használatukról hozzáértő tanácsát kérje.
Télen elengedhetetlenek a meleg illóolajos fürdők, szantálfa,, teafa,, boróka- vagy cédrusolajból. Fűszerek közül a téli időszakban lehetőleg minden nap alkalmazzunk fahéjat, kakukkfüvet, gyömbért, melyekből pár csipetet a teánkba is tehetünk.
A vesét mindig tartsuk melegen, a topokat tegyük el nyárra! Nagyon egészségtelen divat, főleg a hideg időkben. Nem csak alulról, a hideg kövön mezítláb szaladgálva lehet felfázni. Felfázáskor a sok meleg folyadék mellett köldökgyertyázást is alkalmazhatunk. A derékra még éjszaka is ajánlott a meleg kendő vagy sál alkalmazása.
Szorongásaink, félelmeink oldására alkalmazzunk Bach-féle virágeszenciákat: hasznos lehet a rezgőnyár, a bohócvirág és az olíva.
Télen kerüljük a megerőltető testmozgásokat, ám a könnyű séták, kirándulások igen fontosak. A taiqi (tai chi) és a quigong (chikung) gyakorlatok is az energia megőrzését és jó keringését szolgálják. Jógagyakorlatok közül kiemelten fontos a „térd-homlok tartás”, mely nyújtó hatása folytán edzi a hólyag- és vesemeridiánt.
Kivitelezése: Nyújtott lábbal, egyenes derékkal üljünk a földön, emeljük magas tartásba karjainkat. Belégzésre kicsit dőljünk hátra majd kilégzésre előre. Fogjuk meg lábujjainkat, bokánkat, vagy térdünket. Hátunkat tartsuk egyenesen. Nem az számít, hogy milyen messze tudunk kinyúlni, hanem hogy naponta rendszeresen végezzük a gyakorlatot. Állandó gyakorlással rugalmasabbakká is fogunk válni, és megőrizhetjük veséink épségét, ami a hosszú, egészséges, derűs élet titka.
 Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!