Hogyan jut több pénzhez az egyetem?

– Az összes most felvett hallgatóink száma 7920, tavaly pedig 6132 volt – a növekmény 1788 fő, s ennek szívből örülünk – mondja Dr. Pukánszky Béla (Szegedi Tudományegyetem). – Az államilag támogatott képzésben 5890-en, a tavalyinál kis híján 1500-zal többen, a költségtérítéses képzésben pedig 2030-an, a múlt évinél bő 300-zal többen vehetnek részt. Mivel a hallgatóink többsége államilag támogatott, s primitíven fogalmazva, nem lehet a költségtérítés címén annyi pénzt elkérni a többiektől, amennyibe a képzésük ténylegesen kerül, ezért különösen fontos a számunkra a támogatottak számának növekedése. És még hátra van a pótfelvételi eljárás, amire augusztus 10-ig lehet jelentkezni. Ettől azt reméljük, hogy a jelentkezők közül még 3-400 hallgatót fel tudunk venni. Ami viszont az egyetem gazdasági helyzetét illeti, arra ezekből a számokból nehéz lenne következtetést levonni. Hiszen dinamikus egyensúlyi állapotról van szó; vannak hallgatók, akik éppen belépnek a rendszerbe, mások végeznek, s akadnak, akik elhalasztják a tanulmányaik befejezését, passzív féléveket iktatnak be – így a felvett hallgatói létszámból direkt következtetésre nem juthatunk. Csak annyi biztos, hogy ha több a fölvett, akkor több pénzhez jut az egyetem. Ám nemcsak ettől függ az intézmény finanszírozása, hanem a tudományos teljesítmény és az infrastruktúra után is kap támogatást az intézmény. Úgyhogy azt mondhatom: öröm az, hogy a bolognai folyamat és a válság, az elvonások miatt zilált időkben mintegy másfél ezerrel nőtt az államilag támogatott hallgatóink száma. Ez ugyanis mindenképp több bevételt hoz az egyetemnek, ami jelentős tétel a gazdálkodásban.
Dr. Zentai László (Eötvös Loránd Tudományegyetem) már ugyancsak pontos számokkal szolgál: – A most felvett hallgatóink közül 6948 államilag finanszírozott lesz és 2331 költségtérítéses. Ez az arány évek óta jellemző adottságunk; az ELTE esetében igen magas volt és idén még tovább nőtt az államilag finanszírozott hallgatók aránya. A változást mutatja, hogy a tavalyi létszámhoz képest az idei az ő körükben 41 százalékkal nőtt, míg a költségtérítésesek körében 16 százalékkal. Azaz idén a több jelentkező közül felvett több hallgató között jobban emelkedett azok száma akiknek a tanulmányait az állam finanszírozza, mint a költségtérítéseseké. S ez nem is baj, ugyanis a mi egyetemünkön az egy hallgatóra jutó állami finanszírozás a szakok túlnyomó többségében meghaladja az egy hallgatóra jutó költségtérítés összegét. A mesterszakos képzést, a bolognai második ciklust most először kezdő 1762 hallgató után pedig magasabb az állami normatíva, mint az alapszakon tanulóké. Emiatt nem is vagyunk érdekeltek a költségtérítésesek arányának emelésében; az egyetem bevételeit biztonságosabban és inkább gyarapítja, ha több államilag finanszírozott hallgatója lesz – s mint a számokból kitűnik: több lesz. Ám, hogy pontosan mennyivel, azt ma még nem lehet tudni, ugyanis az elmúlt években jellemző tendencia lett, hogy a felvettek legfeljebb néhány százaléka – a durván 9000-ből úgy pár száz körül becsülhető a számuk – végül nem iratkozik be, függetlenül attól, hogy ki is állja a tanulmányok költségeit. A gazdálkodásunk szempontjából ennél is nagyobb veszteséggel jár a menet közbeni átsorolás, amivel a tanulmányi eredményüktől függően válhatnak költségtérítésesekké az addig államilag finanszírozottak és viszont. A tapasztalatunk szerint a gyengébb teljesítményük miatt költségtérítésessé válók zöme a következő alkalommal már nem iratkozik be – őket „szimplán” elveszítjük. Azt pedig, hogy a több felvett hallgató után kapott nagyobb állami finanszírozás és több költségtérítés fedezi-e majd az ugyancsak több kiadásunkat, ma még talán senki sem tudná megmondani; hisz’ a válság miatt bármikor jöhet újabb elvonás, s a költségvetésünkben nagy súllyal szereplő pályázati és más bevételeink is csökkenhetnek.
– A „vonalhúzás” után érzékelhető: lesz bő kéttucatnyi olyan hallgatónk ősztől, akik akkor is inkább ragaszkodnak a mi egyetemünkhöz, és a költségtérítést választják, ha egyébként más egyetemen, ahol alacsonyabb pontszám is elég lenne nekik, állami finanszírozással is folytathatnák tanulmányaikat – így Dr. Kerekes Sándor (Budapesti Corvinus Egyetem). – Tudni kell: a döntő – közgazdasági és társadalomtudományi – képzéseinkre a hallgatók 400 fölötti pontszámmal, sokszor 420-430 ponttal kerültek be. Kivétel az agrárképzés, amelyben nemcsak nálunk, de másutt is alacsonyabbak a ponthatárok; mi a vonalat 300 pontnál húztuk meg. Az, hogy elméletileg mennyi költségtérítéses, illetve államilag finanszírozott hallgatót veszünk fel, az irányszámok alapján levezethető a kapacitásunkból. Ám, ha a gyakorlatban nagyon sokan érnek el magas pontszámot, mint idén is, akkor az államilag finanszírozottak mellett nem marad sok hely a költségtérítéseseknek. Az egyetem presztízsének aligha használna, ha a látszatérdekeltség alapján gyengébb eredménnyel – a minimum 160 pont idén – felvennénk sokakat, csak azért mert fizetnek, így ugyanis nem lehetne igazán jó színvonalon oktatni. Nincs is radikális változás; az összes kart, az esti és levelező képzést is beleértve mintegy 1400-an, a tavalyinál csak 24-gyel többen ígérkeznek költségtérítéses hallgatónak –, és ők is sokkal jobb átlagos eredménynyel kerülnek be az egyetemre, mint a tavalyiak; a kapacitáskorlát miatt még nagyon jó eredményű költségtérítéses jelentkezőket is el kellett utasítanunk. A mérleg tehát az: nagyjából annyi költségtérítéses gólyánk lesz, mint a múlt ősszel. A nappali alapképzésben az arányuk körülbelül 20-22 százalék, s ez az arány nem változott, még az agrárképzésben sem. Ami pedig az egyetem „megélhetését” illeti, annak mellékes forrása a költségtérítés. A költségvetésünk 40 százalékát a tudományos  kutatások állami normatívái és projektjei fedezik, a többit az oktatási „fejpénz” – az állami finanszírozás és a költségtérítés. S az utóbbi – bár egy hallgató után a költségtérítés valamivel több, mint az állami támogatás – még így is csak a teljes költségvetésünk egytizedét fedezi; ez az arány idén legfeljebb 1-2 százalékkal nőhet. Azt hiszem, nem ebből fogunk megélni.
vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!