Szolnokon épül az első hazai gyaloghíd

Talán ezért is kerítettek olyan nagy ünnepséget nemrégiben Szolnokon az első hazai gyaloghídnak, a Tiszavirág hídnak az alapkőletételénél. A polgármester nagy jelentőséget tulajdonít az épülő gyaloghídnak, amely Közép-Európa legnagyobb ilyen rendeltetésű műtárgyának ígérkezik: szerinte a környezetbarát városi, a megújuló emberi kapcsolatok és a helyi hagyományok tiszteletének szimbóluma lesz az átkelő. Az építészeti szakíró és az építész lapunknak  egyaránt megerősíti: ez nem túlzás. Ahol gyaloghidak épülnek, ott az ember és a környezetbarát életmód áll a középpontban. Elkelne belőle talán Budapesten is.

– Londonban a Tate Modern és a Szent Pál katedrális, Párizsban a Bercy  és a Nemzeti Könyvtár Között épült gyaloghíd – sorolja a példákat a Vasárnapi Híreknek Bojár Iván András művészettörténész, urbanisztikai szakíró, aki szerint Európa nagy és közepes városaiban ma már se szeri, se száma a hagyományos vagy éppen extravagáns gyaloghidaknak, amelyeknek lényege, hogy nem  különböző városnegyedek között biztosítanak motorizált összeköttetést, hanem emberek és emberek között teremtenek kapcsolatot, gyakran visszaadva a vízpart hangulatát, a városi gyaloglás évszázadokon keresztül természetes örömét nyújtván a metropoliszok polgárainak.
– A gyaloghidak terjedése a nagyvárosi posztmotorizációs korszak kezdetét jelzi, és remélem ezt itthon Magyarországon is felismerik – magyarázza Bojár Iván András, aki talán az egyik legszakavatottabb szakértője e kérdésnek, hiszen komoly tanulmányt is szentelt ennek a témának „Magyarországi hidak-gyaloghidak” címmel, sőt korábban személyesen vitte be a Miniszterelnöki Hivatalba javaslatát egy Budapesten létesítendő gyaloghídról.
– A Várkertbazárt és a Vigadó teret kötné össze az én, fedett gyalogoshíd elképzelésem, amelynek konkrét megtervezésére  ki lehetne írni egy nemzetközi pályázatot – mondja Bojár Iván András, aki szerint nagyon jót tenne Budapestnek, ha valamelyik világhírű építész tervezne nálunk gyaloghidat, de még egy ilyen híddal sem lenne kiváltható az a terv, hogy a meglévő budapesti hidak egy részét az autóktól visszavéve odaadjuk a gyalogosoknak. A szakírónak egyébként nincsen konkrét információja arról, hogy a Tarlós István nevével fémjelzett új fideszes Budapest Program gyaloghíd-ötletét ő ihlette-e, de úgy érzi: „minden mindennel összefügg alapon” valószínűleg hatott a politikusi és szakértői elképzelésekre a fővárosi gyaloghíd ötlet, amelyet továbbra is szeretne megvalósítatni.
A Szolnokon épülő Tiszavirág híd látványtervét az ismert szakember „korszerű, kecses és elegáns hídtervnek”, valamint „nagyon üdvözlendő kezdeményezésnek” tartja, amely „remélhetőleg sok helyen követőkre talál.”
– Többszörösen szimbólum lesz nálunk Szolnokon a Tiszavirág gyaloghíd. Az építésével párhuzamosan zajló nagyszabású városrehabilitációs program során  megújul a belváros, élhetőbb, zöldebb  autómentesebb, így gyalogos- és emberbarátabb, tisztább, csöndesebb lesz a város – mondja a Vasárnapi Híreknek Szalai Ferenc polgármester, aki szerint a  központot és a Tiszaligetet, a város tüdejét és sportközpontját összekötő gyaloghíd formája a Tisza különleges és világhírű állatát, a tiszavirágot formálja és szimbolizálja, utalva város és folyó egységére.
– Azért fájó a hazai gyaloghidak hiánya, amiért annyira hasznosak és nagyszerűek Európa-szerte: akár még egy óriási metropoliszban is képesek visszaadni az emberi léptéket, lehetővé teszik, hogy gyalogosan, biciklivel, vagy ezeket a tömegközlekedéssel kombinálva, de mindenképpen autó nélkül közlekedjünk. Élvezve a lassúságot, amely gyakran sokkal gyorsabb odaérést tesz lehetővé – mondta lapunknak Pártényi Gyula, az ismert siófoki építész. Szerinte a gyaloghíd ráadásul nagyon sok helyen utólag is harmonikusan beilleszthető a városképbe, sőt szükség esetén feldobhatja azt. Ráadásul  minden esetben visszaadja a sok helyen eltűnőben lévő kapcsolatot város és folyója, patakja között Amely korábban évszázadokig szinte mindenhol bensőséges, meghitt és hasznos is volt – magyarázza.
– A szolnoki hídtervről az a véleményem, hogy  formai, tartalmi és szerkezeti egysége telitalálat. Igazi találkozóhelye lesz Szolnoknak.  Sajnálom, hogy sehonnan nem derül ki, hogy ki tervezte. Bárki is volt,  megérdemelte volna, hogy az ő nevét is megemlítsék a közlemények – zárja mondandóját Pártényi Gyula.

Bóday Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!