Holokauszttagadás: Ausztriában nem tréfa

Az országban valóban a legtöbb esetben el is ítélik az elkövetőket, a törvény ugyanis kizárja a bagatellizálás lehetőségét is, nincs jelentéktelen ügy. Nem csupán az számíthat börtönbüntetésre, aki nyilvánosan tagadja a holokauszt megtörténtét, hanem az is, aki kiáll a holokauszttagadók mellett, sőt mi több, az is, aki bizonyos módon a törvény (közismert nevén Verbotsgesetz) eltörléséért emeli fel a hangját.
Az osztrák szélsőjobboldali honlapok szerkesztőit és folyóiratok kiadóit számos alkalommal jogerősen elítélték már holokauszttagadás miatt, de előfordult olyan eset is, amikor a Die Aula című folyóirat kiadója egy cikkében egy holokauszttagadó könyvet „az igazsághoz vezető út mérföldkövének” nevezett, majd ezért a kijelentésért 1995-ben felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kapott.
Hogy mennyire szigorú a törvény, azt mutatják az olyan esetek is, mint például hogy az idén januárban egy húszéves osztrák férfi hat hónap börtönt kapott három évre felfüggesztve, mert egy évvel korábban barátaival kocsikázás közben hangosan náci dalokat hallgatott Innsbruck városán áthaladva. A társaságot a járókelők jelentették fel. A Braunaer Bulldogs futballcsapat a mauthauseni haláltáborban erősen ittas állapotban – ám ez nem lehetett enyhítő körülmény – fényképezkedett náci üdvözlésre emelt karokkal, majd a képet feltették honlapjukra is. A csíny két értelmi szerzőjét két év, illetve 18 hónapi szabadságvesztésre ítélték.
Egy korábbi bécsi tanácsnokot, Wolfgang Fröhlichet pedig azért fogtak perbe saját hazájában, mert a Jürgen Graf történelmi revizionista történész ellen Svájcban holokauszttagadásért indított eljárásban szakértőként eskü alatt vallotta, hogy lehetetlenség volt 6 millió embert a Zyklon B mérges gázzal megölni. A pártjából (FPÖ) azonnali hatállyal
kizárt politikus hiába próbált az iráni nagykövetségen politikai menedékjogot kérni, 2003 szeptemberében háromévi börtönre ítélték jogerősen, amiből 23 hónapot le is töltött. Ezután ugyanebben a témában CD-ket küldött osztrák közintézmények részére, mire 2005 augusztusában újabb háromévi börtönre ítélte a jelenlegi osztrák igazságügy-miniszter asszony, Claudia Bandion-Ortner bírónő. 19 hónap után szabadult, majd 2006 decemberében részt vett az Iránban rendezett első holokausztkonferencián, ami után hazájában nem csak holokauszttagadás miatt, hanem a holokauszttagadásról szóló törvény eltörléséért folytatott nyilvános kampányolásért is elítélték, jelenleg visszaesőként súlyosbított, 6 év 4 hónapos börtönbüntetését tölti.
Magát a holokauszttagadásról szóló törvényt természetesen Ausztriában is lehet bírálni, számos tanulmány született a szólás- és a véleményszabadság és a törvény ütközéspontjairól, különösen a 2006-os, nagy nyilvánosságot kapott Irving-ügy óta, amikor is a brit történészt holokauszttagadásért jogerősen háromévi börtönre elítélték Ausztriában, és az ítéletet még az osztrák legfelsőbb bíróság is helyben hagyta. Szintén egy politikust, az FPÖ másik volt tagját, John Gudenust azért fogták perbe, mert az ORF-nek adott interjújában annak a kérdésnek a bizonyítását kérte, vajon voltak-e gázkamrák a Harmadik Birodalomban. Ám hiába válogatta meg a szavait, jogerősen 18 hónapi börtönre ítélte az osztrák bíróság, mely tud a sorok között olvasni. Az eljárásban figyelembe vették azt is, hogy a politikus egy korábbi auschwitzi látogatása során viccesen azt találta mondani egy zsidó foglyokat ábrázoló képre, hogy milyen jól néztek ki, miközben ő meg mennyire rosszul.
A holokauszttagadás miatt indított eljárások száma az elmúlt években egyre nőtt, míg 2007-ben tíz, 2008-ban 26, és 2009-ben már 46 ember ellen emeltek vádat Ausztriában a törvény alapján. Az eljárások többsége még folyamatban van, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy kevés esetben lesz felmentés a verdikt.

B. O.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!