Mit csináltak rosszul a szocialisták nyolc év alatt?

Egy interjúban nem lehet minden részletre kitérni, viszont a körülmények jobb megértése miatt nem árt néhány tényre rávilágítani. Az 50 százalékos béremelésre, a 13. havi nyugdíjra, a megemelt családi pótlékra nem volt fedezet, mert az Orbán-kabinet, félve a választások elvesztésétől, 2001–2002-ben nagyvonalú „osztogatásba” kezdett. Lásd: „Szekércsárda-ügyek”, vagyis fedezet nélküli hitelek nyújtása stb., és még nyugdíjat is emeltek! „Elfelejtették” fizetni a kismama-pótlékot, a rendvédelmiek ruhapénzét, mely kiadások így a Medgyessy-kormány büdzséjét terhelték. Ezeken kívül az EU-s követelményeknek megfelelően, az államháztartási hiányba a Medgyessy-kabinetnek már be kellett számítani az autópálya-építés költségeit, a több száz milliárdos állami garanciavállalást, amit az Orbán-kormány kötött, és ugyanúgy, mint az autópálya-kiadásokat (trükkösen) a költségvetésen kívül kezelte. Mindez mintegy 250-300 milliárdos plusz- terhet rótt az államháztartásra.
A londoni Finantial Times írta 2009 februárjában: „Orbán Viktor kormányát független közgazdászok bírálták, amiért pénzszórással fejezte be megbízatását. Ez előkészítette a talajt a következő szocialista kormányok számára a mértéktelen hitelfelvételekhez, amelyek hozzájárultak Magyarország jelenlegi pénzügyi válságához.”
Medgyessyék azzal számoltak, hogy az akkori európai konjunktúra hozzásegíti gazdaságunkat a magasabb jövedelemtermeléshez, ami fedezetet nyújthat a magasabb életszínvonal fenntartásához. Gazdasági elemzők szerint azonban: „Magyarország nem tudott profitálni az európai fellendülés hasznából, mert a Járai vezette Jegybank a maga szemellenzős politikájával rabul ejtette a magyar gazdaságot.” (Ti. indokolatlanul magasan tartotta az alapkamatot.)
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje „vállalta a felelősséget”, holott a Fidesz is megszavazta, kvázi felhatalmazta a kormányt a Fidesz retorika szerinti ún. „ország tönkretevő” intézkedések megtételére, a bérek, a nyugdíjak a családi pótlék stb. emelésére.
Mesterházy nyilatkozata szerint „…lehetségesnek kell lennie, hogy a mértékadó politikai erők közös nevezőre jussanak az alapvető nemzeti kérdésekben”. Valóban: normálisan működő demokráciában normálisan működő ellenzék „ellenőrző” szerepet tölt be, és nem az „ott tartunk be a kormánynak, ahol tudunk” politikáját folytatja, és nem akadályozza meg azokat a reformokat, amelyek bevezetését már maga is tervezte. Az egyik „mértékadó politikai erő” ugyanis ezt tette.
Almási József, Tatabánya

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!