A Bibila szerint a Földön élő összes ember Noé és felesége, illetve fiaik és menyeik utódai. Valamennyiük családfája Ádámig és Éváig vezethető vissza (1 Mózes 1-11.). A máig szemmel is jól látható embercsoportok között a legfeltűnőbb különbség a bőrszín. És mi, a fehér bőrszínnel rendelkezők mindent megteszünk azért, akár az egészségünk veszélyeztetésével is, hogy a lehető legbarnábbak legyünk.
Valamennyiünk bőrében ugyanaz a melanin nevű pigment van, a sötétbarna
színezőanyag, amit speciális bőrsejtek különböző mennyiségben termelnek,
ez a magyarázata annak, hogy léteznek sárga, barna – meg ennek
legkülönbözőbb árnyalatai – és fehér bőrű emberek. Ha hiányozna a
melanin, akkor albínók – mutációs hiba – lennénk, olyanok, akiknek bőre
melanintermelésre képtelen a bőre, s így teljesen fehér vagy rózsaszínű
volna a testünket körbeölelő védelmünk. A kevés melanint termelőket az
europidfehérek csoportjába sorolják. A nagy mennyiségű melanint
előállítóknak sötét bőr jut, mégpedig minden árnyalatban.
A bőrszínt meghatározó egyetlen fontos tényező a melanin menynyisége, ez az anyag a Nap ultraibolya sugárzásától nyújt védelmet. Amennyiben valaki nagyon napos helyen tölti szabadban az idejét, viszont kevés a melaninja, nagyon hamar leéghet, és bőrrákot kaphat. Ha pedig ugyanő hosszan olyan helyen él, ahol kevés a napfény, akkor bőre nem termel elegendő D-vitamint, aminek hiánya csontbetegségekhez – lásd angolkór – vezethet.
Tudni kell, genetikailag nem meghatározott a melaninmennyiségünk, viszont adott lehetőséggel rendelkezünk arra nézvést, hogy mekkora mennyiséget termeljünk. A „dózist” a napfényre való reagálás növeli. Amikor különböző bőrszíneket látunk, akkor egyúttal a melanin eltérő koncentrációját tapasztaljuk.
Az emberi test esztétikájáról alkotott vélemény a történelem során alaposan megváltozott. Csak az utóbbi száz évet említsük, ami során a fehér bőr volt a „trendi”, napjainkra pedig az aranylóan barna bőr a „menő”, annak ellenére, hogy az ózonpajzs elvékonyodása miatt egyre kockázatosabb a napozás. A gyorsan szerzett barnaság tehát többet árt, mint használ.
Létezik-e napbarnított bőrszín, kockázatok nélkül? A kérdésre dr. Boros-Gyevi Márta az Oxygen Medical bőrgyógyász-kozmetológusa válaszolva azonnal a szolárium ártalmaira figyelmeztet, mondván a bőrgyógyászok – legyen az turbó-, bio-, bronzáruim – óva intenek használatától, mert bizonyított, hogy az így nyert barnaságért a későbbiekben nagy árat fizethet a barna bőrre vágyó.
Tévedünk, ha azt hisszük, a szolárium a biztonságos barnulás forrása. Az ultraibolya sugárzásnak két fő típusát ismerjük: UV-A és UV-B. Az utóbbi sugarakkal szerezhetünk napbarnított bőrszínt, azonban kellő óvatosság hiányában ezek okozzák a leégést is. A szoláriumokat ezért úgy tervezték meg, hogy a bőrégést elkerülve az általuk kibocsátott ultraibolya sugarak többségét az UV-A tartományból nyerjék. Csakhogy éppen az UV-A sugarak gyorsítják fel a bőröregedést és segítik elő a legveszélyesebb bőrdaganat, a melanoma kialakulását. Az FDA Segédeszköz és Radiológiai Egészségügyi Központja publikálta kutatás figyelmeztet: a napfény kellemes „mellékhatásaként” jelentkező D-vitamin-termelődés a bőrben csak az UV-B sugarak hatására következik be. Vizsgálataik alapján az UV-A sugarak ellenkezőleg hatnak, azaz az UV-B sugarak nyomán keletkező D-vitamin mennyiségét a bőrben csökkentik.
Nem véletlen, hogy Franciaország és Németország után ma már Angliában is a 18 esztendősnél ifjabbaknak a szoláriumozást törvény tiltja. Magyarországon a barnító gépek használatát nem kötik életkorhoz, de a szolárium veszélyeire minden szalonban figyelmeztetni kell a vendégeket. Miért éppen az ifjabb generációt óvják kiemelten? Azért, mert kutatások szerint a barnító gépek a fiatalok körében a bőrrák kialakulásának veszélyét 75 százalékkal növelik.
– Az, hogy a túlzásba vitt mesterséges barnulás kinél okoz majd szövődményeket, nagyban az egyén adottságainak függvénye – mondja a szakember, majd hozzáteszi –az Egészségügyi Világszervezet rákkutató hivatala 2009-től a legerősebb rákkeltők közé sorolta a szoláriumot. Ahogy a szintén e kategóriába tartozó cigarettáról sem tudjuk pontosan, hány elszívott szál okoz tüdőrákot, úgy egyértelműen a szoláriumról sem határozható meg, hogy mi az a heti vagy havi gyakoriság, ami mellett a készülékek még biztonsággal alkalmazhatók.
Boros-Gyevi Márta doktornő elmondta, klinikai kutatások bebizonyították, hogy a „kúraszerűen” alkalmazott szoláriumozás, illetve nagy dózisban – pláne, ha le is égünk – sokkal veszélyesebb, mint a rendszeres kis dózisú UV sugárzás.
Nagyon oda kellene a fokozatos, biztonságos napozásra, ám ha erre nem szánunk elég időt, akkor inkább az önbarnító készítményeket használjuk. A szakember ezekkel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy az így nyert barnaság az UV sugarak ellen nem nyújt védelmet, a megfelelő fényvédő krémekre szükség van! A napozás során a bőrben pigmentek képződnek, amik barnítanak, továbbá védenek a leégés ellen. Az önbarnító kozmetikumok azonban csak felületi hatást váltanak ki, ezért a bőr természetes hámlásával a barnaságunkkal együtt egy hét alatt maradéktalanul eltávoznak.
A legszerencsésebb, ha természetes forrásból, a napfénnyel a fokozatosság elvét szem előtt tartva érjük el a kívánt bőrszínt. Napvédelemre azonban ne csak a vízparton gondoljunk! A tavasszal és nyáron mindig szükséges a fényvédő krém használata, hiszen az erős napon még egy séta során is könnyen leéghetünk. A doktornő hangsúlyozza, hogy a napvédő krémeket otthon, indulás előtt, de minimum 20 perccel napozást megelőzően kenjük magunkra. Csak így lesz idő ahhoz, hogy hassanak. Kevesen tudják, hogy a fényvédő krémeket, ha kint tartózkodunk a napon, mert elvesztik hatásukat ezért 2 óránként újra kell kenni!
Gyermekeknek mindig a legmagasabb faktorszámú – Magyarországon ez 50 faktor –, lehetőleg illat- és színezőanyag-mentes, fényvédő terméket válasszunk. De a felnőttek is mindenekelőtt a fizikai és kémiai fényvédelmet nyújtó fényszűrő készítményeket használják. A fizikai fényvédelmet a cink-oxid, vagy titán-dioxid összetevői nyújtják apró lemezkorongokként, amik szorosan egymás mellett elhelyezkedve visszaverik a fényt. A kémiai fényvédelmet pedig a benzilszalicilátok, illetve a benzilcinnamátok biztosítják, mégpedig a bőr mélyebb rétegeibe jutó UVA sugarak semlegesítésével nyújtanak maximális védelmet. Ugyanakkor a napozást a legjobb minőségű krémek használata mellett is tanácsos 11-16 óra között szüneteltetni! És ne feledjük, az UV-sugarak még az árnyékban is hatnak!
A veszélytelen napozásról további információt a www.oxygenmedical.hu internetes portálon olvashatnak.
Krasznai Éva
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!