A rák a halálos betegség szinonímájaként él a köztudatban és ez sajnos
egyes formáira igaz.

A rákbetegségek közös jellemzője a szabályozatlan sejtszaporulat, a
biológiai szövetekbe való betörési képesség. Ez utóbbi tulajdonságuk
történhet invázióval és áttétképzéssel is. Ezt a kontrollálatlan
növekedést olyan DNS-hibák, genetikai mutációk okozzák, amelyek a
sejtciklus szabályozásában vesznek részt. A daganat számos tünetet
okozhat, amik a daganat elhelyezkedésétől, karakterétől és
áttétképzéstől függően alakulnak ki. Akár fájdalmatlan is lehet.


A diagnózishoz általában szükséges a patológus szövettani vizsgálata, a laboratórium eredmény és klinikai megfigyelés. A patológus a mintát biopsziával vagy műtéttel veszi le. A diagnózis után a rákos betegségeket leggyakrabban kemoterápiával, sugárral, vagy sebészeti beavatkozással kezelik. Az orvostudománynak a rákos daganatokkal foglalkozó ága az onkológia.
A daganatos kórképek a legutóbbi időszak betegségei, a fejlett országok vezető halálokai-nak egyike. Bár kezelés nélkül a rosszindulatú daganat (vagy rák) gyakran halálhoz vezet, a legtöbb daganat kezelhető, sőt, amennyiben időben felfedezik és gyógyítják, sok közülük teljesen elfelejthetővé válik. A daganat több formája különböző környezeti tényezőkkel – dohányzás, alkohol, vírus –  függ össze, amik egy része elkerülhető lenne. Ennek tudatában készültek és váltak igen fontossá a világ közegészségügyi és oltási programjai. A rák megelőzésének ígéretessége azokból az epidemiológia felmérésekből adódik, amik egyes rákfajtáknál a változtatható életmódi jellegzetességek és környezeti hatások kapcsolatát mutatják ki. Ellenőrzött, véletlenszerű kísérletek bizonyítják, hogy a közegészségügyi vizsgálatok által javasolt beavatkozások és a laboratóriumi kísérletek gyógyításban való alkalmazása ténylegesen csökkenti a rák előfordulását.
A nemzetközi statisztikai mortalitási és incidenciaadatok alapján férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyet foglaljuk el.  A daganatos betegségek Magyarországon különlegesen súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. A rokkantsági statisztikák szerint az utóbbi negyed században a daganatok miatt rokkantosítottak aránya csaknem 100 százalékkal emelkedett.
Ma már bizonyos ráktípusok kilátásai sokkal jobbak, mint mondjuk a szívroham vagy az agyvérzés, amik egyébként nem rosszindulatú betegségek. A páciens életminőségére a romló, áttételes rosszindulatú kórkép komolyan rányomja bélyegét, hogy ne menjünk messzire a példákkal, lásd a súlyos mellékhatással járó kemoterápia kezeléseket. A rák előrehaladott állapotában lévő beteg sok-sok gondoskodást igényel a környezetétől. 
A rosszindulatú daganatos megbetegedések magyarországi halálozási aránya az összes halálozás mintegy 25 százalékáért felelős – feleannyit, mint a szív- és érbetegségek –, ám az elvesztett életévek számát tekintve kétszeresen meghaladta a keringési rendszer által okozta halálozást. A rák egyre fiatalabb korban öl. A daganatos halálozás 1999-ben tetőzött, ám az azóta eltelt években is magas, 2004-ben több ember halálát okozta, mint a megelőző években. Egyes daganatok miatti halálozás kismértékben csökkent, másoké emelkedett. A nőknél átalakult a daganatos halálozás sorrendje, amikor megelőzve a vastagbél- és emlőrákot az egyre gyakoribbá váló tüdőrák vált vezető daganatos halálokká. Ezek a halálozási számok európai, sőt közép-kelet-európai összehasonlításban is kiemelkedően magasak. A halálozás mérséklése intézkedést sürget.
Magyarországon évente mintegy 75-80 ezer új daganatos megbetegedést és mintegy 30-35 ezer daganatos halálesetet regisztrálnak. Sajnos ezzel európai viszonylatban igen „előkelő” helyen vagyunk. A főbb daganatféleségek Magyarországi incidencia és mortalitási adatai a következők.
A tüdőrák a vezető halálok a férfiak körében a daganatos megbetegedések közül, mintegy 80 százaléka az úgynevezett nem kissejtes tüdőrák, évente 10 ezer az új beteg, 8200 kórkép miatti haláleset. Emlőrák a leggyakoribb – átlagban minden 8. hölgy érintett lehet – daganatos megbetegedés a nők körében, 7500 új beteg/év, 2200 az elhunytak száma. A vastag- és végbélrák mind a férfiak, mind a nők körében a második leggyakoribb daganatféleség, 5000 új beteg/év. A prosztatarák sem sokkal kíméletesebb előfordulása 4000 új beteg/év, az e betegség miatti halál évente 1300. Arról kevesebbet hallani, hogy a fej-nyakrákot csupán egyetlen esztendőben 5200 új betegnél regisztrálnak, s 2300 az elhunytak száma. A gyomorrák is kegyetlen, hiszen 2500 új betegről és 2000 elhalálozásról tudnak minden évben.
A kiemelkedően magas halálozásnak több magyarázata is van, ezek közül számtalanszor elhangzott már az  évtizedekre  visszanyúló, sokszor önpusztító életmódunk, az előnytelen, sőt ártalmas  zsírdús, rost-, zöldség- és gyümölcsszegény  táplálkozásunk, a rendkívül veszélyes dohányzási és alkoholfogyasztási szokásunk.  Mint ahogy a környezetszennyezettség sem új keletű probléma nálunk,  csakúgy, mint a reguláris szűrések hiánya, a későn felismert, elhanyagolt nagyszámú esetek száma. Öregedő népesség a miénk, ami azért nem igazán magyarázat a rendkívül gyakori rákhalálozásra, hiszen több európai országban is öregszik a lakosság, márpedig ezekben  a magyarországinál lényegesen alacsonyabb a rákhalandóság. Az  úgynevezett compliance – más néven orvos-beteg kapcsolat – máig nem megfelelő, a betegkövetés eredménytelensége következménye. A korszerű daganatos betegkövetés alapvető feltétele a kellő számú és kombinációjú a folyamatos, programozott tumormarker-vizsgálat. Magyarországon az utóbbi években  megyénként szeszélyes megoszlásban szemléletbeli (esetleg anyagi) különbségeket tükrözve mintegy 280ć000–300ć000 tumormarker-meghatározást végeztek. Ugyanezen idő alatt megfelelő tervezéssel Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában 2-3,5 millió hasonló vizsgálat történt. A korábban már hivatkozott rokkantsági adatokat is figyelembe véve, feltűnő, hogy míg az utóbbi 25 évben a vezető szív- és keringési halálokok aránya jelentősen csökkent, addig a mentális és viselkedészavarok, valamint a daganatos betegségek miatti rokkantosítás párhuzamosan 100 százalékkal emelkedett.
A rák kialakulásában a lelki tényezőknek, a „lelki egészségnek” óriási szerepe van.  Korábban Ausztria és Finnország velünk hasonló gondokkal küszködött, daganatos halálozási adataik sok tekintetben a miénkhez hasonlatosak voltak. Csakhogy míg nálunk rosszabbodott a helyzet, amott az anyagi jóléttel párhuzamosan a lelki tartás is javult. A GDP egészségügyre fordítandó hányadát tekintve, a japánok lényegesen kevesebbet költenek az egészségügyre, mint például az USA vagy Európa, mégis az előbbiek fél évtizeddel  tovább élnek, mint az utóbbi országok lakói.  Talán, mert a  fejlett  egészségügyi rendszerük mellett a mentalitásuk, a kötődéseik és a hagyományaik mind-mind pozitívan hatnak a lelki egészségükre. 
A daganatos halálozás mérséklésének – rövid-,középtávon – a korai felismerés és -kezelés a leghatékonyabb módja, ugyanis az elsődleges prevenciós programok eredményei jó esetben is csak évtizedekkel később mutatkoznak, a kezelés eredményessége viszont annak kezdési idejének függvénye. A daganatos betegségek korai felismerésének eszköze az aktív felkutatás: a veszélyeztetett korban lévő, a magukat egészségesnek vélő panasz- és tünetmentes lakosság szűrővizsgálata, aminek célja kimutatni és kiemelni a még tünetmentes, kialakulásuk kezdeti szakaszában a betegségeket, vagy akár a rákmegelőző állapotokat. Erre a daganatok kialakulásának folyamata, ha úgy tetszik, „fejlődésmenete” ad alapot. A szűrővizsgálatnak tulajdoníthatóan az érintettek még a betegség kezdeti szakában találkoznak az orvosokkal, korábban, mint szűrővizsgálat nélkül történt volna. Ettől a daganatos betegségből eredő halálozás mérséklése remélhető.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!