Csak becsülni lehet, hogy mekkora a magyar üzletemberek ciprusi érdekeltsége.
Mindenesetre beszédes adat, hogy hivatalosan is másfél ezer hazai vállalkozás tudhat ciprusi illetőségű jogi személyt a tulajdonosai között. Igaz, ez csak töredéke, alig ötöde honfitársaink offshore kitettségének, mégis legalább 200-300 milliárd forintnyi magyar vagyon „pihenhet” ciprusi számlákon. Annak ellenére is, hogy a tekintélyes könyvvizsgáló múlttal rendelkező Oszkó Péter pénzügyminisztersége idején tömegesen tértek haza a „ciprusi magyarok”. Hiába bánt és bánik ugyanis az ottani adóhatóság kesztyűs kézzel a vállalatokkal, mindössze 10 százalékos társasági adókulcsot és elnéző szabályozást alkalmazva. 2009-től nálunk adóköteles az osztalék, ha kifizetik, ha nem, amennyiben nincsenek munkavállalók Cipruson, s a tevékenység ide kötődik. Ekkor tért haza – többek közt – a Pick (Csányi Sándor), a Planet Invest (Kedves Ferenc), az Otthon Centrum (Nagygyörgy Tibor) és a Wing Ingatlanfejlesztő (Veres Tibor). A legismertebb történet talán Simor András volt jegybankelnöké, aki ellen 2010-ben indított karaktergyilkos kampányt a kormánypárt. Mai szemmel, szinte köszönettel tartozik Simor a Fidesznek, hogy időben kimentette megtakarításait Ciprusról. Máig érintett azonban Cipruson a Trigránit (Demján Sándor), az Alexandra Kiadó (Matyi Dezső), a Futureal (Futó Péter) és a Fashion Street (Csipak Péter). És akkor az itteni külföldi tőke ciprusi kitettségéről még nem is szóltunk, mint az orosz Dunaferr, az olasz Hungary-Meat vagy az ukrán Bonbonetti.
Magyar vagyon a világban
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba, hazánk ezzel az eredménnyel a világon a 12. helyen áll a fejlődő országok sorában – ezt állítja a Tax Justice Network nevű civil szervezet, amely többéves kutatás után jelentette meg az első átfogó világjelentést az adóparadicsomokban lévő magánvagyonokról. John Christensen, a jó útra tért egykori offshore bankár, a Tax Network igazgatója szerint a pénzügyi válság éveiben a világ 50 legnagyobb bankja évente 16 százalékkal növelte az ügyfeleik által offshore számlákon elhelyezett összegeket. Adataik alapján Magyarország méretéhez és tőkeerejéhez képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedekben az offshore jelenség miatt, a teljes magyar államadósság két és félszerese került offshore számlára. Európából senki nem előz meg bennünket, és a többi kontinensről is csak gazdasági világhatalmak és néhány olajország. A jelentés nemcsak az egyes országok veszteségét vizsgálta, hanem a nyerteseket is. „A szupergazdagok egyre jobban elhúznak. Ma a világ összes magánvagyonának mintegy 30 százaléka egy nagyobb futballstadionnyi ember – 91 ezer fő – kezében van. Ez a maroknyi elit – amely a világ lakosságának 0,14 százalékát teszi ki – négyszer annyi pénzzel (44 800 milliárd dollárral) rendelkezik, mint a többi 6,7 milliárd ember – a világ lakosságának 99,86 százaléka. Ennek a hatalmas vagyonnak a fele (a szupergazdagok esetében a 70 százaléka) offshore számlákon van.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!