Politikusoknál gyakoriak a mentális problémák – a mifelénk gyakori hétköznapi tapasztalatot most egy amerikai kutatás is megerősíti. Bár ők arra a következtetésre jutottak, hogy a mániás depresszió például kifejezetten segít a fontos döntések meghozatalában.
A nagy döntéshozók közül elég sokan voltak „problémásak”, ám mentális bajaik az általuk vezetett országoknak akár még jól is jöhetett – ez a fő megállapítása egy nemrég megjelent amerikai kiadványnak. A magyarázat szerint ugyanis az átlagnál érzékenyebb, depressziós vagy éppen „túlpörgő” politikusok többet és intenzívebben gondolkodnak, így a nagyobb problémákat is könnyebben tudják megoldani. A depresszió minden formája – például Abraham Lincolnnál és az enyhén bipoláris Winston Churchillnél – segített abban, hogy nem csak felismerték a világ problémáit, hanem szembe is tudtak nézni velük. A mániás depresszió valamennyi formája – amiben a könyv szerzője szerint két amerikai elnök, Roosevelt és Kennedy is szenvedett – rugalmasságot adott nekik, ami által könnyebben megtalálták a hibákat, és elég kreativitást adott nekik az újrakezdéshez. Ez az, amiért a józan Neville Chamberlain miniszterelnök még engedékeny volt a náci vezetőkkel, míg Churchill előre látta a harcot. A szakértő szerző talált azért általa „normálisnak” tekintett vezetőket is. Richard Nixon a Watergate-válsággal szembenézve úgy viselkedett – írja –, mint egy „átlagos ember”: hazudott és harcolt. Hasonlóképpen George W. Bush, akinek válasza a szeptember 11-i támadásokra leegyszerűsítő, egysíkú és „normális” volt. A tudományos alapossággal írt munka szerzője megjegyezi: az USA jelenlegi elnöke, Barack Obama is „túl normálisnak” tűnik, nem iszik és a dohányzásról is leszokott.
– Annak első leírása, hogy a tehetség gyakran együtt jár az őrülettel, az ókorból származik. A fokozott művészi hajlam és alkotóképesség a mániás depresszióval, illetve a bipoláris betegséggel járhat együtt – magyarázza Rihmer Zoltán pszichiáter, egyetemi tanár, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) egyik főorvosa. Menedzserekre és vállalkozókra a hipertím (vidám, energikus, kifelé forduló), orvosokra és ügyvédekre a depresszív temperamentum (általában befelé forduló, rosszkedvű) képzőművészekre, építészekre, újságírókra pedig a ciklotím (hullámzó kedélyállapot, az előző kettő keveréke) jellemző. A bipoláris (más néven mániás depressziós) betegség a pszichológiai és testi működések olyan központi szabályozási zavara, amely kóros hullámzásokhoz vezet a pszichés és testi energiák, a gondolkodási folyamatok, valamint a közösségi alkalmazkodás terén. A mániás szakasz, azaz a kórosan emelkedett, indokolatlanul eufórikus hangulat, a felgyorsult, csapongó gondolkodás, rohanó, a megszokottnál lényegesen hangosabb beszéd váltakozik a depresszióssal, amikor is indokolatlanul szomorú, deprimált, elkeseredett hangulatú, szótlan és csökkent önértékelésű az illető. Tény, hogy Gróf Széchenyi István is mániás depresszióban szenvedett.
– A depressziót és a szorongásos betegségeket genetikai hajlam talaján külső környezeti tényezők, többnyire negatív életesemények provokálhatják, valamint az agy nagyobb biokémiai sebezhetősége – magyarázza Rihmer Zoltán. Hajlama a lakosság 30 százalékának van és 15 százalékuknál elő is jön. Az összlakosság 8 százalékát érinti a depresszió és a szorongás, a skizofréniások pedig a lakosság 1 százalékát teszik ki. Életében minimum egyszer a lakosság 15 százaléka átéli ezeknek a betegségeknek valamelyikét, de – szakirodalmi adatok és a professzor saját tapasztalata alapján – 90 százalékuk ki is gyógyul belőle. Az utóbbi években némileg emelkedett a betegszám, de ez annak a jó hírnek is köszönhető, hogy többen fordulnak szakemberhez.
Freund Tamás, agykutató, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója mondta el, hogy 2004-ben a 12 leggyakoribb agyi eredetű betegség kezelése az EU-ban 386 milliárd euróba került. Szeptemberre készül el a friss felmérés, az összeg közel a duplájára nőhet. Az elveszített életévek, a munkából való kiesés nagy gazdasági és szociális terhet ró a társadalmakra: az Európai Agytanács kimutatása szerint a kezelések költségein túl Európát közel 200 milliárd euró veszteség éri a mentális betegségek miatt.
Magyarországon a depressziós betegek fele áll kezelés alatt, 30 évvel ezelőtt csupán 5 százalékról lehetett ezt elmondani. A kezelés általában gyógyszeres, a pszichoterápia csak csekély mértékben használatos, ugyanis kevés a jó szakember és a támogatás. Pszichiáterből 10 ezer lakosra számítva csak fele annyi van itthon, mint az Európai Unió fejlettebb országaiban. Az utóbbi 3-4 évben tömegesen vállaltak magyar orvosok külföldön munkát. 850 pszichiáter szakorvosunk van, ebből 250 él külföldön. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása is közrejátszik a szakemberhiányban. A betegek sokszor alig találják meg a megfelelő intézményt – panaszolja Bitter István, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója. – Nincs már például gyerek- és serdülő osztály sem, így az is előfordul, hogy a kamaszokat nem lehet elkülöníteni az alkoholista skizofrénektől. A korai szűrés lenne a megoldás, de nagyon kevés a szakember: nem csak pszichológus- és pszichiáterhiány van, de ápolóból, asszisztensből, mentálhigiéniás szakemberből sincs elég. Freund Tamás szerint a most végző kutatók 90 százaléka kivándorlást tervez. Ők mennek, a mentális bajok maradnak.
A depresszió világszerte 121 millió embert érint, a betegség legsúlyosabb formájában öngyilkossághoz vezethet, amely évente 850 ezer ember haláláért felelős, derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb felméréséből. A magas jövedelmű országokban a népesség 15 százaléka, míg a közepes és alacsony jövedelmű országokban a lakosság 11 százaléka volt depressziós életében valamikor. A betegség az adatok szerint Kínát érinti a legkevésbé. Országoktól függetlenül, a nőknél kétszer gyakrabban jelentkezett depresszió, mint a férfiaknál, a leggyakoribb kiváltó ok pedig a partner elvesztése.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
