A szerkesztő ajánlja
Állandó szerzők
  • /
    Lapunk vezető publicistája, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője volt nyolc éven át.
  • /
    1991 óta a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa. 1981-től jelentek meg szépirodalmi igényű írásai.
  • /
    A vajdasági magyar irodalom és közélet meghatározó alakja, Kossuth-díjas esszéista. 
  • /
    Összesen két munkahelye volt: a veszprémi Napló és a Népszabadság. Az utóbbinál 33 évet húzott le. Karcagi Lacika III. c. ált. isk. oszt. tan. szabad szájú közéleti dolgozatai alapján tartják őt számon.
  • /
    József Attila-díjas író, 1997-től 2006-ig a Bárka folyóirat szerkesztője, 2007 és 2009 között a Nők Lapja vezető szerkesztője, 2009-től az Élet és Irodalom hetilap munkatársa.
  • /
    Író, publicista. Első regénye 2003 májusában jelent meg, Igazolt hiányzás címmel. 2011-ben a Szerelmem, Békéscsaba már az ötödik kötete.

 

2012. január 15. | vasárnap
  • Megjelent a 2012. január 15.-i lapszámban
    Semmilyen munkaerő-piaci tendenciával nem indokolható a felsőoktatási keretszámok drasztikus csökkentése gazdasági területen. Kérdéses, hogy a diákok megváltoztatják-e továbbtanulási szándékaikat, és azokat a szakokat fogják-e megjelölni, ahol több az állami ösztöndíjas hely.

    Az oktatáspolitikai mítosszal ellentétben nincs diplomás munkanélküliség. A gyakran emlegetett bölcsészeknek például az Educatio Nonprofit Kft. által végzett „Diplomás­pálya-követés 2010” című kutatás szerint mindössze 1,3%-a nem talált munkát annak ellenére, hogy keresett. Hajdú Csongor, a Frissdiplomás Kft. ügyvezetője, a HVG Állásbörze főszervezője szerint ugyan minden érintett tisztában van vele, hogy a demográfiai adatok és a költségvetés helyzete is átgondolt keretszám-csökkentést indokolnak, de a most javasolt drasztikus változásokat nem csak a felsőoktatási intézmények, de az oda jelentkező diákok sem tudják majd kezelni. „Már több mint egy évtizede foglalkozom a pályakezdők elhelyezkedésének segítésével, és ebben az időszakban soha nem tapasztaltam olyan mértékű túlképzést gazdasági területen, ami akár csak feleekkora keretszám-csökkentést indokolna. Valóban beszélhetünk túlképzésről, de elsősorban nem a leginkább sújtott gazdasági területen, és közel sem ekkora mértékűről. Itt egy nagyságrendnyi tévedés van” – mondja. Hajdú Csongor elismeri, hogy a kiindulópont helytálló, a legnagyobb munkaerő-piaci kereslet a műszaki és IT szakemberekre van, a munkaadók sokkal több jól képzett, nyelveket beszélő mérnököt, informatikust, programozó matematikust keresnek, mint amennyit az egyetemek, főiskolák kibocsátanak. Mesterségesen mégsem lehet a fiatalokat egyik pillanatról a másikra pályamódosításra bírni, csupán azzal, hogy megemeljük a műszaki és természettudományos képzések keretszámait.

    Jó példa a természettudományos képzések esete. Tavaly a 5200 fős államilag támogatott helyet sem tudták feltölteni, csak 4156 diákot vettek fel erre a területre. Ehhez képest idén 4000 állami ösztöndíjas, és 3150 részösztöndíjas hely van ezeken a szakokon.

    A legdrasztikusabb csökkenést a gazdaságtudományi képzések szenvedték el, a tavalyi 4900 fővel szemben, idén már csak 250 hallgató tanulhat államilag finanszírozott studiumokba. Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora elmondta, még nem tudják, hogy mennyi hely jut az egyetemüknek a 250-ből. „Semmilyen munkaerő-piaci tendenciával nem tartom indokolhatónak ezt a csökkentést, az előzetes információk 2500 főről szóltak, ezért sokan azt gondolták lemaradt egy nulla, amikor a 250 fővel szembesültek. A mostani helyzet a világgazdaságban, Európában és Magyarországon különösen indokolttá teszi a jól képzett közgazdászok kiképzését.” Rostoványi Zsolt bízik abban, hogy kellő számban fognak jelentkezni hallgatók az önköltséges képzésekre, hiszen már a korábbi években is voltak olyan szakjaik, ahol túlsúlyban voltak a költségtérítéses hallgatók, de biztosan lesznek olyan képzések, amelyek áldozatul esnek a keret­szám­­csökkentésnek.

     

    2012-ben 95%-kal kevesebb gazdasági szakos diákot támogat az állam, míg a kormány mesterségesen duzzasztaná fel a természettudományos és műszaki képzések létszámát azzal, hogy részösztöndíjas finanszírozási rendszerben a tandíj felét átvállalná a hallgatótól. 2011-ben azonban mindössze 90 természettudományos hallgató volt hajlandó fizetni a tanulmányokért. Kérdéses, hogyan lesz így 3150 fizetős diák idén? 

    Forrás: Felvi.hu, NEFMI

megrendelés
Itt lapozhatja a Vasárnapi Hírek digitális változatát, és elő is fizethet rá akár 40% kedvezménnyel.
Ide kattintva előfizethet a Vasárnapi Hírekre 1 évre, félévre, negyedévre vagy akár csak 1 hónapra.
A lapot a Magyar Posta a hétfői napon kézbesíti!

archívum
A 2010. július 1. előtt megjelent cikkeinket az archívumban találja meg.