Jóléti sovinizmusnak nevezi a szociológia azt a jelenséget, mely az életszínvonalukat a bevándorlóktól féltő jóléti társadalmakat jellemzi. A menekültválság ugyanis nemcsak az emberségről és a biztonsági fenyegetettségről szól, hanem pénzkérdés is. Matteo Renzi olasz miniszterelnök uniós kötvényekből akarná az anyagi terheket fedezni. Másképp, de a magyar kormány is forintra váltja a bevándorlás kérdését: 2015-ben lényegében annyi embernek adott letelepedési engedélyt, mint amennyi befogadását megtagadta. A különbség fejenként 300 ezer euró volt.

 
 

A menekültválság európai válságkezelési javaslataiban az a csodálatos, hogy mindig akad egy szereplő, aki mond valami hajmeresztőt, amin néhány napig-hétig lehet kérődzni. Így kevesebb figyelem irányul arra, hogy emberek százai fulladnak a tengerbe vagy élnek embertelen körülmények között hevenyészett táborokban.

A show-t hosszú ideig Orbán Viktor vitte. Ám mostanra a szögesdrótos biztonsági megközelítésben nincs már semmi újdonság, így a magyar miniszterelnök múlt pénteken előadott Schengen 2.0 című tízpontos javaslata sem kapott különösebb visszhangot. Nem szabad az Európai Unió területére beengedni a migránsokat. Még „kint” el kell bírálni a kérelmüket. Minél többet vissza kell toloncolni biztonságosnak nyilvánított harmadik országokba.

Minél több pénzt kell adni az érintett államoknak, hogy el se induljanak. Meg kell erősíteni a külső határőrizetet. Jól ismert mantra, amiről még Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke is elismerte, hogy semmi újat nem tartalmaz.


Uniós kötvények

Nem véletlen tehát, hogy a héten Matteo Renzi olasz miniszterelnök lett az ügyeletes migrációs kérdésekben, aki négyoldalas tervezettel örvendeztette meg kollégáit és az európai közvéleményt. A „Migrációs Paktum” névre keresztelt javaslatcsomag legmeglepőbb része közös európai kötvények kibocsátásáról szól, amelyből Renzi elképzelései szerint fedezni lehetne lényegében mindazt, amit Orbán fentebb idézett programjában szeretne megvalósítani. Noha precíz részletekkel az olasz kormányfő nem szolgált, az említett értékpapírok feltehetően olyanok lennének, mint az egyes tagországok államkötvényei. Csak ebben az esetben a visszafizetésre az egész unió vállalna garanciát, és a bevétellel nem az egyes tagállami költségvetésben keletkezett lukakat tömködnék ki, hanem egy közös célra – jelen esetben a migrációs válság kezelésére – áldoznák.

Bár Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte Renzi javaslatát, a körültekintő költségvetési politikát folytató és az EU-ban nettó befizetőnek számító államok – élükön Németországgal – képviselőinek vélhetően az egekbe szökött a vérnyomása az ötlettől. Még akkor is, ha jelen esetben indokoltnak tűnik Matteo Renzi segélykiáltása. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) statisztikái szerint idén mintegy 25 ezer ember érkezett csónakokon Olaszországba. A Földközi-tengernek ez az útvonala különösen azóta lett népszerű, hogy az EU és Törökország megállapodása értelmében gyakorlatilag értelmetlen Görögországba menni.

Így április első két hetében több mint 6 ezren érkeztek Olaszországba, és az amúgy is ingatag gazdasági alapokon nyugvó ország lassan képtelen lesz kezelni az évek óta tartó menekültválság terheit. Renzi pedig hiába fenyegetőzik és könyörög felváltva a szolidaritásért Brüsszelben már két éve, érdemi segítséget eddig nem kapott. Az uniós kötvényekről szóló ötlete logikus válasz a kihívásra.


Német számítások

A gond azonban az, hogy ha a menekültválság kezelése érdekében megteremtik a jogi alapot a közös európai kötvények kiadására, akkor ez hamarosan gyakorlattá válhat – amit például a német és holland kormányok el sem tudnak képzelni. Nem ez az első alkalom, hogy a lazább költségvetési fegyelmű és emiatt következetesen bajba jutó mediterrán országok abban látják a kiutat, hogy – a Bild német bulvárlap szóhasználatával élve – felhalmozott adósságaikat a szorgalmas német adófizetők nyakába varrják.

Németország azonban nem akarja intézményesíteni annak rendszerét, hogy válság esetén neki kell a számlát állnia. Nagy valószínűséggel ezért utasítanák el most is Renzi ötletét. Még akkor is, ha a menekültválság terheinek oroszlánrészét eddig is Németország vállalta magára.

A Kölni Gazdasági Kutatóintézet számításai szerint 2016-ban és 2017-ben összesen 50 milliárd euróba (15,5 ezer milliárd forintba, azaz Magyarország egyéves GDPjének 50 százalékába) kerül majd a német költségvetésnek, hogy a menekülteknek szállást és ellátást biztosítson, illetve képzésekkel segítse a beilleszkedésüket a társadalomba.

Ehhez képest aprópénz, hogy szintén a németek fizetik a jelentős részét a Törökországnak a menekültek befogadásáért nyújtott támogatásnak. De nemrég olyan hírek is megjelentek, miszerint már repjeggyel és 6 ezer euróval (1,8 millió forint) támogatják azokat, akik hazatérnek származási országukba és valamilyen üzleti vállalkozásba kezdenek.

Eddig csak a költségvetés bánta a menekültügyet, de mostanra már a demokratikus értékeket is kezdik feláldozni: Berlin arra is hajlandó, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnököt a kecskék és gyerekpornó kedvelőjének tituláló műsorvezető ellen eljárást indítsanak rágalmazás miatt. Jan Böhmermann-nak ugyan bevallott célja volt, hogy provokálja a hatóságokat és tesztelje, képes-e a német kormány csorbítani a sajtószabadságot annak érdekében, hogy megőrizze a jó kapcsolatot Törökországgal. A teszt pozitív lett, Németország mérlege meg egyre negatívabb. Így lassan a német kormány is elgondolkozhatna azon, nem lenne-e mégis takarékosabb megoldás, ha beleegyeznének az uniós kötvények kibocsátásába.


A magyar megoldás

A magyar kormány gyökeresen máshogy áll a bevándorláshoz. Nem csak arról van szó, hogy kerítést emeltek délen, mert retorikájuk szerint máshogy nem lehet kontrollálni, kiket engedünk be az országba, de nyugodt szívvel továbbküldték emberek százezreit a nyugati határon, hogy majd a Lajtán túl küzdjenek meg ugyanezzel a feladattal. Hanem arról, hogyha valakinek van pénze, akkor nem érdekes, honnan jött és mit csinált korábban, kaphat magyarországi és ezzel együtt az egész unióban korlátlan mozgást biztosító útlevelet. Tavaly – a menekültválság csúcsévében – 1145 ember vásárolt letelepedési kötvényt. Lényegében annyian, mint ahány ember (egész pontosan: 1294 fő) befogadásáról népszavazást akar Orbán Viktor miniszterelnök kiírni mintegy 6 milliárd forintos költséggel. A különbség az volt a két csoport között, hogy az előbbieknek volt legalább 250-300 ezer eurója (77,5-93 millió forintja) arra, hogy megvásárolja a speciális kedvezménnyel járó magyar állampapírt – vagyis minimum öt évre hitelezzen a magyar államnak összesen 104,3 milliárd forintot. (2015-ben már 300 ezer euró névértékű értékpapírt kellett vásárolni, de akik még 2014. december 31. előtt megkezdték az eljárást, azok 250 ezerért vásárolhattak, a letelepedési okmányt már 2015-ben kapták meg.)

A legalább szó is fontos, mivel azok az offshore-cégek, amelyeknek a magyar kormány átadta az értékesítés jogát, bizonyos források szerint további 45-60 ezer eurós (14-18,6 millió forintos) közvetítési jutalékot is felszámoltak a vásárlóknak. Úgy, hogy a magyar államtól diszkontáron, vagyis a névérték alatti összegért vásárolhatták meg a kötvényeket, így az árrésen is kerestek.

Bár az MSZP, az LMP és a Jobbik márciusban kezdeményezte, hogy vizsgálják ki a letelepedési kötvény üzletet, a biznisz továbbra is pörög. 2016 első negyedévében 88-an vásároltak meg az EU-ba szabad bejárást biztosító kötvénycsomagot, 8,2 milliárd forintnyi hitelt nyújtva a magyar államnak.

15,5 ezermilliárd
forint a menekültek befogadásának költsége 2016–17-ben Németországban 33 ezermilliárd forint Magyarország éves GDP-je


1145 fő vásárolt
Letelepedési Magyar Államkötvényt 2015-ben 1249 fő elhelyezéséről akart a magyar kormány népszavazást kiírni


177 ezer
migráns érkezett 2016-ban Európába a Földközi-tengeren át
 

732
migráns vesztette 2016-ban életét a Földközi-tengeren


53–130 euró éves pluszköltséget jelentene minden európai állampolgár számára, ha visszaállítanák a schengeni határokat – a CESifo müncheni kutatói szerint ez egyáltalán nem nagy ár a nagyobb biztonságért

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!