Elfogyott a pedagógusok türelme

Ez tipikusan a „kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad” megoldás – nyilatkozta lapunknak Radó Péter oktatáspolitikai elemző. „Most csak elhalasztják a béremelést, de nem mondják azt, hogy az nem következik be. De azt előre is lehetett sejteni, hogy 2013-ban nem lesz miből növelni a fizetéseket, hiszen a költségvetési mozgástér nem volt meg hozzá. Ez a halasztás kihúzta a szőnyeget a kormány oktatáspolitikája alól” – vélte a szakértő. – Ez a politika egy egyszerű üzleti ajánlat volt, amiben az állam ugyan elvette az oktatási intézmények és a pedagógusok autonómiáját, viszont cserébe megígérte, hogy javít a helyzetükön. Most megbomlott az egyensúly: nincs autonómia, csak centralizált oktatás, de a pedagógusok sem kapnak semmit, amitől jobban érezhetnék magukat” – fogalmazott. Radó Péter szerint ettől függetlenül nem szükségszerű, hogy Hoffmann Rózsa lemondjon posztjáról, hiszen egyelőre csak elnapolják az életpályamodell bevezetését. Az oktatási államtitkár mindig is kiemelkedően fontosnak tartotta a pedagógusok helyzetének ilyen módon történő javítását – a fizetések rendezése azonban már régóta esedékes. Utoljára 10 éve, a Medgyessy-kormány idején volt jelentősebb emelés, 2008 óta pedig be vannak fagyasztva a bérek. Az életpályamodellt ráadásul többen bírálták is, főként a szakvizsgához kötött előmeneteli rendszer miatt.

„Nem ez lesz az oktatás legnagyobb problémája. A köznevelési törvény részletszabályai még mindig nincsenek kidolgozva. A központosítás miatt nemsokára olyan mennyiségű munka szakad az állam nyakába, amit nem tudnak majd menedzselni. Rengeteg adminisztratív feladat vár rájuk, emellett olyan költségek elé néznek, amelyek igencsak megterhelőek lesznek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a csaknem 200 tankerület összeomolhat még mielőtt felállhatna, ha minden feladatot el akar majd látni” – sorolta Radó Péter. Épp ezért jön létre az a hatalmas állami apparátus, amely már előre megkérdőjelezi Matolcsy György elképzeléseit, miszerint hamarosan 22 ezerrel csökken a közszférában dolgozók száma. Az oktatáspolitikai elemző véleménye szerint nem ez az intézkedés veszélyezteti elsősorban a pedagógusok állásait. „Csak a szakiskolai reform bevezetésével számítások szerint 10 ezer tanár veszítheti el az állását, az új Nemzeti Alaptanterv és a pedagógusok óraszámának növelése szintén elbocsátásokhoz vezet, emellett a jövőben a pedagógiai szakmai és szakszolgáltató szervezetek kapacitásai is erősen csökkenhetnek. Ettől fog valójában csökkenni az oktatásban dolgozók száma” – összegzett a szakértő, aki arra számít: az egész rendszer rádől majd a kormány fejére.

Hoffmann Rózsa júliusban még lelkesen köszöntötte a tanárokat a hazai pedagógusnapon, akkor ezt írta nekik: „Mint tudjátok, a pedagóguséletpályamodellnek már többször nekifutottak, de először történt az meg, hogy a kormány és az Országgyűlés óriási többsége törvénybe foglalta az igazságos, méltányos és minden pedagógusra alkalmazandó életpályamodellt… Bízzatok a szakmai hozzáértésünkben, mint ahogyan mi is mindent a ti szakmai hozzáértésetekre alapozunk”. Most elfelejtkezett a pedagógusok világnapjáról, igaz, ilyen biztató szavakat nehéz lett volna találnia Matolcsy György bejelentése után.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: számos nyomásgyakorló eszköz van a kezükben az aláírásgyűjtéstől a demonstráción át egészen a sztrájkig. A jövő héten tárgyalnak arról, hogy melyikhez folyamodjanak a többi oktatásban érintett szakszervezettel. „Elfogadhatatlan, hogy a rossz gazdasági döntések következményeinek árát a közoktatási intézményekben foglalkoztatottakkal, a közszolgálatban dolgozókkal fizettessék meg!” – tudatta véleményét a Pedagógusok Szakszervezete, azt ígérik, hétfőn összeülnek, és döntenek arról, hogyan tovább. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szerint önteltség, hogy a kormány érdekegyeztetés nélkül dönt az egész ország életét befolyásoló változásokról. Jelezték: együttműködnek a beígért fizetésemelést elveszítő pedagógusokkal, mivel a munkával megszerezhető jövedelmek hazánkban (köztük a közszolgálati szférában dolgozóké is) „vérlázítóan alacsony”. Egyedül Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tűnik bizakodónak. Bár ő maga is tudja, hogy a kormánynak súlyos döntéseket kell hoznia a jelenlegi gazdasági helyzetben, nem adta fel a reményt. Szerinte „ez nem végleges döntés”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!