.jpg)
A ház Lechner Ödön tervei alapján az 1880-as években a MÁV bérpalotájának épült – ugyanakkor, amikor Ybl Miklós Operaháza. Mégis, a földszintjén működő kávéház tulajdonosáról, Drechsler Béláról ragadt rá az egész házra a név: a deszkaparavánnal körbevett elhagyott épületet ma is Drechsler-palotaként emlegetjük. Bár nem éppen oktatásra született a neoreneszánsz ház, azért az ’50-es évektől évtizedeken át az Állami Balettintézet növendékei tanulták itt a klasszikus, modern és néptáncot, s persze a „sima” általános és középiskolai tárgyakat; artistaképzés is folyt a patinás falak közt. Kultikus hely volt: a táncosoknak, balerináknak csak át kellett vágni a Népköztársaság útján, majd Andrássy úton, hogy az operaházi próbatermekben világhírű példaképeiket nézzék… Az épületet 1997-ben privatizálták, tulajdonosa, egy Andrássy 25. nevű kft. 2002-ben építési engedélyt is kapott a szállodává alakításhoz – az Opera Plaza kétszáz luxusszobájának már két éve vendégeket kellene fogadnia. De az ingatlanfejlesztés el se indult, az épület négy éve a portugál Aquapura Hotelshez került 7,5 milliárd forintért, de az ibériai gazda azóta felszámolás alatt áll. A palota állaga romlik, lehet, hogy engedély nélküli bontások is történtek. Tavaly augusztus óta sok ezren írták alá a műemlék épület pusztulása ellen tiltakozó petíciót, amelyben követelik: a kormány a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal útján mentse meg az épületet a tulajdonos-befektetőt jogkövető magatartásra bírva, nem csupán „aprópénzre” büntetgetve – végső soron pedig, mint a világörökség részét, az ingatlant újra állami kézbe véve.
G.M.
Budapest legszebb helyén, a Rózsadomb tetején áll a Globex-perben elhíresült, elhagyatott hajdani SZOT-szálló. Ma: valami vázszerűség. Nem lehet nem észrevenni. Volt az épület az említett cégé, azután Sopron városáé, s még több tulajdonosé, köztük rejtélyes, Cipruson bejegyzett cégé is. A tulajdonjog körül viták, perek zajlottak, tán még ma is zajlanak. Előbb szállodává akarták alakítani, amit kifogásolt a Világörökségért Alapítvány, majd Excelsior Budapest Spa néven luxus-apartmanházzá, ahol négyzetméterenként bő 1,5 millióért vett volna lakosztályt többek közt Uri Geller, a parafenomén is. A munka 2007-ben kezdődött el. A határidő 2008 ősze volt, ám a fejlesztő Pro-Hill Kft. nem fizetett ki bizonyos számlákat, s a kivitelező KÉSZ Kft. levonult, így az épület és a környezete – félkész maradt. Azóta is csendben rágja az idő vasfoga az apartmanház körvonalait csak sejtető vasbeton-tégla vázat. Vajon mikor lesz belőle más, mint álombéli palota?
V. G. P.
Az Óbudai Gázgyár 1914-ben nyitotta meg szelepeit. Bezárására 1984-ben került sor, hiszen ekkor a főváros már több éve átállt a földgázra. 2004-ig a gázművek tulajdonában állt az épület, de a kohókat már nem használták, csak adminisztratív munkát végeztek az üzemben. 2004-ben került át a terület a főváros tulajdonába. A gyár épületeinek egy részét irodává, lakóparkokká alakították át, a jelentősebbek műemléki védettséget kaptak, ám a tanúsítvány az állagromlás ellen nem adott védelmet. A gyárépületek átadták magukat az enyészetnek. Hétéves huzavona után a Fővárosi Közgyűlés úgy határozott, felújítja az Óbudai Gázgyár épületeit, egymilliárd forintból. A döntés elkerülhetetlen volt, hiszen a száz év alatt életveszélyessé vált a gyár, a tetőszerkezet omladozik. A Gázgyár vagyonkezelője, a Budapest Zrt. az építési engedélyeket megszerezte, a tervezési eljárást lefolytatta.
(K. O.)
