Szegényellenes és a társadalom egy szűk rétegének nyújthat csupán segítséget az új családi otthonteremtési támogatás. Ráadásul nem serkenti a gyermekvállalási kedvet, hiszen nem azokban a társadalmakba születik sok gyerek, ahol nagy összegekkel támogatják a családokat, hanem ott, ahol a nők egyenlők a férfiakkal. Szikra Dorottya szociálpolitikussal beszélgettünk.

 
Szikra Dorottya - Fotó: Ferenczy Dávid

– Mely társadalmi rétegeknek jelenthet igazán segítséget az új családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), tudván, hogy a közmunkások, a munkanélküliek és a büntetett előéletűek nem részesülhetnek belőle?

– A születési statisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi években Budapesten és a legszegényebb régiókban született több gyerek. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a kormány minden erejével és óriási anyagi befektetéssel arra törekszik, hogy a jó helyzetű, gazdagabb réteg még gazdagabb legyen és több gyereket vállaljon. Magyarországon ma az átlagos gyermekszám 1,5, vagyis a családok jellemzően 1 vagy 2 gyereket vállalnak, ennél többet tipikusan csak a leggazdagabbak és a legszegényebbek. Ez a világon mindenhol így van, de nálunk látványos, hogy van egy mélyszegénységben, szegregált körülmények között élő réteg, akik több gyereket vállalnak. Esetükben a magas gyerekszám és a sok serdülőkori terhesség hátterében az áll, hogy nincsen számukra más út, mert el vannak zárva az oktatástól és a munkalehetőségektől. Bár ez látszólag csak távolról kapcsolódik a CSOK-hoz, de másfelől nagyon is ide tartozik. Olyan, mintha a kormány nem venne tudomást róla, hogy a különböző társadalmi rétegeknél másképpen lehet befolyásolni a gyermekvállalási kedvet. Ha azt szeretnék elérni, hogy ne a mélyszegénységben élők vállaljanak több gyereket, illetve ezek a családok méltó körülmények között nevelhessék a gyerekeiket, akkor csökkenteni kellene a szegregációt és támogatni a mobilitást, a munkavállalást. De a kormány csak a felső rétegekre koncentrál a CSOK-kal, és ennek sokkal kisebb a pozitív hatása, mint az az óriási károkozás, ami lent történik.

– De miért nem segíthet a CSOK akár az alsó középosztályon is?

– Nagyon sok olyan feltétel van, ami kizárja a nehezebb helyzetben lévőket, és a gazdagabbakat hívja be. Az első szűrő a CSOK esetében, hogy nagyon bonyolult a rendszer. Nem biztos, hogy mindenki megérti, mi vonatkozik rá, és eljut a megfelelő szakemberhez, aki tud segíteni. A másik probléma, hogy például a közmunkát nem fogadja el mint munkaviszonyt.

– Ez a hitel esetében talán érthető, de vajon a három gyerekért járó 10 milliós támogatást miért nem kaphatják meg, ha egyébként megfelelnek a feltételeknek?

– Erről csak tippjeink lehetnek, gondolhatjuk, hogy a romákat ki akarják zárni a támogatottak köréből. De az az igazság, hogy a közmunkások többsége nem roma. Az is egy nagyon kemény feltétel, hogy 2 év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkezni, ebben legfeljebb 15 nap szünet lehet. Nagyon sokan vannak, akikkel csupán rövid távú szerződéseket kötnek a munkaadók, például a közoktatásban dolgozó tanárok egy részével is. Ebből is az látszik, hogy a gazdagabbaknak kívánnak segíteni, ezt hívja fordított újraelosztásnak a szociálpolitika. Elvileg a jóléti rendszereknek felülről kellene osztaniuk lefelé, de előfordul, hogy a szegényebbek finanszírozzák a jobb helyzetűek még nagyobb jólétét. Én azt látom, hogy Fideszkormány szociálpolitikájának ez a lényege.

– Mivel indokolható, hogy a kétgyerekeseket sokkal kevésbé támogatja a rendszer? Hiszen már a második gyerek sem születik meg sok családban.

– A családi adókedvezmény is sokkal jobban támogatja a háromgyerekeseket, nyilván azért, mert a kormány ezt a családmodellt preferálná. A rendszer nagyon aránytalan, és nem a magyar társadalom jelenlegi állapotára szabták, hanem egy elképzelt, ideális családmodellre.

– Arra alkalmas a CSOK, hogy legalább a felső rétegek több gyereket vállaljanak, esetükben ez mennyire pénzkérdés?

– Nem valószínű, hogy az lenne. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az olyan népesedési csomagoknak szokott valós hatása lenni, amelyek komplex módon közelítik meg ezt a kérdést, vagyis egyszerre nyújtanak sokféle támogatást. Manapság ott születik sok gyerek, ahol az anyáknak lehetősége van kombinálni a munkát a gyerekvállalással, sok a rugalmas és csökkentett munkaidejű állás, és magas a nők foglalkoztatottsága. Emellett kulcskérdés az apák szerepe: a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy azokban a családokban, ahol az apák aktívan részt vállalnak a gyermekek nevelésében és a házimunkában, ott inkább megszületik a második és harmadik gyerek, erre semmilyen figyelmet nem fordít a kormány. Nekem az az érzésem, hogy akkor fog több gyerek születni, ha a nőket beengedik a közéletbe, több nő lesz a politikában, lesz beleszólásuk a döntéshozatalba, és a férfiak mindezzel párhuzamosan többet kezdenek el mosogatni és pelenkázni. Ha belegondolunk, mind a CSOK, mind a családi adókedvezmény olyan támogatások, amelyek az apákra építenek, mert jellemzően nekik nagyobb a keresetük, folyamatos a munkaviszonyuk, és az igénylésnél ez számít. Vagyis megdobjuk a férfiakat pénzzel, és ettől várjuk, hogy a nők többet szüljenek. Miközben az az ellátástípus, ami jellemzően a nők számlájára érkezik, a családi pótlék, 2008 óta nem emelkedett.

– A férfiszerep változását hátráltathatja, hogy mint mond Kövér László vagy Ákos?

– Abban van hatása a politikának és az ideológiának, hogy mi az, ami ciki, és mi nem az. A skandináv országokban azért lehetett elindítani a pozitív változást, mert mind szimbolikus szinten, mind a szakpolitikai kérdésekben párhuzamosan cselekedtek. Ott például a miniszter is elmegy néhány hónap apasági szabadságra, és ez igenis példát mutat, ott ez menő. Nálunk öt nap szabadságot kap egy apa, ha gyereke születik, ez már Romániában is két hét.

– De mit szólnak mindehhez a nők?

– Magyarországon a házasságok több mint fele végződik válással, ez kiugróan magas szám nemzetközi viszonylatban. Csehországban vannak még hasonló adatok, ez két olyan társadalom, amely nagyon patriarchális és a nemek közötti egyenlőséget igyekeznek ideológiailag is visszaszorítani. A válások többségét a nők kezdeményezik. Bár ezt nem tudom adatokkal bizonyítani, hiszen a felmérésekben a nők jelentős része is konzervatív attitűdöt mutat, a valóságban azonban úgy tűnik, mégsem akarják ezt a hagyományos családmodellt működtetni, akkor inkább egyedül nevelik a gyereküket. A kormány ezzel szemben nagyon szeretné a hagyományos családmodellt hangsúlyozni, szerintem tévesen.

– Akkor tulajdonképpen illeszkedik ez az intézkedés a Fidesz eddigi családpolitikájába?

– Úgy gondolom, hogy ez egy új kommunikációs stratégia, amit próbálgat a Fidesz, mert a menekültkérdés kifulladni látszik, és a család egy új hívószó lehet. A szakpolitikai oldalt tekintve pedig tökéletesen illeszkedik abba, amit eddig láttunk. A kormány családpolitikájának egyik alappillére, hogy elválasztja azt a szociálpolitikától. A 2011-es, családok védelméről szóló sarkalatos törvényben úgy fogalmaz, hogy a „felelős gyermeknevelést” támogatja, oda csoportosítja a pénzt, ahol egyébként sincsenek rossz helyzetben. A szociálpolitikát pedig erről leválasztva szegénypolitikaként definiálja, és leépíti. Ha a kettőt együtt kezelné, akkor az összes családot támogatná, vagy jobban segítené a nehéz helyzetűeket.

– Vagyis már születésük előtt különbséget tesznek gyerek és gyerek között?

– Igen, ebben egy nagyon határozott szegényellenesség van. Miközben bevezetik a CSOK-ot, amire sok milliárdot költenek, nincs egy éve, hogy megszüntették a lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást, ami korábban kötelező önkormányzati feladat volt, mostanra pedig már a legtöbb helyen nem elérhető. Pedig tudjuk, hogy a családok negyede küszködik azzal, hogy kifizesse a rezsit, és szintén negyede dohos, penészes, borzalmas lakásokban él. Ez körülbelül 2,5 millió embert érint, miközben a CSOK-ra a kormány számításai szerint 200 ezren jogosultak jelenleg, ennyien igényelték 3 gyerek után az adókedvezményt. Vagyis arra semennyit nem fordítanak, hogy a szegényebb családokban a gyerekek élhető, egészséges körülmények között nőjenek fel, inkább több pénzzel támogatnak legfeljebb tizedannyi embert.

Szikra Dorottya
szociálpolitikus,
az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszékének adjunktusa.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!