Mary Duff férje brókerként dolgozott a déli torony 84. emeletén a terrortámadás idején. Mary négy napig várta, hogy a párja hazajöjjön, majd az édesanyjával a keresésére indult. Az esküvői fotójukkal a kezében hetekig kutatott a férfi után, hiába. „Utána ágynak estem – és majdnem két évig ott is maradtam” – mesélte. Lassan dolgozza fel a gyászt, még ma is terápiára jár. Öt éve született egy kislánya egy régi barátjától. „Nagyon modern család a miénk” – mondja. Hogyan fog emlékezni a tizedik évfordulóra? „Gyertyát gyújtok és sírdogálok egy órát, ahogy mindig szoktam, aztán megkérdezem a kislányomat, lemegyünk-e a parkba játszani.”

Bob Beckwith a szeptember 11-i támadások idején már évek óta nyugdíjba vonult a tűzoltóságtól. A 68 éves férfi három napig bírta tétlenül Long Island-i otthonában, majd New Yorkba ment, hogy segítsen a mentésben és a romeltakarításban. Azt mondta nekik: „Fiúk, alig vártam, hogy dolgozhassak”. Másnap egy férfi érkezett, aki megkérte Bobot, ellenőrizze, hogy az egyik halom törmelék elég stabil el, mert „valaki fontos érkezik”. Később kiderült, a férfi a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese, a fontos személyiség pedig George Bush. Az elnöknek Bob segített felmászni a „dombra”, majd mikor el akart tűnni, Bush nem engedte, fél kézzel átkarolta a poros munkást. Az első, emlékezetes találkozást még tíz követte, Bobot rendszeresen meghívják a megemlékezésekre, és karácsonyi képeslapot is küldenek egymásnak. „Rendes fickó, tetszene maguknak” – mondja Bushról a tűzoltó. Bob most már tényleg nyugdíjba ment, bár élete továbbra is mozgalmas: naponta találkozik tíz unokájával.

Az első gép becsapódása után John Maguire, a Goldman Sachs pénzügyi intézet 28 éves alkalmazottja (kék ingben) nem nézhette tétlenül a káoszt. Kirohant az irodájából, és segített a mentésben. Ekkor készült róla az emlékezetes kép, amelyen éppen egy sérült tűzoltóparancsnokot mentenek. A fotót másnap a húga mutatta meg Johnnak. „Szürreális volt” – mondja. Mivel John a West Point katonai akadémián végzett, 2006-ban úgy döntött, visszatér a hadseregbe: egy évig Irakban szolgált, a polgári védelemért és a civilek ellátásáért felelős tisztként. Ma újra a Goldman Sachsnál dolgozik. „Nehéz nem gondolnom a történtekre, mert minden nap arra az utcára látok az ablakomból.”