Tüntetnek a pedagógusok jövő szombaton. A demonstrációt a korábban inkább a tárgyalásos nyomásgyakorlásban hívő Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) rendezi. Felhívásuk szerint, ha a parlament elfogadja a kormány költségvetési törvényjavaslatát, benne a köznevelést hátrányosan érintő változtatásokat, akkor az „visszafordíthatatlanul tönkreteszi gyermekeink és az ország jövőjét”.
A tüntetés céljaival a másik nagy érdekvédelmi társulás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is egyetért, de a szervezésben nem vesznek részt. Mendrey László, a PDSZ elnöke sajnálja, hogy a PSZ egyedül szervezi a megmozdulást, de annak célkitűzéseivel „az egész pedagógustársadalom egyetért”.
Szakértők szerint akár pedagóguselbocsátásokhoz is vezethetnek a kormány tervei, de a gyerekek sem fognak jól járni. A gimnáziumi helyek csökkentésével várhatóan kevesebb gyermeknek lesz lehetősége bekerülni a felsőoktatásba, ráadásul a kormány egyre többeket szeretne a szakképzés irányába terelni. Még Pokorni Zoltán, az első Orbán-kormány oktatási minisztere sem elégedett, a héten a Népszabadságnak arról beszélt, hogy elkerülhetetlennek látja az oktatás decentralizációját. A kétféle munkaerő-piaci információ megmutatja azt, hogy milyen típusú végzettséget érdemes megszerezni – magyarázza Radó Péter oktatási szakértő. Egyrészt az, hogy a különböző végzettségűeknek mekkora a bérelőnyük az eggyel alacsonyabb végzettségűekhez képest, a másik pedig: mekkora a munkanélküliség és a foglalkoztatottság a különböző kategóriákban.
A szakmunkások bérelőnye a nyolc általánost végzettek előtt nagyon kicsi. „Ugyan még van egy-két olyan szakma, ahol számottevő a bérelőny, de a legtöbb esetben szinte már teljesen eltűnt. Ennek pedig alapvetően az az oka, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi alultermelés van szakmunkásokból – mondja Radó Péter, aki munkaközgazdászokra hivatkozva állítja, „Egy rugalmas munkaerőpiac nem azt várja, hogy valakit kiképezzenek egy szakmára, és élete végéig azt csinálja, hanem azt, hogy könnyen átképezhető legyen másra, mivel a technológiák folyamatosan fejlődnek.”
A miniszterelnök által előszeretettel hangoztatott véleménynek, mely szerint egy jó szakma többet ér, mint az érettségi, teljesen ellentmond a realitás. Az érettségizettek bérelőnye a szakmunkásokéhoz képest ugyanis már jelentős, és a munkanélküliség is kevésbé sújtja őket. Arról nem is beszélve, hogy a felsőoktatás megtérülése elhelyezkedési esélyekben és bérekben is elképesztően nagy, még nemzetközi összehasonlításban is.
„Ez azt jelenti, hogy a magyar munkaerőpiac vidáman fel tudna szívni sokkal több diplomást is” – jelentette ki Radó Péter.
Az oktatáspolitikában a rendszerváltás óta széles körű konszenzus volt abban, hogy az érettségit adó képzésben növelni kell a gyerekek számát, ezt rúgta fel a jelenlegi kormányzat. A hátrányos helyzetűek lehetőségei 2010 óta folyamatosan csökkennek az oktatásban, a gimnáziumokba való belépési lehetőségek szűkítése pedig a középosztály számára lenne a legfájdalmasabb.
„Ha ebbe beleütközik az oktatáspolitika, nagyon nagy vihart húz magára. A hátrányos helyzetűek érdekérvényesítő képessége nagyon kicsi, de a középosztály már nem ilyen, ők ki fognak állni a gyerekeik lehetőségeiért” – jövendől Radó Péter.
"A rendszerváltás óta konszenzus, hogy az érettségit adó képzésben növelni kell a gyerekek számát, ezt rúgta fel a jelenlegi kormányzat."
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
