Egy elmaradt karrier ára

Ha játszott is nálunk, nyomot nem hagyott. Ezt a Vasasban mondták, mikor arról érdeklődtünk, milyen labdarúgónak tartották Körmöndi Pétert. Nevük elhallgatását kérő debreceni futballkedvelők sem emlékeznek Körmöndire, akinek 19 éves koráig tartó pályafutásáról nem lehet sokat tudni. Annyi biztos, Körmöndi később Pajkos Jánosnál focizott. Pajkos János, aki 1999–2000 között a DVSC U16-os csapatának edzője volt, annyit mondott: a sárospataki származású Körmöndit a Debreceni Sportiskolából válogatta be 1999-ben a DVSC U16-os csapatába, amely abban évben megnyerte az Országos Kiemelt Bajnokságot. A fiatal sportoló két évig volt a csapat tagja, ez idő alatt 34 mérkőzést játszottak. Körmöndi harminc meccsen lépett pályára, mindig kezdő volt. Pajkos János jó adottságokkal rendelkező, tehetséges, szerény, nagy munkabírású, fegyelmezett csapatembernek ismerte meg.

– 16 évesen minden adottsága megvolt arra, hogy első osztályú labdarúgó legyen és bármelyik első osztályú csapatban játsszon – mondta a ma már élvonalbeli labdarúgókkal foglalkozó edző. Tudomása szerint Körmöndi egy évig a Vasas U19-es csapatában is játszott, onnan került vissza a DVSC második csapatához. Ezután történt a baj. Térdét a debreceni Kenézy Gyula Kórházban operálták. Többen állítják: sztársebész műtötte. Hogy ki, nem tudjuk meg, a kórház nem akart lapunknak nyilatkozni, ugyanis az intézményt azóta átszervezték, fenntartója a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat lett.

Mindenesetre a műtét után három évet várt Körmöndi és 2005-ben indított pert a megyei önkormányzat ellen – tudtuk meg az ügyben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság szóvivőjétől. Figula Ildikó azt is elmondta, 2008-ban közbenső jogerős ítéletet hoztak, amelyben megállapították, a kórház felelős a sebfertőződés miatt.

Kerestük Körmöndit, ám csupán édesapját értük el telefonon, aki közölte: többet nem nyilatkoznak. Korábban egy debreceni újságnak azt mondta: fia guggolni, térdelni sem tud, munkát sem kap.

Az eljárás végül 2010 decemberében zárult, ekkor hirdette ki a bíróság nem jogerősen: csaknem százmillió forint illeti meg a volt labdarúgót, az összeget az önkormányzatnak kell megfizetnie.

A vagyoni igény kisebb része olyan igazolt többletköltségekből tevődik össze, mint 40 ezer forint kulturális többletköltség, 1,2 millió háztartási kisegítési költség, 25 ezer forint az ápolás és gondozás költsége, csaknem 175 ezer forint közlekedési többletköltség és 105 ezer forint a kísérő költsége. Ezen felül ötmillió forintot a nem vagyoni károkért ítéltek meg Körmöndinek, a százmillió tetemes része azonban elmaradt jövedelem. Ennek egy része az ítélethozatal időpontjáig, másik része, uszkve 42 millió forint – havi 500 ezer forint járadékként – az ítélethirdetéstől 2018. június 30-ig, 35 éves koráig illeti meg. A sajtószóvivő tájékoztatása szerint a bíróság bizonyítottnak találta: ha a kórház nem hibázik, Körmöndinek reális esélye lett volna arra, hogy NB I-es labdarúgó legyen. Sportközgazdászok közreműködésével számolták ki, mekkora jövedelemre tehetett volna szert egy teljes életpálya alatt.

Az ítélet meglepte a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot. Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke úgy nyilatkozott: emberileg rendkívül sajnálják, ami a fiatalemberrel történt, a kártérítés mértékét azonban túlzónak találják, és nem tartják bizonyítottnak a járadék jogosságát. A futballban minden bizonytalan, mondta, a befutható karrier, valamint a sportpályafutásból származó jövedelmeket is nehéz tisztán látni. Fellebbeznek.

Nemcsak az alperest lepte meg az ítélet. Sorjáztak a kommentek, amikor az esetről hírt adott az egyik internetes sportújság. Kevesen vannak, akik szerint elfogadható az összeg, a véleményírók döntő többsége sokallja. „5 milliót kaphat, de 100 millió gusztustalanul sok”. Van, aki úgy fogalmazott: „arcpirító, hogy a pénznyelő magyar foci már a polgári jogban is mérvadó”. A felháborodás nem véletlen.

– Kártérítési ügyekben idehaza általában 8-10 millió forintot ítélnek nem vagyoni károkért és jövőbeni jövedelmekért – mondta Fleck Zoltán jogszociológus.

Rögzített mérce nincs, a bírói gyakorlat alakítja ki, mit jelenthet összegszerűen például az emberi méltóság. A jogszociológus szerint elmaradt jövedelem megítélésekor azonban elvárható, hogy a bírák ne a szélsőséges eseteket vegyék alapul, hanem a társadalmilag is ésszerű átlagot. Azaz egy a pályakezdésen túl lévő, de kiugró eredményt még nem magának tudó sportoló esetében ne egy pályakezdő, de ne is bajnoki aranyérmekkel büszkélkedő, mil­liós szponzori támogatásokat kapó sportoló jövedelmét vegyék figyelembe.

Egyesek attól tartanak, Körmöndi esete, ha az ítélet jogerőre emelkedne, precedenst teremthet, a bíróságokon sokasodnak majd a hatalmas igényű kártérítési keresetek.

– A kártérítési felelősségről szóló szabályok szerint meg kell téríteni a károsultnak – egyebek mellett – az elmaradt vagyoni előnyt is, azaz az elmaradt hasznot, elmaradt bevételt, a kimutatható jövedelemkiesést, a meglévő vagyon hozadékának elmaradását – mondta lapunknak a konkrét ügytől függetlenül dr. Havasi Péter, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégium Polgári Szakágának kártérítési tanácselnöke. – Ehhez meg kell állapítani, a károsult milyen jövedelemhez jutott volna, ha nem éri a károsodás. Ennél a kárfajtánál is a károkozással okozati összefüggésben lévő elmaradt jövedelem állapítható meg, és általános elv, hogy csak a reálisan elvárható haszon elmaradása lehet kár, a távoli jövő remélt bevétele nem.

Havasi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenekelőtt a károsultnak kell bizonyítania: lett volna jövőbeni hasznot hozó jövedelme, és az mennyi lett volna. – A reális esély önmagában és általában jogilag nem elegendő, a károsultnak azt is bizonyítania kell, jövedelemszerző tevékenységét a jövőben is tudná végezni és erre lenne helye. A reális esély is csupán esély, amit az elvárt bizonyítási követelmény szerint a bírói gyakorlat nem tart elegendőnek. Az igény tehát nem maradhat a lehetőségek, feltételezések szintjén.

Fleck Zoltán hozzátette: – Fiatal emberek esetében mérlegelni kell azt is, hogy másfajta munkavégzésre alkalmas-e, mert ha a károkozás után keresőképes maradt, valójában „csak” pályát kell módosítania.

Egy informátorunk úgy tudja, Körmöndi Péter édesapja helyi sportboltjában dolgozik. Azt is tudni véli, abban a csapatban játszott volna, amelyik kijutott a Bajnok Ligájába. A DVSC történetének addigi legnagyobb sikerét 2005-ben érte el, magyar bajnok lett. Ez adott alapot arra, hogy kijusson a Bajnok Ligájába. Körmöndi Péter is 2005-ben indította a pert, sérülése után három évvel.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!