Hatalmas, bepótolhatatlan lyuk tátong majd azoknak a diákoknak a tudásán, akik jövő szeptembertől a szakgimnáziumoknak nevezett szakközépiskolákban tanulnak majd, ráadásul azt az esélyt is elveszik tőlük, hogy szakmát váltsanak a jövőben. Több száz természettudományos tárgyat oktató tanár pedig állás nélkül maradhat, ha a kormány nem változtat tervein.
Sok száz tanár és sok tízezer diák lehet a vesztese a szakoktatás szeptemberben induló átalakításának. Ekkortól a jelenlegi szakközépiskolákban és szakiskolákban csak azokat a természettudományos tárgyakat tanulhatnák a gyerekek, amelyek képzési profiljukba vágnak. A gépészek például csak fizikát, az egészségügyisek biológiát, a vegyészek kémiát. Ezek a fiatalok 18 évesen úgy kerülnek ki az oktatási rendszerből, hogy csupán egy természettudományos tárgyat tanultak, így amellett, hogy tudásuk jóval alatta lesz az elvárhatónak és kiszolgáltatottak lesznek a különböző áltudományos átveréseknek, szinte esélyük sem lesz más pályát választani, mint amit 13 évesen kigondoltak maguknak.
A tervezet ellen elsőként a Magyar Földrajzi Társaság tiltakozott, ez a tudományág lehet az intézkedés legnagyobb vesztese. Földrajzot ugyanis kizárólag a turisztikai, földmérési és bányászati iskolákban taníthatnak. Amennyiben döntéshozók nem változtatnak elgondolásukon, a társaság szerint a mintegy 900 szakközépiskola 95 százalékából eltűnik a földrajz. „A Földünk és Környezetünk műveltségi területhez tartozó természeti, társadalmi és gazdasági ismeretek hiányában a jövő generációit megfosztjuk a szakmai alapokon nyugvó környezettudatos gondolkodás képességétől, a legalapvetőbb társadalmi, gazdasági folyamatok ismeretétől, a minket körülvevő világ értő és kritikus szemlélésének lehetőségétől” – írják petíciójukban, amit eddig több mint 9000-en írtak alá. Azóta tiltakozó levelet írtak már a kémikusok, a fizikusok is. Sok tanárnak az állásába kerülhet a könnyed állami csuklómozdulat. Egy neve elhallgatását kérő, vidéki szakközépiskolában oktató földrajztanár már az utcán látja magát, amennyiben kivezetnék tantárgyát. Az iskolájában 18 földrajzórát tart két földrajztanár. Mindketten kétszakosak. A következő tanévben viszont összesen 6 óra maradna, vagyis arra elegendő egy szaktanár is. A probléma azonban ennél is nagyobb, mert figyelembe véve, hogy más természettudományos tantárgyak óraszámai is csökkennének, távoznia kell egy biológia, egy kémia és egy fizika szakos kollégának is. A tanár egyébként a sajtóból értesült arról, mit terveznek a szakminisztériumban. Az első információból ugyanis, amely az iskolatípus elnevezésének megváltoztatása volt (szakközépiskola helyett szakgimnázium), még nem következett a közismereti tantárgyak (különösen a természettudományos tárgyak) súlyának csökkenése.
Ugyanakkor azt a tanár is elismeri, hogy a tantárgy tananyag-összetételének átalakítására, korszerűsítésére nagy szükség lenne. Kevesebb tudásanyag elvárása mellett több gyakorlati készség elsajátítását kellene elősegíteni, melyek hozzájárulhatnak az életben való boldoguláshoz, esetleg a természettudományos gondolkodás fejlődésével a későbbi váltáshoz.
Ezek az elvárások ugyan most is jelen vannak az oktatásban, de a túlzott tananyag mellett alig jut lehetőség gyakorlásra. Szerinte először a kimeneti elvárásokat kellene csökkenteni, mert addig, amíg az érettségi követelményrendszer és a kerettanterv elvárásai az irányadók, nagyon nehéz kooperatív módszerekkel dolgozni – pedig a munka világa a „csapatban dolgozást” várja el készségként.
Ehhez a tanárok módszertani megújítására is szükség van, kidolgozott, letesztelt feladatokkal. Amennyiben például a földrajz egy nagy komplex természetismereti tárgyba olvadna be, akkor annak tanításához átképzésre van szükség. A földrajztanár a finn példát említ: az északi országban 2020-ra (!, nem őszre) tervezik a tantárgy megszüntetését és a komplex oktatás bevezetését. El is kezdték a felkészülést: a Helsinkiben tanító középiskolai tanárok 70 százaléka már elvégezte az ehhez szükséges továbbképzést.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
