Leszámolás Szlovákiában

Nagymácséd  (szlovákul:  Veľká  Mača)  Pozsonyból alig  háromnegyed  óra  autóval.  Errefelé  nincse- nek kiírva az utcanevek, csak a házakon olvasható számozásból lehet tájékozódni. A főúton a 16-ost mindjárt az 1024-es követi, nem egyszerű kiigazod- ni. Az utcán egy lélek sincs, nincs kitől kérdezni. Vagy öt kört megyünk, mire ráakadunk az 558-as számú  házra.  Itt  lakott  Ján  Kuciak  újságíró  és  a kedvese egészen február 22-ig, amikor egy fegyve- res végzett mindkettőjükkel. Nemrég költöztek ide, a felújítás kellős közepén voltak. Az új nyílászárók már a helyükön, az udvaron téglák és sóder. A redő- nyök félig leeresztve, a vaskapun rendőrségi szalag: bűnügyi helyszín. A teraszon elhagyott kismacska nyávog  keservesen:  szeretne  bejutni,  láthatóan éhes. A kerítés tövében egy kép Jánról és Mariná- ról, körülötte mécsesek, virágcsokrok és kézzel írt üzenetek:  „soha  nem  feledünk”,  „Ján,  kiderül  az igazság, a bűnösök megbűnhődnek!”

„Nálunk Szlovákiában utoljára Vladimir Mečiar sorosozott, még a ’90-es évek elején.
Azóta ez és a külfölddel való riogatás legfeljebb a fasiszták fegyvertárában volt benne”

„Ki van zárva, hogy valaha is megtudjuk, miért halt meg a gyerek” – mondja egy idős férfi a pozso- nyi SNP téren. A városnak ezen a kultikus helyén döntötték meg a kommunista rendszert 1989-ben (erre tábla emlékeztet a téren álló templom falán), nem véletlen, hogy a brutális kettős gyilkosság utá- ni  tüntetéshullám  is  innen  indult  ki.  A  templom előtt a földön ugyanaz a fotó, ami a nagymácsédi háznál. És ezernél több mécses.
„Talán a döbbenet a legjobb szó – mondja Nagy András, a pozsonyi Új Szó újságírója. – Egyrészt a téma  miatt,  amin  Ján  Kuciak  dolgozott.  Hogy  az Maffia – de vajon melyik?
Bár lapzártánkig semmi biztosat nem lehet tudni a gyilkosságról, az biztos, hogy az aktuality.sk mun- katársa számos komolyan veszélyes embernek oko- zott kellemetlen perceket. Mielőtt az olasz maás cikket írni kezdte volna, több írásában foglalkozott egy maagyanús szlovák vállalkozó, Marián Koč- ner ügyleteivel. Kočner cégei gyanús tranzakciókat hajtottak végre egy pozsonyi luxuslakópark (a Bo- naparte) lakásaival. (Ebben az ügyben egyébként rendőrségi nyomozás is folyik.) Ráadásul Kočner – a parameter.sk internetes újság szerint – korábban megfenyegette Kuciakot, amikor egy másik gyanús üzletéről írt. Kočner akkor állítólag azt mondta az újságírónak, hogy „különös figyelmet szentel” majd a családjának, anyjának, apjának, testvéreinek.
Kuciak utolsó, befejezetlen cikkében azt állítot- ta: az olasz maa Szlovákiában van, sőt beépült a legmagasabb kormányzati körökbe. A cseh és olasz oknyomozó  újságírók  szövetségével,  valamint  az OCCRP-vel  (Organized  Crime  and  Corruption Reporting Project – a szervezett bűnözést és kor- rupciót  vizsgáló  nemzetközi  projektszervezet) együttműködve  kutatta,  hogyan  vetették  meg  a lábukat  a  cataniai  ’Ndrangheta  bűnszervezethez köthető figurák Kelet-Szlovákiában. A név szerint is  említett  olasz  vállalkozók  (Carmine  Cinnante és Antonino Vadala) elsősorban a mezőgazdaság- ban és az energiaiparban érdekeltek, és miközben egyre közelebb és közelebb kerültek a hatalomhoz, sok millió eurót loptak el a Szlovákiának szánt uni- ós  támogatásokból.  A  történetben  szerepet  kap az  egykori  szépségkirálynő,  Mária  Trošková,  aki két éve Robert Fico kormányfő főtanácsadója, és aki  korábban  Vadalával  üzletelt.  Trošková  gyors karrierje egyébként mindig is téma volt a szlovák sajtóban, az ellenzék nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy rámutasson: a gyanús körülmé- nyek között feltört hölgynek túlzott befolyása van az államügyekre.
A terjedelmes cikket egyébként a múlt héten a legtöbb szlovákiai hírportál és napilap közölte, és a közszolgálati televízióban is elemezték (magyarul a Paraméter tette elérhetővé).

Baljós árnyak

A  most  megjelent  tényfeltáró  cikk  egyes  elemei korábban  is  megjelentek  már  a  szlovák  sajtóban. Trošková személyéről már volt szó, ő szinte napon- ta  szerepelt  valamelyik  újságban,  tévéműsorban. Sőt a Plus 7 dni (Még 7 nap) című hetilap hónapok- kal ezelőtt írt olasz üzleti kapcsolatairól – gyakor- latilag  visszhang  nélkül.  Az  uniós  pénzek  körüli visszásságok is kedvelt témái a helyi újságíróknak, és gyanús szlovák üzletemberek ügyeiről is írtak. Köztük volt a fentebb említett Bonaparte lakópark tulajdonosának,  Ladislav  Bašternáknak  néhány áfacsalásgyanús biznisze. Ami azért volt különösen érdekes, mert Robert Fico is Bašternak lakópark- jában bérel ingatlant. Az ellenzék rendre elővette ezeket a témákat, és arra is volt példa, különösen a  2016-os  választások  utáni  időszakban,  hogy  az emberek utcára vonultak. Azóta azonban gyakorla- tilag csend volt Szlovákiában. Legfeljebb a hadügy tervezett fegyverbeszerzései borzolták a kedélye- ket. Kuciak meggyilkolása és a most nyilvánosság- ra került cikk tartalma azonban egy csapásra véget vetett a látszólagos idillnek, és földindulást idézett elő a belpolitikában. Az elmúlt két hétben lemon- dott egy miniszter, megingott a kormánykoalíció, megerősödött a köztársasági elnök, szó volt előre- hozott választásról, és – jeléül annak, hogy azért mégiscsak  Kelet-Európában  vagyunk  –  előkerült minden baj okozója: Soros György is.
Ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó, érde- mes  visszamenni  a  2016-os  választásokig.  Akkor patthelyzet alakult ki a parlamentben: a kormány- zó nacionalista-balközép Smer (Fico pártja) csak azért tudott kormányt alakítani a szlovák–magyar Híd-Mosttal  és  egy  azóta  szétesett  Szed  (Háló) nevű  formációval  együtt,  mert  a  másik  oldalon (ahol jelenleg az úgynevezett új jobboldali pártok tanyáznak) senki sem akart együttműködni Mari- an Kotleba csaknem 10 százalékos, Moszkva-barát fasisztáival. Parlamenti többségük így is elég inga- tag, és azon múlik, hogy a Bugár Béla vezette Híd- Most mennyire lesz kitartó támogatójuk. Van egy harmadik „oldal” is a szlovák  belpolitikában,  ez  pedig  Andrej Kiska  elnök,  aki  egymaga  népszerűbb,   mint   bármely   parlamenti párt, de éppúgy nincs érdemi befolyása   a   kormányzati   ügyekre,
mint a magyar államfőnek. Kiska az első perctől kezdve élesen bírálta a Fico-kormány korrupciógyanús ügyeit,  folyamatos  munícióval  ellátva az egyébként nem túlságosan hatékony el- lenzéket. A mostani helyzetben ő az, aki először ve- tette fel az előrehozott választások lehetőségét, bár tenni ezért nem sokat tud. A szlovák parlamentáris rendszer  elég  erős,  és  az  elnöknek  szinte  semmi önálló mozgástere nincs ebben a kérdésben.
A kettős gyilkosság nyomán elsősorban termé- szetesen Fico távozása a fő téma ellenzéki körök- ben, de a listán előkelő helyen áll Robert Kaliňák belügyminiszter  és  Tibor  Gaspar  országos  rend- őrfőkapitány is. Előbbinek az a bűne, hogy tízéves regnálása alatt (az előző Fico-kormányban is ő volt a  belügyminiszter)  tudnia  kellett  volna  a  maa- nyomulásról. Utóbbinak pedig a sógora, egy kétes hírű üzletember is szerepel Kuciak cikkében. És ez elég kínos. De úgy tűnik, nem annyira, hogy bárme- lyikük felajánlotta volna lemondását.

Soros a soros

A bűntény és a cikk napvilágra kerülése utáni na- pokban  Fico  miniszterelnök  folyamatos  defenzí- vában volt. Össztűz zúdult rá és kormányára jobb- ról, középről, balról, alulról és felülről. Eleinte úgy tűnt, kénytelen lesz vezéráldozatot hozni, ám né- hány nappal ezelőtt – mindenki legnagyobb meg- döbbenésére  –  elővette  a  Soros-kártyát.  Egészen pontosan azt mondta: az nem lehet, hogy az egyéb- ként impotens ellenzék és az amúgy is ellenséges sajtó ilyen gyorsan képes lett volna erre a szerve- zett támadássorozatra a kormány ellen. E mögött külföldi erőknek kell állniuk. Márpedig – mondta – Kiska elnök tavaly ősszel New Yorkban találkozott Soros  Györggyel,  ami  egyértelmű  bizonyítéka… Minek is? „Nálunk Szlovákiában utoljára Vladimir Mečiar sorosozott, még a ’90-es évek elején. Azóta ez és a külfölddel való riogatás legfeljebb a fasiszták fegyvertárában volt benne” – mondja Nagy András. A szlovák sajtó Soros György emlegetését a legal- páribb  összeesküvés-elméletnek  és  elterelésnek tartja.  „Nálunk  biztos  nem  lesznek  Stop,  Soros! plakátok, mert az emberek kiröhögnék” – mondja a pozsonyi újságíró.

Bizonyítékok híján

Az  utca  embere  szkeptikus.  Az  általunk  megkér- dezettek  egyike  sem  mondta  azt,  hogy  szerinte Gaspar rendőrkapitány és csapata teljes erőbedo- bással dolgozik a bűntény felderítésén. Sőt! Az első napokban a rendőrség teljesítménye enyhén szólva is megkérdőjelezhetőnek tűnt. A belügyminiszter két napig azt a verziót igyekezett erősíteni, hogy „drogdílerek jártak a faluban, nekik lehetett közük a bűntényhez”. Miközben az első helyszínelőkkel együtt ért Kuciakék házához a Nemzeti Korrupció- ellenes  Egység  vezetője,  Róbert  Krajmer.  Gaspar először tagadta, hogy Krájmer ott járt volna, aztán, amikor egy helyszínen készült videó lebuktatta, be- ismerte a látogatás tényét. Akkor a nyomozók már tudták, miről szól Kuciak cikke.
Közben továbbra sem lehet tudni, hogy a cikk sze- replőinek  valóban  közük  volt-e  a  gyilkosságokhoz. Három olaszt a rendőrség őrizetbe vett, majd elenge- dett, egyikük (Vadala) hosszú interjút adott egy kelet- szlovákiai lapnak, amelyben természetesen minden vádat tagadott. Megszólaltak maaszakértők is. Ők azt állítják: nem valószínű, hogy a cikkben említett klán rendelte volna meg a leszámolást. A  maa ma már nem gyilkol újságírókat, ráadásul, ha ők állná- nak az események mögött, végleg lehúzhatnák a rolót Szlovákiában. Ha csakugyan ott vannak.
Peter  Bárdy,  az  Aktuality.sk  főszerkesztője,  a meggyilkolt újságíró főnöke egy interjúban értetlen- ségét fejezte ki a gyilkosság miatt, mondván, Kuciak leginkább  elemzőmunkát  végzett,  monitorok  előtt ült. A már ismert, nyilvános adatokat elemezte és azok között keresett összefüggéseket. A  lehetséges indítékkal kapcsolatban azt mondta: az olaszoknak lehetett indítékuk, de „óvatosan mondom ezt, nem akarok  senkire  sem  ujjal  mutogatni,  hogy  gyilkos. Lehet,  hogy  az  olaszok  azt  gondolták,  hogy  Jano talált valamit, ami veszélyt jelent rájuk. De semmi ilyesmiről nincs szó” – jelentette ki Bárdy.

Mindennek ára van

„Utoljára 1989-ben vonult ennyi ember az utcára Szlovákiában, akkor le is bontották a rendszert” – mondja  Nagy  András,  aki  szerint  az  embereknek elegük van a korrupt és tehetetlen politikusokból. A kérdés, hogy valójában mennyien vannak, és mi- lyen erősen akarják a változást? A következő meg- mozdulást  lapzártánk  után,  pénteken  tartották. Ezen  már  az  egyetemek  is  szervezetten  vesznek részt. Ahhoz  azonban,  hogy valódi  erőt  mutassa- nak, szükség lenne arra, hogy az országban, főleg vidéken igen erős katolikus egyház és az egyházhoz kötődő  „láthatatlan”  polgári  kezdeményezések  is odaálljanak  a  menet  élére.  Ján  Kuciák  temetését a pozsonyi érsek celebrálta, de sok múlik azon – mondják pozsonyi értelmiségiek –, hogy mi hang- zik el a szószékeken a vasárnapi istentiszteleteken.
A kormány sorsa azonban nem csak az utca kezé- ben van. A kisebbik koalíciós párt, a Híd-Most lehet a helyzet kulcsa. Igaz, ennek a kulcspozíciónak nagy ára van. Bugárék régóta mondják, igaz, csak halkan, hogy  a  belügyminiszternek  mennie  kellene.  Erről viszont Robert Fico hallani sem akar. Bejelentette viszont, hogy „bármiről hajlandó tárgyalni a Híddal a jövő héten a helyzet rendezése érdekében”. És ez az igazi morális csapdahelyzet. Mert ha a Híd-Most képes újra pacifikálni Ficót (megtették egyszer már 2016-ban), és leállítani a nem túlságosan EU-kon- form sorosozást, cserébe viszont olyat kérhet koalí- ciós partnerétől, amit eddig nem kapott meg, azzal rövid távon nyerhet. A választók azonban nem fog- ják elfelejteni nekik, hogy végig kiálltak a korrupció- val gyanúsított kormányzat mellett annak ellenére, hogy  korábban  megtisztulást  ígértek.  Ha  viszont szembefordulnak Ficóval, borítják a kormányt, ko- rántsem  biztos,  hogy  egy  előrehozott  választáson bekerülnének  a  parlamentbe.  Vagy  ha  bekerülnek is, egyáltalán nem biztos, hogy a mostani ellenzék hajlandó lesz koalícióra lépni velük. A kérdés tehát nem egyszerű, a Híd-Most hétfőn összeülő Országos Tanácsának sok rossz opció közül kell választania.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!