Elment öt napra pihenni Orbán Viktor a hét második felében, ha visszajön, akkor nekikezd a kormányátalakításnak – állítják forrásainak, akik szerint addig nem lehet érdemben beszélni arról, ki kerül be az új kabinetbe.

 

Pontosabban csak egy szűk körről jelenthető ki, hogy bizton kormánytag lesz. A miniszterelnök arról beszélt, hogy négy ember munkájára tuti számít. Az egyik Matolcsy György, ő jegybankelnökként nem lóg bele a kormányba. Noha egyes hírek szerint szeretné visszavenni a gazdasági tárcát, annak élén stabil Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter pozícióját garantálja az is, hogy az ő területe az „ütközőzóna” a különböző lobbicsoportok között, és jól kezeli/ hatástalanítja az egymásnak feszülő érdekköröket. Továbbá a tárcavezető szinte a rezsim egyetlen gazdaságpolitikusa, akit komolyan vesznek a nemzetközi porondon – márpedig lesz dolga, hogy nyárra/őszre (a költségvetés sarokszámainak és részleteinek elfogadásáig) egyensúlyba hozza a büdzsét, amit többek között a választási kiadások alaposan szétziláltak – például a 12 ezer forintos gázárajándék és a 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány költsége körülbelül 50 milliárd forintra rúgott. A másik „egyenlegrontó tényező” az uniós források megelőlegezése volt – a kormány ugyanis a választásokig „lekötötte” a 2021-ig lehívható közösségi pénzeket, és rengeteg projektet meg is előlegezett. Így már az első negyedévre 880 millió forint volt a büdzsé hiánya, márpedig egész évre vetítve nem mehet a GDP 3 százaléka fölé (ez mintegy 1100 milliárd forint). Szóval nem véletlenül ragaszkodik Vargához Orbán. A másik stabil embere Pintér Sándor, aki egyes hírek szerint mindössze két évre vállalta volna a Belügyminisztérium vezetését. Ő is feladatot menedzsel: ha minden a tervek szerint alakul, akkor a jelenlegi önkormányzati rendszert egyfajta prefektúraszisztéma válthatja, aminek lényege, hogy bizonyos lélekszám alatt a települések elvesztik önálló vezetésüket – és egyfajta központi-állami irányítás alá kerülnek. Itt három elképzelés versenyez. Az egyik az 5 ezer fő alatti településeken vezetné be a rendszert, a másik gyakorlatilag a fővárosi kerületeken és a megyeszékhelyeken kívül mindenhol, a harmadik pedig a budapesti kerületeket is „beszüntetné”, és csak a fővárosnak hagyna önálló „vezérkart. Ez a folyamat mindenképp rengeteg érdeksérelemmel jár majd – ráadásul különösen érzékenyen érintheti az egészségügyi és szociális intézményeket is.

Novák Katalinra szintén számít a miniszterelnök – arról vannak hírek, hogy a családügyi államtitkárság egyfajta népesedési minisztériummá dagad, de forrásainak ennek egyelőre nem látják realitását. Akkor sem, ha már tudni lehet, hogy a kormány további kedvezményekkel (családi adókedvezmény növelése, a gyed és a gyes emelése és így tovább) akarja felpezsdíteni a gyermekvállalási kedvet.

Amire égető szükség is van, ugyanis kérdés, miképp alakul a következő években a kiáramlás – annyi bizonyos, hogy a kabinetnek esze ágában sincs tenni ellene, ugyanis a külföldi munkavállalás remek szelep: egyrészt csökkenti a társadalmi feszültséget, másrészt részlegesen ellen tart a szegénységnek. Azonban eljöhet a pont, amikor a most kinn dolgozók/tanulók nem jönnek haza – és a magyar polgárok köréből is kilépnek. Amennyiben ez megvalósul, rögvest beszakad a hazai népesség.

 

Noha Lázár Jánosról az hírlik, hogy maga dönti el, bekerül-e az új kormányba, forrásaink szerint ez nem ilyen egyszerű. Ugyan a hódmezővásárhelyi fiaskót szépítette, hogy egyéniben képviselői mandátumot szerzett, az utóbbi évek ügyei miatt nem biztos, hogy Orbán a kormányban szeretné látni. Amennyiben Lázár tényleg kabineten kívül marad, az kinyit egy kérdést: mi lesz a miniszterelnöki kabinetfőnökkel, Rogán Antallal? Posztját ugyanis azért hozták létre, hogy ellensúlyozza Lázárt. A belső ellensúlyokban gondolkodó miniszterelnök viszont vélhetően nem csinál az utóbbi időben jócskán „területfosztott” Miniszterelnökségből újra szupertárcát, így a kabinetfőnökség is marad.

Három emberről szinte biztosra mondják, hogy nem erősíti a következő kormányt. Mennie kell Fazekas Sándor agrárminiszternek, aki annak ellenére maradhatott, hogy Simicska Lajos embere, viszont remekül lemenedzselte a bérbe adható állami földek újraelosztását – a klientúrának. Távozni látszik a nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós. És valószínűleg bukta tárca nélküli miniszterségét Kósa Lajos – igaz, ez számára eleve menekülőút volt, így mentesítették a frakcióvezetés egyre nehezebb feladata alól, azt remélve, hogy majd kevesebbet bakizik a nyilvánosságban.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!