Mi fán terem a tudás?

Nehéz azonban statisztikailag is megfogni a kreatív gazdaság fogalmát, mivel az ipari formában működő filmpiac mellett számos olyan tevékenységet is magába foglal, ami a nehezen mérhető művészetekhez áll közelebb. Lassan hasonlóan népszerű kifejezés lesz a kreatív gazdaság, mint a start up. Több és több dologra próbálják ráhúzni, és az állam sem szeretne lemaradni. A kreatív gazdaságot leginkább a szabad és független innovációk jellemzik, és ez magába foglalja a ruhatervezőket, a weblapkészítőket, de a marketing- és reklámszakmát is.

A modern gazdaságokban már rég nem a gyártásban keletkezik a legnagyobb hozzáadott érték és munkahely, hanem a szolgáltatásokban. Márpedig sok kreativitást igényel, hogy egy-egy hasonló szolgáltatásért folyó versenyben valaki ki tudjon tűnni. Egy okostelefon-alkalmazás fejlesztésén ma már sokszor több kreatív szakember dolgozik, mint programozó. Ők tervezik meg, hogy miként lehet a felhasználók vágyainak megfelelően elkészíteni a programot, mi az a minimális, de feltétlen szükséges információ, amit a kis képernyőn látni szeretnénk. Az interneten, a játékkonzolokon vagy az okostévéken fogyasztott tartalmakat a kreatív gazdaság állítja elő, akárcsak a reklámokat, a legújabb marketingmódszereket. Mivel ez a terület még mindig dinamikusan növekszik a hagyományos gazdasággal ellentétben, az ebben sikeres országok gyorsabb növekedést tudnak elérni. A kreatív iparágakban az is közös, hogy nem az iskolában megtanulható ismeretek vezetnek sikerre, hanem – bármilyen egyszerűen hangzik – a kreativitás. Ebben azonban fontos szerepe van az oktatási rendszernek, a lexikális ismeretátadás helyett a tehetséggondozásnak – a skandinávok pedig éppen ebben erősek.

A kreatív gazdaság tulajdonképpen minden területen, még az építőiparban is fellelhető. A téglánál jóval ötletesebb és érdekesebb építőanyagokat is lehet használni, ilyen például a magyar fejlesztésű áttetsző beton vagy az Ivanka dizájnbeton megoldásai. A művészi részletekkel gazdagított vagy éppen színes falazóelemek ráadásul világszerte eladhatók, és jóval nagyobb profittal kecsegtetnek, mint egy utcai térkő.

A kultúrát is sokan a kreatív gazdasághoz kapcsolják, hiszen a hagyományok és a szellemi újdonságok egy-egy város húzóágazataivá válhatnak. Amikor művészek, zenészek és vállalkozók találnak egymásra olcsón bérelhető műhelyekben, irodákban, akkor számos új vállalkozás is születik. A film- és zeneipar számos régióban a húzóágazatok közé tartozik. Magyarországon ezen a területen nehezebb a helyzetünk a nyelvi különbségek miatt, de a filmbérgyártás nemzetközi szinten is jelentős szintet ért el. Az itt forgató stúdiókkal kialakuló kapcsolatok más hazai szakembereket is lehetőségekhez juttathatják. Többtucatnyi magyar kisvállalat készít animációkat és reklámfilmeket a világ minden részére. A kreatív gazdaság nagy előnye, hogy igen nemzetközi, hiszen a tudást és a gondolatokat könnyen lehet exportálni.

Emiatt azonban nagy a konkurencia is, és átütő nemzetközi sikereket nem könnyű elérni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!