Minden(ki) a spájzban van - Tombol a military láz Európában.
- A magyarok rendőrrel, a németek spájzzal, az oroszok nehéztüzérséggel erősítenek.
- Valójában mindenhol a terrorról beszélnek, de közben a népszerűségi indexet nézik.

 
Forrás: Getty Images Hungary

Majdnem 3 ezer újoncot toboroz a rendőrség, az erőszakszervezet így mintegy tizedével duzzasztja 40 ezresre létszámát. Az új erőket a kormány a határra vezérli, hogy „élőfallal” rettentsék el a menekülteket a tiltott határátlépéstől (lásd még: kerítésmászástól).

Így a rendőrség tagadhatatlanul ütőképesebb és tömegesebb szervezet, mint a katonaság, ahol mindössze 3-4 ezer fő fogható érdemben hadra. (A teljes létszám mintegy 25 ezer fő, de ebben benne van a honvédség kezelésében lévő két nagy kórház, a tárca stb. állománya is.) Ám aránytalanságról szó sincs. Egész egyszerűen azért, mert a „polgári válsághelyzetek” jelenleg sokkal nagyobb kihívás elé állítják az országot, mint a katonaiak. És ez az EU többi tagállamára is igaz.


Rendőrök és tartalékosok

Ugyanis amennyiben egy NATO-országot megtámadnak, a szövetség csap vissza, azaz a reagáló erők gerincét az amerikai, a német, a brit és a francia csapatok adják. Míg egy belső válság esetén minden államnak magának kell helytállnia. Kézenfekvő, hogy ilyen esetben a rendőrök játszhatnak főszerepet, de bevethetők egy másik „militáns csoport tagjai is – a tartalékosok.

Ők az átmenetet jelentik a civil és a katona között, és szervezésükről már megszületett a kormánydöntés (csak a végrehajtási határozat hiányzik). A kabinet ugyanis arra törekszik, hogy az ország 197 járásában mindenhol legyen egy századnyi tartalékos (katonáéknál a század mintegy 72-75 embert jelent). A jövőben őket lehet bevetni katasztrófavédelmi vészhelyzetben.


Német antiterror

Ezzel a „mozgósítással” azonban Magyarország nem minősül különcnek. Bevett módszer ugyanis, hogy a társadalomlélektani vészhelyzetet a kormányok „erőfelmutatással” kezelik. Ez jelentheti azt is, hogy azt az érzetet keltik a polgárban, miszerint önmaga is képes hatékonyan reagálni egy válságra, illetve minimalizálni a következményeit. A jelek szerint ez történik most Németországban is.

Nem csoda, hogy ott akadnak szép számmal, akik máris feltöltötték a spájzot hideg élelemmel és vízzel, míg mások a (gyűjtögető életmódot folytató) hörcsögökön poénkodnak, mióta a sajtó megszellőztette a német kormány új polgári védelmi tervét. A német mezőgazdasági minisztérium és a szövetségi polgári védelmi és katasztrófavédelmi hivatal szakértői négy évig dolgoztak az 1995-es terv felújításán, a végleges verziót szerdán el is fogadta a német kormány. Arról megoszlottak a vélemények, hogy az elmúlt hónapok terrorfenyegetettsége miatt sikerült-e pontot tenni a 69 oldalas dokumentum végére, vagy a választásokra készül- e a konzervatív fordulattal a kormány, esetleg csak véletlen az egybeesés.

Noha a „lakosság védelmi helyzetéről szóló új koncepció” igen csekély esélyt lát arra, hogy az országot hagyományos értelemben vett katonai támadás éri, számolnak annak a kockázatával, hogy hackertámadás, vegyi fegyverekkel elkövetett terrortámadás vagy természeti katasztrófa következtében egy időre víz vagy áram nélkül maradhat a lakosság. Thomas de Mazière belügyminiszter már azelőtt beszélt apokaliptikus vízióiról, hogy hivatalosan is ismertette volna az új programot.

Nemrég iskolás gyerekeknek magyarázta el, miként kell felkészülniük arra, hogy megmérgezik Németország élelmiszer- és ivóvízkészleteit, vagy épp elvágják a gáz- és olajvezetékeket. Aztán a sajtónak az áram- és internetszolgáltatás ideiglenes kikapcsolásával is árnyalta a képet.

A forgatókönyvben szerepel egy sor magától értetődő intézkedés. Például vészhelyzet idején hasznos mobiltelefonos alkalmazást fog a kormány fejleszteni, és afféle óvóhelyeket létesítenek a katasztrófák idején kulcsfontosságú minisztériumok számára, hogy baj esetén is zavartalanul irányíthassák az országot.

Azonban a terv legnagyobb visszhangot keltő része azt tanácsolja minden német állampolgár számára, hogy a váratlan eseményekre felkészülendő szerezzen be öt napra elegendő vizet (fejenként napi két literrel számolva) és tíz napra elegendő tartós élelmiszert, például 1,5 kiló konzerv- vagy szárított húst, 2,5 kiló konzervgyümölcsöt. Emellett azt is hasznosnak tartják, ha gyógyszereket, gyertyákat, gyufát, elemeket, takarókat és készpénzt is tartanak otthon szükség esetére.


Választási hadikampány

A Zöldek és a baloldali Linke párt ezért azzal vádolja a kormányt, hogy felesleges pánikot kelt az amúgy is nehéz időkben. Az utóbbi politikai formáció vezetője, Dietmar Bartsch egyenesen arról beszélt, hogy „a kormány azt a látszatot kelti, mintha egy háború szélén állnánk”. Ehhez csatlakozott jó néhány publicista és a közösségi oldalak vicces kedvű felhasználói, így több lap is hörcsöggel a címlapján jelent meg, és #Hamsterkaeufe (hörcsögfelhalmozás) címkével látják el az elmés hozzászólásokat, melyeknek külön élt ad, hogy az ajánlásban olajos magvak felhalmozása is szerepel.

Az irónia ellenére valóban elhatalmasodott valamilyen baljós érzés a német közvéleményen, ugyanis sokan már arról beszélnek, hogy hamarosan a 2011-ben eltörölt sorkatonaságot is visszaállíthatják.

A döntésnek jogilag semmi akadálya nem lenne, mivel az alkotmány továbbra is lehetővé teszi, hogy a fiatalok katonai vagy polgári szolgálatot teljesítenek.

Eközben a nagykoalíció pártjai, a kereszténydemokraták és a szocialisták is igyekeztek megnyugtatni az embereket, hogy nincs abban semmi rendkívüli, ha baj esetére tanácsokat adnak az embereknek, és az „előrelátó politikai gondolkodás része, ha higgadtan felkészülnek a katasztrófa-forgatókönyvekre”.

Ezt erősítette meg a német Vöröskereszt egyik vezetője, Wolfgang Kast is, aki szerint mivel az emberek hozzászoktak a békéhez, egyre kevésbé számítanak a vészhelyzetekre.

Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy szeptemberben Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben is választásokat tartanak, így az utóbbi időben meggyengült kormánypártoknak szüksége van valamilyen eszközre ahhoz, hogy az elpártolt konzervatívabb szellemű szavazókat visszaszerezzék. Egy kis riogatás a katasztrófákkal éppen kapóra jön ehhez.


A fegyverzet legyen fegyverzet

Hogy a legitimitás megőrzése és népszerűségének kigyúrása a célja Putyinnak, az nem vitás. Igaz, ő nem finomkodik „lélektani és polgári hadviseléssel”, a hadsereg legyen hadsereg, így az elnök harckészültségbe helyezte a déli katonai körzet egységeit.

Az augusztus 31-ig tartó hadiállapotot azzal indokolta az orosz vezetés, hogy nem árt tudni, mennyire gyorsan képesek akcióba lendülni a katonák. Csakhogy a déli körzet különösen érzékeny, hiszen ide tartozik a Feketetengeri flotta, illetve a Kaukázus vidéke is, azaz, ha Putyin netán Ukrajna vagy éppen a Közel-Kelet felé mozdulna, innen teszi.

Betonspájzok tömege
A hidegháború alatt mintegy 2000 bunkert építettek Németországban, amelyeket a most is hatályos törvények értelmében nem lehet más célra használni, mint élelmiszer tárolására. Az országnak egyébként vannak titkos élelmiszerraktárai is, amelyekben több ezer tonna tejport, gabonát és hüvelyeseket tárolnak. Ezek őrzése és karbantartása évente mintegy 20 millió euróba (6,3 milliárd forintba) kerül.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!