„A világ – és már nem csak az Amerikai Egyesült Államok – sorsa függ az elnökválasztások kimenetelétől” – jelentette ki Barack Obama leköszönő amerikai elnök egy dél-karolinai kampányrendezvényen. Kedden véget ér minden idők legmocskosabb választási kampánya, és miután a választók az urnákhoz járulnak, kiderülhet, hogy Hillary Clinton demokrata vagy Donald Trump republikánus jelölt lesz-e az USA 45. elnöke.
Az utolsó napokra nem maradt más a két politikus tarsolyában, mint a nagy szavak, így a héten nemcsak egymást ekézték újult erővel, hanem az összes támogatójukat elküldték egy-két billegő államba, hogy még egyszer dobják be magukat az ő érdekükben. Obama elnök minden tőle telhetőt megtett, hogy meggyőzze a még határozatlan szavazókat: Hillary a jobb választás. Ennek jegyében nemcsak a világ sorsáról szónokolt, hanem attól sem riadt vissza egy ohiói hakni keretében, hogy Hillarynak mondjon köszönetet azért, mert jobb elnök és ember lett. Ami azért kimerítette a túlzás fogalmát.
A másik oldalon is bevetették a nehéztüzérséget. A nagy beszédektől ódzkodó first lady-jelölt Melania Trump túltette magát a Michelle Obama beszédének lekoppintása okozta botrányon, és csütörtökön ismét a nyilvánosság elé állt. A sárdobálást férjére hagyta, és érzelmes vallomást tett a múltjáról és a jövőjéről. Beszélt arról, milyen bevándorlónak lenni az USA-ban, és arról is, hogy first ladyként egy igazságosabb és méltányosabb Amerikáért fog küzdeni, különös tekintettel az internetes zaklatások elleni küzdelemre. Ami azért több mint ironikus az elmúlt hónapok tükrében, mikor a naponta átlagosan 12 Twitter-üzenetet küldő Trump-kampánystáb egyáltalán nem türtőztette magát, ha az ellenfélről lehetett valami kínosat vagy sértőt mondani.
A keddi választások előtt Clintonnak van szüksége minden egyes szavazatra, ugyanis múlt pénteken a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatója bejelentette: újraindítják a volt külügyminiszter elleni nyomozást. Ezért Clinton előnye jelentősen mérséklődött Trumppal szemben, pedig október közepén egyes mérések több mint 10 százalékpont különbséget mutattak republikánus ellenfelével szemben. Most viszont teljes a káosz: a különböző mérések átlagát közlő Real Clear Politics szerint maximum 2 százalékpontra olvadt Clinton előnye. Ezzel szemben az Ipsos ragaszkodik a 6 százalékos előnyhöz, míg a Washington Post és az ABC News közös kutatása szerint már Trump vezet 1 százalékkal. Az is árulkodó, hogy William Hill brit bukméker 73 százalékra taksálja Hillary győzelmi esélyeit, ami elég szomorú ahhoz képest, hogy két hete még 90 százalékos eséllyel számolt.
A kiújult e-mail botrány egy borzasztó csavaros ügy, ugyanis az FBI egy teljesen más ügyben – szexuális zaklatás – nyomozva talált Clintonnal váltott e-maileket Anthony Weiner volt demokrata képviselő telefonján és laptopján. A férfi viselt ügyei miatt jelenleg válik Clinton egyik legfontosabb tanácsadójától, Huma Abedintől, de úgy néz ki, a nő korábban a férje elektronikai eszközeiről is kapcsolatba lépett a főnökével. Az FBI eredetileg csak azoknak a szexuális tartalmú üzeneteknek a kivizsgálására kapott bíró engedélyt, melyet Weiner egy 15 éves lánynak küldött. De vasárnap a Clinton e-mailek kivizsgálására is megjött a felhatalmazás.
A felfedezés egyébként a lehető legkellemetlenebb pillanatban jött az FBI-nak, ugyanis az igazgató, James Comey egyszerűen nem tehetett jót az ügyben. Ha a választások után jelentette volna be az ügyet, akkor az lett volna a baj, hiszen fontos információkat hallgatott volna el a közvélemény elől, így az emberek nem hozhattak volna megalapozott döntést. De a másik megoldás sem ideális, mivel konkrét tényeket még nem tudtak mondani, csak ismét felemlegették, hogy Clinton külügyminiszterként a szabályokat megszegve magán e-mailszerveréről intézte hivatali ügyeit. Mint a közvélemény-kutatások mutatják, a botrány igenis hat az emberekre. Trumpék meg egyenesen repesnek a boldogságtól, hiszen a mostanra kicsit idejétmúlt „dugják rács mögé” szlogenű kampányuk új értelmet nyert. Sőt, egyes elvadult republikánusok már arról beszélnek, hogy ha meg is választják Clinton, rögtön felelősségre vonási eljárással kell elnökként szembenéznie. Az ügyet különösen pikánssá teszi, hogy míg az első nyomozás lezárásakor a republikánusok elfogultsággal vádolták az FBI-t, most a demokrácia élharcosának tartják a szövetségi nyomozókat.
Azt azonban még ebben a pillanatban sem lehet biztosra venni, hogy a jobb érzésű republikánusok a párthűség nevében is a vállalhatatlan Trumpra fognak-e szavazni. A párt elképesztő megosztottságát mutatja, hogy George Bush és George W. Bush egykori elnökök is nagy valószínűséggel Hillaryra fognak szavazni, mint azt a texasi tisztviselő és Trump-rajongó unonkaöccsük, George P. Bush elpletykálta. Viszont az is elképzelhető, hogy az e-mailbotrány végképp eltántorítja a bizonytalan szavazókat az amúgy sem túl népszerű Clintontól. Így csak találgatni lehet, ki nyeri kedden az amerikai elnökválasztásokat.
Kelletlen választás. Az elmúlt hatvan év legkevésbé népszerű elnökjelöltjei vetélkednek egymással a felmérések szerint. A Washington Post és az ABC News szeptemberben publikált közvélemény-kutatása szerint a teljes lakosság 56 százalékának van rossz véleménye Hillary Clintonról, míg 63 százaléknak Trumpról. A csúcsot eddig Barry Goldwater republikánus jelölt tartotta 47 százalékkal, aki 1964-ben Lyndon B. Johnson kihívója volt.
Tévés rekordok. 84 millióan nézték meg az első elnökjelölti vitát szeptemberben, amellyel sikerült megdönteni Ronald Reagan és Jimmy Carter 1980-ban beállított 80,6 millió nézős csúcsát. A fokozott érdeklődés azért is figyelemreméltó, mert négy évvel korábban csak 67 millióan voltak kíváncsiak Barack Obama és Mitt Romney vetélkedésére. Clinton és Trump második párbaját is csak 66,5 millióan követték, de a végső megmérettetés 71,6 millió embert ültetett a tévé elé, amellyel az amerikai történelem harmadik legnézettebb elnökjelölti vitájának címét nyerte el.
Önsegély. Október végéig Hillarynak mintegy 1,3 milliárd dollár támogatást sikerült gyűjtenie, míg Trumpnak csak 795 milliót. 556, illetve 248 milliót kifejezetten Clinton és Trump kampányszámlájára utaltak a támogatók, míg a maradékot a pártjaik, illetve a forrásgyűjtésre szakosodott politikai aktivistaszervezetek bocsájtottak a rendelkezésükre. A teljes kampányköltség azonban ennek a sokszorosa lehet, de erről csak találgatni lehet, mivel az üzletember a volt külügyminiszterrel ellentétben nem a saját kampányszámlájára utalja a kiegészítő összeget, hiszen azt publikálni kell. Trump összes kiadását 4 milliárd dollár körüli összegre teszik, ami azt jelenti, hogy több milliárdot áldozott a politikai karrierjére saját vagyonából. Az elvonást a vállalkozásai máris megérezték.
Kisemberek. Egyik jelöltnek sem sikerült még csak a közelébe sem jutnia Barack Obama teljesítményének, aki kampányköltségeinek tetemes részét kisebb, 200 dollár alatti hozzájárulásokból szedte össze. A most leköszönő elnök hatalmas népszerűségére utalt, hogy négy évvel ezelőtt Obama bevételeinek 34 százaléka az ilyen „filléres” adományokból származott. Trump nem panaszkodhat a 27 százalékos aránnyal, de Clinton pénzének mindössze 16 százaléka érkezett a kisemberektől. Az összegek ennél is beszédesebbek: míg Obama 214 millió dollárt, Clinton 88, Trump pedig csak 68 milliót tudott ilyen módon összekalapozni.
Útilapu. A legfrissebb elérhető adatok szerint Trump utazott többet a kampánya során. A republikánus jelölt 445 ezer kilométert tett meg, míg Clinton csak 413 ezret. Az egy nap alatt megtett út rekordját viszont Hillary tartja 8450 kilométerrel, míg Trump maximuma csak 5430 kilométer volt. Clinton elszántságát mutatja az is, hogy a legzsúfoltabb napján 24 helyen állt meg, míg Trump legfeljebb csak 7 állomást iktatott be a napi programjába. Clinton a kampánykörútja során a legtöbbször arról beszélt, hogy „szerveznek egy rendezvényt”, míg Trump a „nagygyűlés” szót használta.
Futottak még. Az amerikai elnökválasztásnak van egyébként még két jelöltje, akikről alig esik szó. A libertariánus Gary Johnson és a zöld Jill Stein az esélytelenek nyugalmával indulhatnak a versenyben, ahogy ez négy évvel ezelőtt már megtörtént. Johnson 2012-ben 1 százalék körüli eredményt ért el, majd idén elképesztően emelkedni kezdett a csillaga. Mivel sokan mindkét jelöltet teljesen alkalmatlannak tartják, néhány hónappal ezelőtt még 10 százalékos támogatottságot is mértek nála, sőt Utah államban a 16 százalékot is elérte. Nem mintha a vadkapitalista nézeteket valló Jonhson Trumpnál vagy Clintonnál felelősebb elnöke lehetne az USA-nak, hiszen szeptemberben csak azért emlékezett meg róla a világsajtó, mert egy tévéműsorban eszméletlenül lejáratta magát, mert nem tudta, mi az az Aleppo.
HILLARY CLINTON
Hillary fiatalabb korában a republikánusokat támogatta, amelyet később az apjától kapott konzervatív nevelésnek tulajdonított. 1964-ben még a legendásan népszerűtlen Barry Goldwater kampányában is dolgozott önkéntesként, majd többek között a vietnami háború és Richard Nixon elnök miatt ábrándult ki a pártból. 1968-ban lépett be a Demokrata Pártba, és 1974-ben abban a jogászbizottságban is dolgozott, amely a Nixon elleni felelősségre vonási eljárást készítette elő.
Végig kitűnő tanuló volt, így a Yale és Harvard egyetemek jogi karára is felvették. Egy ismerőse rá akarta beszélni a Harvardra, ezért így mutatta be egy híres professzornak: „Hillary Rodham, aki köztünk és a legközelebbi versenytársunk között vacillál.” A tanár erre azt felelte: „Először is nekünk nincs legközelebbi versenytársunk. Másodszor meg, ide már nem kell több nő.” Hillary ezért a Yale-re ment, ahol a végzéskor a 235 fős évfolyamból 27-en voltak lányok. Hillary a legjobb 5 százalékba tartozott.
Bill Clintonnal az egyetemen ismerkedett meg, állítólag úgy, hogy odalépett a fiú asztalához kinyújtott kézzel, és azt mondta neki: „Ha még sokáig nézel, akkor én is nézni foglak, aztán az is lehet, hogy megismerkedünk. Hillary Rodham vagyok.” Később megkérdezték tőle, mi fogta meg Billben, amire azt válaszolta: „Nem ijedt meg tőlem.”
Egyes pletykák szerint Hillary és Bill Clinton nem szerelemből, csak számításból házasodott össze 1975-ben, mert az volt a tervük, hogy megreformálják a Demokrata Pártot, és Billt az elnöki székig juttatják. Árulkodó, hogy férje 1979 és 1982 közötti arkansasi kormányzósága idején az asszonyt csak „Little Rock-i Lady Macbethnek”, az állam fővárosára és a Shakespeare-drámára utalva. Hillary csak az 1980-as évektől kezdett el Clintonként bemutatkozni, hogy segítse férje politikai karrierjét.
De az 1990-es évek elején évi 100 ezer dollárt vitt haza jogászként és különböző igazgatótanácsi tagságokért járó honoráriumaival, míg az arkansasi kormányzó Bill Clinton csak 35 ezret keresett. Hillaryt 1988-ban és 1991-ben is az USA 100 legbefolyásosabb jogásza közé választotta egy szakmai folyóirat.
Hillary gyerekkorában a NASA-nál szeretett volna dolgozni, de egy érdeklődő levélben elutasították, mert lány. Az érettségi után a haditengerészetnél is próbálkozott, a neme miatt sikertelenül. De később ő lett az első nő, aki New York állam szenátusába választottak és teljes jogú munkatársa lett a Rose ügyvédi irodának. Továbbá ő az első first lady, akinek mesterdiplomája volt, és most ő lehet az Amerikai Egyesült Államok első női elnöke. Erről Gennifer Flowers, aki a 12 évig volt Bill Clinton szeretője, csak annyit mondott: „Mindig szerettem volna, ha az USA-nak női elnöke legyen. Csak sosem gondoltam volna, hogy éppen ő lesz az.” De a szerető becsületére legyen mondva, ha nyolc éve Hillary kerekedik felül az Obamával folytatott küzdelemben az demokrata elnökjelöltségért, akkor is rá szavazott volna.
DONALD TRUMP
Donald Trump életében soha nem dohányzott, drogozott és ivott alkoholt, mivel elrettentette testvére, Fred példája, aki a függőségbe halt bele. Ez viszont nem gátolta meg abban, hogy 2006-ban piacra dobja saját vodkamárkáját, ami viszont üzleti csődnek bizonyult, és öt évvel később le kellett állítani a gyártását. Az ország legnagyobb vodkakereskedőjének még mindig vannak készletei az alkoholból, de reményeikkel ellentétben Trump elnökjelöltsége sem lendítette fel az eladásokat.
A vodka mellett Trump egy sor vállalkozását nevezte el magáról, az ingatlanfejlesztő cégétől kezdve az általa épített tornyon át egy egyetemig és kaszinóig. Van emellett Trump-féle Gazdálkodj okosan társasjáték is és ruhamárka is, amelynek gyártásánál az üzletember Kínába és Bangladesbe szervezte ki a termelést.
A család neve eredetileg amúgy Drumpf volt, és a történelem során alakult át a könnyebben kiejthető Trumppá.
Vállalkozásai mellett az amerikaiak a Gyakornok (The Apprentice) című valóságshow-ból ismerik, ahol a Trump-műveknél töltött szakmai gyakorlatért lehetett versengeni. Az üzletember-műsorvezető úgy emlékezett vissza, hogy akarva-akaratlanul minden nő flörtölt vele, de mint az elmúlt hónapok sorozatos zaklatási botrányaiból kiderült, az érintettek egészen másképp gondolják. A műsorért Trump egy csillagot is kapott Hollywood híres sétányán, amit a minap szétvertek. 1990-ben egyébként egy Zs kateóriás filmben is játszott Bo Derekkel együtt, ahol saját magát alakította. Ezért később kapott egy, a legrosszabb színészi alakításoknak járó Razzie-díjat.
Trump rasszista szemléletét valószínűleg apja plántálta belé, ugyanis Fred Trumpot erős szálak fűzték a Ku Klux Klánhoz. 1972-ben a banda egyik verekedésben is részt vett, amiért letartóztatták. Bár Donald tagadja a történteket, a Trump-cégnek az 1980-as években többször is felelnie kellett diszkriminatív üzletpolitikájáért, ugyanis feketéknek nem adták ki az általuk épített lakásokat.
Bár sokan azzal vádolják, hogy a vagyonát az örökségéből alapozta meg, az üzleti érzéke tagadhatatlan. Apja vállalkozását is ő lendítette fel, és 27 éves korára már 14 ezer lakás volt a tulajdonában.
Jelenleg 4,5 milliárd dollárra taksálják a vagyonát, amelyből mintegy 400 millió dollár azonnal elkölthető likvid eszközökben van. Ugyanakkor a számlája az elnökválasztási kampány miatt jelentősen megcsappanhat.
Trump legendásan tisztaságmániás, így minden alkalommal el akarja kerülni, hogy kezet kelljen fognia az emberekkel. Így készülhetnek azok a fura fotók a döglötthal-kézfogásokról és az ötösnek nevezett ökölkoccantásról. A mánia miatt mindig késsel-villával eszik, még a pizzát is, ami az amerikai társadalmi szokások szerint elképesztő urizálás. Amúgy lenyűgöző hajviselete is aprólékos munka eredménye, vagy 35 éve minden reggel be kell szárítani, hogy hátrafelé álljon. Állítólag egy 16 dolláros lakkal rögzíti a frizuráját, melynek a neve: Bukósisak-haj.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!