Óvodák és bölcsődék is csatlakoztak a szerdai pedagógussztrájkhoz, a tiltakozás nem volt tömeges. Bár a kisebb gyerekekkel foglalkozó intézmények helyzetéről jóval kevesebb szó esik, mint az iskolákról, a problémák őket sem kerülik el.
„Országszerte végül nagyon kevés óvodában volt sztrájk, a megyémben, Békésben például egyetlen óvodában szüntették be a munkát néhányan” – kezdi Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának vezetője. Az érdekképviselő először csodálkozott az alacsony részvételen, arra számított, hogy a kollégák örülnek a lehetőségnek, hogy kiállhatnak az érdekeikért. A jelenlegi sztrájkkövetelések egyik pontja ugyanis éppen a pedagógiai munkát segítők bérének rendezéséről szól, ők azok a dadusok, konyhások, kertészek vagy éppen karbantartók, akiknek 2008 óta semmivel nem nőtt a bérük, így körülbelül nettó 80 ezer forintot visznek haza. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tárgyalások során ugyan kétszer 35 ezer forintos juttatást ígért a nem pedagógus végzettségű nevelési-oktatási dolgozóknak, de ezt a szakszervezet nem fogadta el, mert ezt csupán a Klik alkalmazásában állók kapnák, és az érdekképviselők legalább 100 ezer forintban gondolkodnak. „Több olyan esetről hallottam, amikor a dadák ugyan szerettek volna sztrájkolni, de végül csak néhányan maradtak, ezért inkább úgy döntöttek, hogy munkába állnak. Sokan az utolsó pillanatban, a sztrájk reggelén gondolták meg magukat, mert nem érezték maguk mögött a kollégáikat. Előfordult olyan is, hogy az óvónők vagy az intézményvezető nem támogatták őket. Ennek ellenére én hiszek benne, hogy nem ez a jellemző” – mondja Verba Attiláné. Úgy gondolja, nagy probléma, hogy ezek az emberek félnek kiállni a jogaikért, és a félelmük sok esetben nem alaptalan. A még oly alacsony fizetésükre is nagy szükségük van, ezért nem kockáztatják, hogy magukra haragítsák a vezetőt. A tapasztalat ugyanis az, hogy ha valakit nagyon el szeretnének küldeni, arra találnak indokot.
Az iskolák problémáinak egy jelentős része fakad a pénzhiányból, és bár az óvodákat az önkormányzatok tartják fenn, náluk is vannak finanszírozási gondok. „Úgy gondolom, hogy a szülők által fizetett csoportpénz nélkül az óvodarendszer szinte összeomlana. Ebből vesszük a zsebkendőt, a papírt, a ceruzákat, ha sikerül spórolnunk, akár játékokat is, és ebből szervezünk külső programokat. Ezt nem is lenne kötelező fizetniük, de a szülők szinte mindenhol megszavazzák, mert az ő érdekük, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hiányt semmiben” – mondja az érdekképviselő.
Az óvodapedagógusok életét leginkább megkeserítő oktatási intézkedés a minősítési rendszer bevezetése volt, ebben nem különböznek nagyban a tanároktól. A kormány egyik engedménye a sztrájktárgyalások során, hogy a hét évvel a nyugdíj előtt állókat automatikusan átsorolják a pedagógus 2 kategóriába, akik pedig ideiglenesen vannak ebbe a csoportba sorolva, minősítés nélkül maradhatnak benne. Ez egyelőre még csak egy ígéret, ami nem emelkedett jogerőre, így most sokan abban a dilemmában vannak, hogy vajon kell-e készülniük a minősítésükre. Ami az óvodapedagógusok számára még megterhelőbb, mint az iskolai tanároknak – az ő mindennapi munkájuktól sokkal messzebb van a portfólióírás. Az érdekvédő óvónő szerint sokan szabályosan belerokkantak a minősítésbe, munka után, kevés szabadidejükben próbálták megoldani az egyáltalán nem könnyű feladatot. Ennek pedig a munkájuk, a gyerekekkel szembeni türelem látja kárát.
A bölcsődei kisgyermeknevelőket ugyan a pedagógusokat sújtó nehézségek nem érintik, de nagyon kevés pénzért végzik a munkájukat, a szociális ágazatban ők keresnek a legrosszabbul. Ezért maradt zárva szerdán számos bölcsőde, szociális otthon és hajléktalanokat ellátó intézmény is, összesen körülbelül négyezren szüntették be a munkát.
Bár a felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelőket január 1-jétől bevonták a pedagógus-előmeneteli rendszerbe, és ez 900 érintettnek átlagosan 30-40 százalékos, havi nettó 40-60 ezer forintos béremelkedést jelentett, a középfokú végzettséggel rendelkezők helyzete továbbra sem rendezett. Ők pályakezdőként körülbelül 80 ezer forintot visznek haza, de még a nyugdíj előtt állóknak a bére is épphogy eléri a 100 ezer forintot. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság tagjaként 20 százalékos béremelést szeretne elérni, és tovább tárgyal a minisztériummal, hogy a legkisebb gyerekek testi és érzelmi fejlődése felett őrködő nevelők a jövőben ne megalázó bérekért legyenek kénytelenek végezni nagyon is fontos munkájukat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
