A hurráoptimista kormánykommunikáció ellenére már a miniszterelnök is elismerte az oktatáspolitika gyengeségeit a közrádiónak adott szokásos interjújában tegnap. Ez magyarázhatja, hogy újra átalakíttatja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK). Legutóbb a szakképző iskolák kerültek el a KLIK-től, és kiszervezték a pedagógiai szakszolgálatokat is. Új fejlemény, hogy a járási tankerületeknek nem lesz többé önálló költségvetésük, és előreláthatólag bezárják a kisiskolákat.
A jövőben megyei szinten határoznak majd a pénzügyekről, azaz az iskolák még messzebb kerülnek a mindennapi működés szempontjából meghatározó döntésektől.
Mindez a KLIK új szervezeti és működési szabályzatából (SZMSZ) derül ki, amiből egyébként rettenetesen nehéz kihámozni, hogy kinek mi a feladata és hatásköre az állami iskolarendszerben. Az új SZMSZ persze nem fogja érdemben befolyásolni, hogy az iskolák tudjanak eszközöket javíttatni, fejleszteni, netán újakat beszerezni. Ehhez ugyanis sokkal több pénz kéne. De a kormánynak a KLIK megalapítása óta egyszer sem sikerült pontosan megterveznie az intézmény költségvetését, aminek a pedagógusok, gyerekek isszák meg a levét. Például akkor, amikor kikapcsolják egy iskolában az internetet, mert a közüzemi számlákat nem bírja fizetni a helyi tankerület, vagy amikor az óraadó tanár hónapokig vár a bérére.
Információink szerint a kormány nem elégedett a tankerületi vezetőkkel, elterjedt az a mítosz, hogy anno rosszul választották ki őket, nem megbízhatóak. Ezért erősíti a tárca a megyéket: ott kevesebb, de központilag jobban kontrollálható emberek jogköre lesz a pénzügyi következményekkel járó döntéseket meghozni. Úgy tudjuk: ez az ára annak, hogy a kormány kifizeti a KLIK adósságát.
A baj nagyságát jelzi, hogy vannak kis önkormányzatok (Bátaszék, Pásztó), amelyek vissza akarják szerezni a működtetést az állami mamutfenntartótól. Egyre többen gondolják úgy, hogy az iskolák gondjai addig nem fognak megoldódni, amíg a kormány be nem látja, az intézményeknek vissza kell adni a pénzügyi, gazdálkodási és munkáltatói jogaikat. De ennek ellenkezője történik: még szorosabbra húzzák a gyeplőt.
A minisztérium az iskolahálózat átszervezésén is dolgozik. Információink szerint a feladattal megbízott Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár hónapok óta járja az országot és tárgyal a tankerületi vezetőkkel és iskolaigazgatókkal. A már korábban kiszivárgott hírek szerint az átszervezéssel a kis létszámú iskolákat megszüntetnék és a gyerekeket a kijelölt iskolai központokban fogadnák. Ez egyébként még akár racionális döntés is lehet, vannak olyan iskolák, ahol annyira nincs gyerek, hogy több évfolyamot egy osztályban tanítanak, ami alapvető minőségi kérdéseket vet fel. Ahogy Pokorni Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa fogalmazott nemrégiben egy konferencián: „az általam ismert rekord, amikor egy iskolában mindössze 13 gyerek és 3 pedagógus volt, akik kitették a lelküket, miközben a helyzet nem volt jó a gyerekeknek”.
„A körzeti központok létrehozásából jó is kisülhet, de úgy tudjuk, konkrét döntés még nincs. Európai szintű probléma, hogy melyik a jobb: ha egy település megtartja a kisiskoláját vagy ha egy nagyobb körzeti iskolába buszoztatják a tanulókat. Az unióban sincs erre egységes válasz” – elemzi a helyzetet a Vasárnapi Híreknek Szüdi János jogász-közoktatási szakértő. A kormány számára készített minisztériumi előterjesztés is tele van Brüsszelnek kedves hívószavakkal, úgyis mint „esélyteremtés”, „egységes színvonalú minőségi oktatás”. Csakhogy Szüdi szerint a szegregáció elleni küzdelmet nem az iskolában kellene kezdeni. A tervezett intézkedések több száz intézményt érinthetnek, ahol kevés a gyerek, nincs szakos ellátottság és az iskola rosszul felszerelt. „Ebben a programban benne van a jó megoldás is, de az is, hogy az iskolabezárásokkal csak további forrásokat akarnak kivonni az oktatásból” – teszi hozzá.
Egy biztos: a tervezettel kapcsolatban eddig nem volt társadalmi vita. Mindössze annyi történt, hogy a minisztérium megkérdezte az iskolaközpontnak kijelölt iskolák igazgatóit, mit szólnak a tervekhez. „Itt lenne az ideje, hogy egy újabb felforgató intézkedés előtt a közoktatásban történt eddigi változtatások tapasztalatait a kormány a szakma bevonásával áttekintené, és ennek nyomán tenne le újabb koncepciót. Ennek a koncepciónak tartalmaznia kellene a fenntartó feladatait, a kisiskolák sorsát és az általános iskola kilenc évfolyamosra bővítésének kérdését” – fogalmaz Szüdi, aki annak ellenére kevés reményt lát erre, hogy az erőltetett államosítással egyszer már óriási felfordulást okozott a kormány.
Hosszú idő után a miniszterelnök újra beszélt az oktatásról. Pénteki rádióinterjújában ismét a „munkaalapú gazdaság” szlogenje köré fűzte szavait, miszerint a gazdasággal össze kell kapcsolni az oktatást és a tudományt. „Magyarország sikeres ország, a világ 200 országából valahol a 40–50. helyen áll. Pedig a történelmünk nem volt könnyű” – mondta, majd, mintha nem hatodik éve kormányozná az országot, kifinomult éleslátással szögezte le: ha a nemzetközi felmérések szerint a magyar diákok teljesítménye romlik, „akkor baj van”. Nehéz is vitatni megállapításait: „buta, műveletlen emberekkel nem lehet sikeresen magyar gazdaságot működtetni”. Tarsolyában van a megoldás is, szavai szerint ez: „életszerű, jó képzés kell, amely használható a gazdaságnak. Ez nincs rendben Magyarországon, nem rossz minden, de vannak aggasztó jelek, ez lesz a nagy kihívás a következő évtized számára”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
