Született szavazók... Több kutatás is bizonyítja: van összefüggés a DNS és a pártszimpátia között. Már úgy általában a világban, Magyarország ebben (is) kivétel. Mifelénk a csordaszellem és az ellenségkép még a genetikát is felülírja. A téma kutatója, Littvay Levente megmagyarázza, miért lógunk ki a sorból.

 
Littvay Levente

– Friss amerikai kutatás szerint nagymértékben örökletes, hogy melyik pártot választjuk. Ezek szerint mi is eleve fideszes, MSZP-s vagy netán jobbikos szavazónak születünk?

– Azért ez nem egészen így van. Az Amerikai Egyesült Államokban demokrata és republikánus szavazók 2008-as vizsgálatából az derült ki, hogy 60 százalékban öröklődik a pártpreferencia. Azt tapasztalták, hogy az idő múlásával összekapcsolódik a nagymértékben örökletes ideológia és a pártválasztás. A genetika azonban nem univerzális, csak sokan azt hiszik, tehát az amerikai eredményeket nem lehet a magyar helyzetre átültetni. Itthon ugyanis kicsi a kapcsolataz ideológia és a pártválasztás között. Vagyis feltételezhető, hogy Magyarországon a pártválasztás okozza az ideológiát, az USA-ban ez fordítva történik.

– Amerikában a véleményükhöz keresnek pártot a választók, Magyarországon pedig a pártjukhoz alakítják a véleményüket.

– Valahogy így. Az USA-ban a választók megkeresik azt a pártot, amelyik a leginkább megfelel az általuk helyesnek vélt elveknek. Az ideológia tehát, ami a világban általában valóban öröklődik, ott erősebb hatást fejt ki. Itthon viszont jóval kisebb az összefüggés az emberek véleménye és pártválasztása között. Nincs is mit csodálkozni ezen, hiszen nálunk még az is zavart okoz, hogy ki liberális, vagy konzervatív. Például a Fidesz magát konzervatívnak mondja, ennek ugyan megfelel például, hogy egyszerűsített adórendszerben gondolkodnak, de az államosítás és a bankok elleni fellépés pont nem. Tehát nem konzisztens az ideológiájuk, ahogyan az egyes emberé sem. Magyarországon kiválasztanak az emberek egy „fociklubot”, egy „klánt” – általában nem is tudatosan – és akármi van, azt támogatják, tűzzel-vassal kitartanak mellette. Tegnap még utáltuk az oroszokat, ma már szeretjük, mert sok pénzt adtak Paksra. Ez nem genetika, inkább szocializáció kérdése. Amit gondol a kiválasztott párt, azt gondolja az egyes ember.

– Álmainkban Amerika. Miért lógunk ki már megint a sorból?

– Valószínűleg azért, mert nálunk az ellenségkép, a múlttal való kapcsolat és a csordaszellem számít elsősorban. Relatív fiatal demokráciában élünk, közben szinte ugyanazokra lehet szavazni, mint 1990-ben, ez is hozzájárulhat.

– Magyarországon is végeztek az ikerregiszter segítségével felmérést a politika és az öröklődés témakörében. Milyen eredménnyel?

– E-mailes kérdőíven 100 ikerpár válaszolt a néhány kérdésre – liberális vagy konzervatív gondolkodású, bal- vagy jobboldali, majd négy kérdés a szavazási hajlandóságról –, s a kis minta ellenére egyértelmű eredmény született: Amerikában és négy másik országban végzett kutatással ellentétben, nálunk nem öröklődik az ideológia. A politikai bal-jobb kérdést 70 százalékban a közös környezet, a szocializációs közeg befolyásolja, a maradék 30-at az egyéb környezeti tényezők alakítják ki. Viszont a szavazási, vagyis a részvételi hajlam körülbelül hatvan százalékban öröklődik, ez az eredmény jött ki a hazai és a többi országban végzett kutatásból is.

– Akkor ezek szerint mifelénk a politológusoknak mégsem kell átképezniük magukat genetikussá.


– Nehezen is menne. A kutatás arra mutat rá, hogy nem univerzális tendenciák vannak a világban, a különbségeket és azok okait pedig tovább lehet vizsgálni. A legutóbbi, még nem publikált munkánk arról szól, hogy mi az a politikai kontextus, amikor öröklődik a pártválasztás. Ami biztos: nem a gének döntik el a választást.

Littvay Levente névjegye

36 éves, a Közép-európai Egyetemen (CEU) tanít, az amerikai Nebraska-Lincoln Egyetemen diplomázott, óraadó volt Tel-Avivban, Ljubljanában, Bécsben, Zágrábban és az USA-ban is. 2006-ban Coloradóban részt vett egy oktatási programon, amelyen egy ausztrál kutató kérte, kezdje el ismét az ikerkutatásokat, mert egész Kelet-Európa fehér folt ezen a téren. Felkereste Métneki Júliát, aki Czeizel Endrével dolgozott az ikerkutatásokon. Közben Tárnoki Ádám és Dávid radiológus egypetéjű ikerpár is bejelentkezett Métneki Júliához, így négyen újra elindították az 1995 óta nem használt úgynevezett ikerregisztert. A jelenleg 436 párból álló, önkéntes alapú regiszterbe egy- és kétpetéjű ikrek is jelentkezhetnek, elsősorban orvostudományi kutatások kiterjesztése érdekében.

Leginkább örökletes attitűdjeink: a politikai ismeretek megszerzésére irányuló hajlam, az általános ideológia (liberális, konzervatív), valamint a választásokon való részvétel. A legkevésbé genetikai tényezők által meghatározott attitűdök pedig a külpolitikai preferenciák, a bevándorláshoz való viszonyulás, valamint a pártpreferencia.

Címkék: Választás 2014

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!