Joy Paul Guilford amerikai pszichológus 1950-ben, az Amerikai Pszichológiai Társaság konferenciáján vetette fel először, hogy nem azonosítható az intelligenciatesztek által mért általános értelmesség és a kreativitás. Legfőbb érve az volt, hogy a tesztkérdések eleve csak egy választ fogadnak el helyesnek, s így csakis a társadalmilag elfogadott nézeteket, tehát a konvergens gondolkodást értékelik.
A kreativitás a szokásostól eltérő (divergens) gondolkodáson alapszik, amely az önálló világlátást, a szokatlan megoldásokat, tehát az eredetiséget biztosítja. A kreativitás gyakorta társul különleges érzékenységgel, fokozott kritikai érzékkel, összeférhetetlenséggel, sajátos személyiséggel. „A világot nem a miniszterelnökök, a kórházigazgatók vagy az egyetemi oktatók viszik előre, hanem a már gyerekkorukban is sok gondot okozó kreatívok, a különlegesek, akik általában rosszul tanuló és nehezen kezelhető gyerekként kezdik pályafutásukat” – ezt még 2012 novemberében mondta Czeizel Endre genetikus a Szülők Akadémiája nevű rendezvényen.
Az emberek 95 százaléka átlagos képességű, csak 2,5 százalék bír kivételes képességekkel. Ám a tíz kivételesen tehetséges gyerekből ma Magyarországon csak egy lesz kivételes talentum, kilencet elveszítünk. S minél kivételesebb, annál nehezebb az útja, hogy adottságait kibontakoztathassa.
Az általános értelmességen túl 25 féle speciális tehetséget tart számon a nemzetközi modell, ilyen például a matematikai, a zenei, a térbeli tájékozódás, a verbalitási tehetség. Az ilyenfajta speciális tehetség dönti el a pályaválasztást. De hogy a tehetséges emberből géniusz váljon, ahhoz kreativitás kell. A tehetségét valóra is váltó embert nevezi Czeizel Endre talentumnak.
Az adottság szerencse kérdése, ezt a génjeinkben hordozzuk. Az, hogy mi lesz belőlünk, függ a családtól és a társadalomtól, valamint az iskolától és a kortárs csoporttól. A nők biológiailag és társadalmilag kialakult helyzete okozza, hogy a kivételes talentumok többsége férfi. Az eddig kiosztott 719 Nobel-díjból csupán 30 tulajdonosa nő.
Hogy a magyarok nemzetközi viszonylatban mennyire kreatívak, arról nincs felmérés, arról azonban van, hogy mennyi találmányt szeretnének szabadalmaztatni honfitársaink. A feltalálók a találmányukat nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is oltalmazhatják, így bárki tehet európai, illetve nemzetközi szabadalmi bejelentést is. A hazai eljárásokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzi, ahova évente kb. 700 szabadalmi bejelentés érkezik a legkülönbözőbb szakterületekről (informatika, gyógyszerek, élelmiszerek, építő- és gépipari tárgyak), s ebből 100-200 kapja meg a szabadalmat.
El kell engednünk tehetséges fiataljainkat a világba, de mindent meg kell tennünk azért, hogy érdemes legyen visszajönniük.
(Czeizel Endre, Keszthely, 2003)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
