- Túl erőteljesen avatkozik bele az állam a gazdaság működésébe, szinte előre megmondja, ki nyer, ki nem
- Az EU az állam modernizálására ad pénzt, más kérdés, hogy nem erre költjük
- Nem szabad úgy szétszakítani a társadalmat, ahogy most van, mert ez súlyos gazdasági károkkal jár – a Gazdaságkutató Zrt. elnökét, Vértes Andrást kérdeztük

 

– A kormányfő szerint a magyar gazdaság az uniós pénzek nélkül is megállna a lábán. Nézzük a számokat: mire lennénk képesek az EU-források nélkül?

– Magyarország évente átlagosan 1000 milliárd forint ingyen pénzt kap az Európai Uniótól. Ez a befizetések és a különféle alapokból érkező összegek különbözete. Egy közreműködésünkkel készült elemzés azt hozta ki, hogy az uniós források nélkül körülbelül  1,5  százalékkal  lenne  kisebb  a  magyar GDP, tehát 2,5 százalék körül lenne a gazdaság éves növekedése.

– Ha a 4 százalékos tavalyi növekedés az uniós középmezőnyhöz  volt  elég,  akkor  a  2,5  százalékos nem hangzik jól. Az elemzésük szerint nagy gond az is, hogy most kellene megalapozni az uniós források nélküli időszak fenntartható növekedését, miközben a magyar gazdaságpolitikát a verseny kiiktatása, a humán tőke eróziója és a nemzetközi elszigetelődés szorongatja.

–  Hosszabb  ideje  állítjuk  ezt.  Az  állam  nagyon erőteljesen  beavatkozik  a  gazdaság  működésébe, túl erőteljesen. Szinte előre megmondja, ki nyer és ki nem nyer a magyar gazdaságban. A legnagyobb befektetések eldöntésénél nagyon kevés a verseny. Általában legfeljebb 2-3 szereplő jelenik meg a pályázatokon,  és  ők  is  gyakran  megállapodnak  egymással. Sok esetben csak egy ajánlattevő felel meg a feltételeknek. Ezek mind azt mutatják, hogy előre megbeszélt egyezségek működtetik a folyamatokat.

– Hogy állunk a vállalkozási környezettel, a jogbiztonsággal?

– A magyar kormányzat gyakran változtatja a különböző jogszabályokat, sok rendkívüli ágazati adót vezettek be, ez is nehezíti a gazdálkodást. Erre szoktuk  mondani,  hogy  Magyarországon  jogbizonytalanság van. Mindemellett az állam nagyon kevéssé modernizálja saját magát. Nincs digitális államunk, szemben Észtországgal például. Mi ettől őrületesen messze vagyunk. Nincs normális oktatási rendszerünk. A magyar kormányzat nem előrevitte a közoktatást, hanem hátra, a 19. század felé mozdította a 21. század helyett. És az egészségügyben is szörnyű lemaradások és komoly problémák mutatkoznak.

–  Magyarország  nemzetközi  elszigetelődéséről azt  mondják:  a  választás  után  az  Európa-politika újragondolására lesz szükség. Ha nyer a kormány, amire van némi esély, életszerű, hogy Brüsszel keblére borul, és elkezdi tisztelni a versenyt, fejleszteni a szabad oktatást?

– A GKI azt írta le, mit kellene csinálni a magyar gazdaságért,  bárki  is  nyerje  a  választást.  Személy szerint  azt  gondolom,  komoly  esélye  van  annak, hogy a választások után jelentős változások lesznek, akár így, akár úgy. A jelenlegi kormányzat nyilvánvalóan taktikai szempontból húzza elő ezt a nyilvánvalóan rendkívül eltúlzott migráns- és Soros-szörnyűségeket. Nem állítom, hogy nincs probléma, de ez már kezelhetőnek tűnik. Az a magatartás, amiben a kormányzat úgy tünteti fel magát, mint aki teljes mellszélességgel  szembemegy  az  Európai  Unióval, egyes választói csoportok befolyásolására való. Brüsszelben a magyar kormányzat egyáltalán nem olyan veszekedős, mint itthon, sokkal puhábban és együttműködőbben viselkedik. És nincs is más lehetőség. A lengyel változások – régi kormánypárt, új miniszterelnök – is mutatják, nem lehet teljesen mereven  szembemenni  a  német–francia  koalícióval. Vitatkozni persze lehet és kell a részletekről. Azt gondolom, nagyon jelentős változás lesz a mostani  kormányzati  kommunikációhoz  képest,  ami buta, primitív módon szól a magyar néphez. Remélem, a magyar nép megbünteti ezt a kommunikációt az elkövetkező időszakban.

– Egy összetartó, nem acsarkodó ország hatékonyabb lehetne a gazdaságban is, hosszú távon legalábbis bizonyosan, nem?

– A hosszú távú ügyek a legfontosabbak, amelyek az oktatással, a digitális világgal függnek össze, vagy az egészségüggyel, mellyel életéveket tudunk nyerni. Ezek nagyon hosszú távon, de nagyon jelentősen befolyásolják egy ország versenyképességét. Ezt réges-régen el kellett volna kezdeni. Az EU igazából arra ad pénzt, hogy az államot modernizáljuk. Más kérdés, hogy nem ezt tesszük. Ugyanakkor, miután ma már munkaerőhiány van Magyarországon – bár van bőven elég munkanélküli is –, fontos lenne a magánberuházások  növekedése.  Az  emberi  munkaerőt  kellene  hatékonyabban  dolgozó  gépekkel helyettesíteni a jövőben, ami jelentős magántőkét igényel. Ennek látszanak jelei, de lassan, és csak a legnagyobb cégeknél. A gazdasági folyamatok másik oldala az, hogy akármi lesz Magyarországon, nem szabad  így  szétszakítani  a  társadalmat.  Ez  súlyos gazdasági károkkal jár. Magyarország egy ország, a magyarok  magyarok,  mindegy,  hogy  jobboldaliak, baloldaliak  vagy  „középoldaliak”,  az  embereknek jobb  életet  kell  biztosítani,  párbeszédet  kell  folytatni,  hogy  megértsék  egymást.  Nyugodtabbnak kellene lenni, hogy ne ez a szörnyűséges, egymással szemben álló magatartás uralkodjon, amely csak az abnormális viselkedéseket segíti elő.

–  Lehet  azt  mondani,  hogy  egy  hatalom  akkor igazán felelős, ha nem merül ki az ezeréves jövőképe a keresztény-nemzetállami megmaradás rövid távú hasznot hozó, bevándorlásellenes víziójában, hanem oktatási-egészségügyi befektetésbe fog? Nem ez lenne a hatalom valódi feladata?

– Abszolút ez lenne. Közösen, minden politikai erőnek, minden komoly civil erőnek az érdekeit figyelembe véve. Nem vagyok hívő ember, de hallok olyan kiváló hívő embereket, egyházi személyiségeket, akik ugyanezt mondják. Ebben a sávban kellene jobbá válnunk.

– Valójában ez volna a Nemzeti Együttműködés Rendszere, nem?

– Nem szeretem ezt az elnevezést, mert szörnyen le van járatva. Mesterségesen teremtett, egyáltalán nem valódi együttműködés. A NER-nek pontosan az a célja, hogy deklarálja, aki velünk van, az rendben van, aki nincs velünk, az ellenünk van. Ez nem a  21.  századnak,  nem  az  európai  magatartásnak, nem egymás megértésének az eszköze. Vissza kell térnünk ahhoz a gondolkodáshoz, hogy attól, hogy valaki egy picit másként látja a világot Magyarországon, Budapesten vagy éppen Hódmezővásárhelyen,  attól  még  normális,  kiváló  ember  lehet.  Aki tévedhet is akár. Nincsenek halhatatlan miniszter- elnökök sem, akik csak jót csinálnak.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!