A kormány 5 milliárd forintos rendkívüli támogatást szavazott meg a BKV-nak, ezt Tarlós megköszönte, de felhívta a figyelmet: a fővárosnak „forrásteremtési lehetőségre” van szüksége, a jelenlegi helyzetben ugyanis vészesen ürül a kassza. Budapest adja a GDP jelentős részét, a megtermelt jövedelem adójának azonban csupán egy százaléka marad a Fővárosi Önkormányzatnál. Ennyiből gazdálkodni nem lehet, ezért a BKV talpra állítására sem képes önállóan a főváros – magyarázta a főpolgármester. A hitelminősítők az elmúlt években harmincszor állapították meg, hogy a közlekedési cég finanszírozása nem megoldott. Új bevételi lehetőségként Tarlós István javasolta a közlekedési adó és a dugódíj bevezetését, mellyel 10-20 milliárd forintos éves bevételt biztosítanának a fővárosnak, bár a feltételek egyelőre csak részlegesen adottak bevezetésükhöz.

Giró-Szász András kormányszóvivő szerint viszont Budapesten összpontosul a magyar GDP és a városok által szedett adóbevételek jelentős része, ezért a fővárosnak a jövőre nézve „ki kell találnia” egy koncepciót, hogy a már meglévő bevételekből nagyobb mértékben és biztonságosabban tudja finanszírozni tömegközlekedését.

Nem csak a BKV megszűnésétől tart azonban Tarlós. A főpolgármester szerint kezelhetetlen helyzetet teremtene az az önkormányzati törvényhez készült fi­­de­szes módosító javaslat, amely Budapestet megyének nyilvánítaná. A kerületekből huszonhárom, egymástól független település jönne létre, vagyis Magyarország egységes fővárosa megszűnne, az ország legnagyobb városa pedig Debrecen lenne. Tarlós szerint Budapest így csak megyei feladatokat láthatna el, miközben a közszolgáltatá­sok a kerületek kezébe kerülnének. A széttagolás a több kerületet érintő beruházásokat is érintené: a 4-es metró beruházását például öt, a Széll Kálmán tér rekonstrukcióját három kerület bonyolítaná le. „Ettől kezdve valamennyi vonalas beruházást kerületek garmadája kellene, hogy megrendelőként, lebonyolítóként, beruházóként végigvigyen” – magyarázta a főpolgármester.