Ha a kalifátus megszilárdítja hatalmát az összefüggő iraki és szíriai területek fölött, akkor a világ olyan szélsőséges entitással néz szembe, amelyhez képest a Tora Bora kiscserkésztábor volt.

 
Parádé a kalifátus központjában, Rakkában

A Tora Bora barlangjai voltak Oszama bin Laden és az al-Kaida-vezérek búvóhelyei Afganisztánban, ahonnan a New York-i tornyok elleni merényletekhez vezetett az út. Amerikai elemzők egyre gyakrabban vonnak párhuzamot a hajdani Afganisztán tálib uralma és a mai, széteséssel fenyegető Irak lassan felét uraló, szent háborút hirdető szunnita ISIS gyorsan terjedő befolyása között. A Time magazin idézte a szakértőket, akik az Irakban történtekről ennyit mondanak: „ezt a filmet már láttuk”.

Csak néhány hetes sivatagi roham kellett ahhoz, hogy a terrorista hadsereg eljusson Bagdad közelébe is, de a jelek szerint egyelőre beérték a Tigris és az Eufrátesz vidékének, valamint a szíriai, jordán és szaúdi határvidék hatalmas sivatagi területének ellenőrzésével.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg a kelet-szíriai Aleppótól a kelet-iraki Sulejman Bekig majdnem 700 kilométeren át az ISIS diktál, a még az I. világháború előtt angol– francia megegyezéssel meghúzott iraki–szíriai határ gyakorlatilag nem létezik. Al-Bagdadi, az Irak és Szíria egyesített hatalmát hirdető szervezet vezére úgy döntött a napokban, hogy megalakítja az Iszlám Államot, kikiáltotta a kalifátust, önmagát kalifa címmel tisztelte meg, magához híva a világ muzulmánjait, hűségesküre szólítva fel más fegyveres szunnita csoportokhoz, helyi törzsekhez tartozókat, akik csak akkor hordhatnak fegyvert, ha ezt megtették.

A kalifátus központjának számító kelet-szíriai Rakka város a minta, a saría törvényei érvényesek, a dohányzás büntetése a korbácsolás, a tolvajokat megcsonkítják, akinek ez nem tetszik, annak kivégzés jár. Ám al-Bagdadi kalifátusában eleve kivégzés jár az Irakban többségi síitáknak, a második legnagyobb iraki városból, Moszulból kijutottak rémülten beszéltek lefejezett emberekről. De megtalálhatók a bizonyítékok az interneten, hiszen maga az ISIS előszeretettel tett fel kivégzéseket megörökítő felvételeket – elrettentésül.

A kalifátus igyekszik konszolidálni hatalmát, és ennek megfelelően állam-, elsősorban hadseregépítésbe kezdett. Az új fegyvereseknek havi 500 dollár jár két hét katonai kiképzés és két hét iszlámokítás után. Pénzügyi gondjaik nincsenek. Kétmilliárd dollárra teszik a szervezet pénzét, ennek negyede az elfoglalt Moszul, a második legnagyobb iraki város bankjaiból származik, de van bevételük a kezükben tartott kelet-szíriai olajmezőkről is.

Az ISIS katonai sikere mindenkit meglepett, holott lett volna idő felmérni, milyen veszélyt is jelent. Vezére az 1971-ben a Bagdadtól északra fekvő Samarrában született. Al-Bagdadi 22 évesen csatlakozott a 2003-as ameikai inváziót követő szunnita felkeléshez, és 2010-ben lett az al-Kaida Irak vezetője. Előtte egy évvel szabadult négyéves amerikai fogság után. Az al-Kaida vezetőjével, al-Zawahirival folytatott rivalizálásuk vezetett oda, hogy az al-Kaida „kitagadta” al-Bagdadit, aki a szíriai polgárháborúban megpróbált egyeduralkodóként brutális kegyetlenséggel rátelepedni az Asszad-rezsimmel szembenálló csoportokra, köztük az al-Kaidáéra is. A BBC szerint ő a „láthatatlan sejk”, mert még alvezérei előtt sem veszi le maszkját.

Az ISIS és az al-Kaida vetélkedése súlyos veszélyeket is rejt: mindkettő igényt tart a „szent háború zászlóvivőjének” szerepére, és ez arra ösztönözheti őket, hogy versenyt fussanak nyugati célpontok elleni támadások végrehajtásában. Amerikai és brit biztonsági szakértők szerint vannak más, ISIS-hez köthető kockázatok.

- A külföldi fegyveresek tömeges csatlakozása. A Time magazin amerikai hírszerzési forrást idéz, miszerint a szervezetnek 7 ezer fegyverese van Szíriában és 3 ezer Irakban, ebből sok ezer külföldi. Érvényes útlevéllel, hazatérve, könnyebben használhatók fel terrorista támadások végrehajtására.

- A befolyás kiterjesztése az arab világban. Szakértők attól tartanak, hogy az ISIS lassan „szemet vet” Jordániára, amely a biztonság kedvéért megerősítette Irakkal közös határát. Így tett a majdnem ezer kilométeres közös határral Szaúd-Arábia is, 30 ezer katonát küldött oda. Van ok a félelemre, hiszen a szaúdi és öbölbeli pénzemberek segítették az ISIS-t, sőt a korábbi szaúdi hírszerző főnök személyesen vett részt a szervezet felépítésében. Ezt az ideológiai közösség tette. A szaúdiak félelme a síiták lakta Irántól arra ösztönözte Rijadot, hogy mindenkit támogasson a síiták ellen. Így tettek az ISIS esetében is. De a kalifátus már lehet, hogy túl sok…

A nagy kérdés, vajon megmenthető-e Irak, amelynek szétesése beláthatatlan folyamatokat indítana el. Az első lépés sokak szerint Maliki iraki kormányfő lemondása lenne, mert a síita politikus a hatalom kisajátításával maga ellen fordította a világi szunnitákat, a kurdokat, a törzsi vezetőket, lehetőséget kínált a „szent háború” híveinek. Nem bíznak benne. Legutóbb a kurdok közölték, hogy önállósodási népszavazást akarnak.

Hogy nagy baj van, azt mutatja, korábbi ellenségek közösen támogatják Bagdadot: napok óta tart a tikriti csata, a kormánycsapatok indítottak támadást, hogy visszafoglalják a várost a kalifátustól, az akciót amerikai tanácsadók koordinálják, amerikai drónok és Iránból vásárolt orosz vadászbombázók támogatásával. Ha sikerrel járnak, akkor a kalifa befolyása zuhanhat, ha nem, éhsége nőhet meg.

Amikor 2011-ben az utolsó amerikai katona is elhagyta Irakot, Obama elnök ezt mondta: „egy szuverén, stabil és magában bízó Irakot hagyunk magunk mögött”. 500 katona már visszatért…

Mi is az a kalifátus?
Olyan iszlám állam, amelyet egyetlen politikai és vallási vezető, a kalifa irányít, követői úgy tekintenek rá, mint Mohamed próféta örökösére és valamennyi muzulmán vezetőjére. Az első kalifátus Mohamed próféta halála, 632 után jött létre. A következő évszázadokban kalifák uralkodtak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Az utolsó ilyen államalakulatot a modern Törökország megteremtője, Kemal Atatürk éppen 90 éve törölte el az Oszmán Birodalom összeomlása után.

Al-Bagdadi nevével a Twitteren jelent meg egy térkép, amely a kalifátus befolyását kiterjesztené mindazokra a területekre, ahol a történelem folyamán iszlám uralom érvényesült, így aztán Magyarország is helyett kapott itt.

A 34 millió lakosú Irak lakosságának több mint 90 százaléka muzulmán, 61 százalékuk síita, 37 százalékuk szunnita. Ellentétük abból fakadt, hogy a síiták Mohamed próféta leszármazottait tartják hitelesnek, a szunniták szerint viszont a próféta nem jelölt ki örököst. Világméretben a szunniták uralják a muzulmán vallást. A síiták főleg Iránban és Irakban élnek. Irakban a vallási ellentéteket az etnikaiak tetézik. Az Észak-Irakban élő kurdokat Szaddám Husszein iraki diktátor vegyi fegyverekkel gyilkolta, bukása után megnőtt a szabadságuk, de a bagdadi kormány nem tartotta fontosnak a kurdokkal való normális viszonyt. Pedig szükség van rájuk, fegyvereseik, a pesmergák állították meg az ISIS-t, az összeomlott iraki hadsereg helyett. És most lehet, hogy a kurdok úgy döntenek, ideje a régen vágyott függetlenségnek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!