„Szomorú, hogy a magyar hatóságok megint közép-ázsiai diktátoroknak falaznak” – mondta a Vasárnapi Híreknek Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója azzal kapcsolatban, hogy Magyarország kiadta Kazahsztánnak Jerzan Kadesovot. A bankár annak a BTA nevű kazah pénzintézetnek a munkatársa volt, amelynek vezetőjével az országot 1984 óta irányító Nurszultan Nazarbajev készül épp leszámolni.
A történet dióhéjban: a BTA igazgatója Nazarbajev politikai ellenfele, és mint ilyen, veszélyesnek ítéltetett. Ő maga és kollégái Európába menekültek, a kazah állam pedig – gazdasági bűncselekmények gyanújára hivatkozva – kérte a kiadatásukat. Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Csehország is elutasította ezeket a kérvényeket.
Párizsban egyenesen a legfelsőbb bírói tanács mondta ki, hogy Kazahsztánban koncepciós eljárás folyik az említettek ellen, ergo nem adhatók ki. A magyar Igazságügyi Minisztérium alapvetően másképp ítélte meg az ügyet, és július 23-án átadta a kazah hatóságoknak az ügy sokadrendű vádlottját, Jerzan Kadesovot.
A kazah diktatúrához hasonló esetekben általában gazdasági bűncselekménybe csomagolják a politikai leszámolást – magyarázza az Amnesty igazgatója. – „Nem ismerjük Kadesov úr aktáját, de úgy tudjuk, hogy korábban kért menedékjogot Magyarországon, amit elutasítottak. Ha valamit tudunk mondani anélkül, hogy általánosítanánk, az az, hogy a magyar menekültügyben a volt szovjet államok hatóságainak intenzív érdeklődése mindenféle kiadatási ügyekben sem gyújtja ki a piros lámpát.”
Az ügy pikantériája, hogy Kadesov azután kérte saját kiadatását, hogy a kazah hatóság több embere is „meglátogatta” a börtönben, sőt telefonon bekapcsolták a cellájába azt a kollégáját, aki enyhe ítélet reményében hazatért és vádalkut kötött.
„Hogy szabad akaratából tért-e haza Kadesov úr, azt ember legyen a talpán, aki meg tudja ítélni. Mindenesetre szomorú, hogy a magyar hatóságok nem a nemzetközi jogi normák szerint jártak el, és – úgy tűnik – megint közép-ázsiai diktátoroknak falaznak” – mondja Iván Júlia.
A „falazás” mögött egyébként legtöbbször jól megfontolt üzleti érdekek állnak. Talán nem véletlen, hogy Kadesov kiadatása nagyjából egybeesett Varga Mihály kazahsztáni útjával, amelyen a kétoldalú kapcsolatok erősítését sürgette a közép-ázsiai olaj- és gázhatalommal, beígérve, hogy Magyarország mindenben segíti Kazahsztánt az uniós piacon.
A legemlékezetesebb eset pedig az „azeri baltás gyilkos” kiadása volt. A hatalmas földgázkincs fölött rendelkező Azerbajdzsánban éppen azután (2012-ben) nyílt magyar kereskedőház, hogy Magyarország kiadta az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytig tartó büntetését töltő Ramil Szafarovot, akit odahaza nemzeti hősként köszöntöttek. Nem mellesleg Aliyev azeri elnök, akit az unióban általában nemkívánatos diktátornak tartanak, októberben Budapesten találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!