Magyarország nem hatályos alaptörvényére hivatkozva terjesztett be alkotmánymódosítást Gulyás Gergely (Fidesz), hogy az Országgyűlés december 31-ig megválaszthassa a Kúria 2012. január 1-jén hivatalba lépő elnökét. Vagyis még idén menesztik Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság 2009-ben megválasztott elnökét, aki az Orbán-kormány több döntését, legfőképpen a bírósági reformot kritizálta. Leváltásának hivatalos indoka: „a feladatok folyamatos ellátása és a gördülékeny átmenet”. Egy másik javaslat szerint az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambu­lu­mában a Fidesz kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”. Emellett csökkentenék az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatásokat, és arról is rendelkeznének, hogy a kommunista hatalom birtokosai­ra közszereplőként kell tekinteni.

„Az újabb egyéni akció, mint típusosan megtorló lépés – szerintem nyeretlen kétéves húzás – elvben a jövőre hatályos új alaptörvény végrehajtását készítené elő, úgymond az átmeneti szabályok megalkotásával” – nyilatkozta lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. Politikai csiki­csukiról van szó. Ha ugyanis a most készülő „átmeneti” törvény személycserét kierőszakoló normája ez év novemberében-decemberében lépne hatályba, akkor idő előtti, ha viszont 2012. január 1-jén, akkor meg talajtalan, elkapkodott, önkényes. Kinek és miért muszáj fejcserével, egy másodrangú pártpolitikai érdekkel és beavatkozással indítani az átalakítást, mely nyilvánvalóan a bírói függetlenség megnyirbálását célozza és szolgálja? Vulgárisan: a kocsi megy a ló előtt” – mondta Kolláth. Az MSZP utólagos felelőssé nyilvánításáról és annak jogszabályi rögzítéséről azt mondta: a törvénybe szélsőséges és önérdekű politikai kinyilatkoztatást, megbélyegzést beilleszteni műhiba. „Ilyet az tesz, aki nem kapott tisztességes kiképzést a jog elvi minimumkövetelményeiből. E bornírt próbálkozás a folytatása annak, hogy az alaptörvény pream­bulumába beleerőszakoltak pártos és ideologikus butaságokat, majd mindezt normatív, azaz kötelező erőre is emelték” – jelentette ki. „Az Alkot­mány­bíróság működésének első öt évében elrendezte a rendszerváltó átmenet jogállami megítélésének, és az úgynevezett igazságtételnek a közjogi kereteit, elveit és alkotmányos fundamentumait. Nem újat írni, hanem olvasni kellene! Ha most, mindezzel szemben és pusztán pártideológiaként mégis megkísérlik a megtorló jogalkotást, akkor ez akár Magyar­ország hátramutogatós Benes-dekrétuma lehetne, ráadásul kollektív büntetéssel fenyegetne” – fogalmazott az alkotmányjogász.