Festmények és ingatlanok után immár tőzsdéje is van a Magyar Nemzeti Banknak, ironizál az ellenzék. Újra magyar kézben a pesti tőzsde, védi a mundér becsületét a kormány. Csakhogy senkinek nincs igaza: a magyar értékpapírpiac nem a tulajdoni szerkezettől beteg. Emlékeztetőül: a Budapesti Értéktőzsde mintegy 7 százalékát tulajdonló jegybank megvette a bécsi tőzsde 50,46 és az osztrák elszámolóház 18,34 százalékos tulajdonrészét. Mivel így 75 százalék fölé került, köteles ajánlatot tenni a börze kistulajdonosainak – azaz a pesti parkett tokkal-vonóval a Matolcsy György vezette MNB kezébe kerülhet.

 
Matolcsy György

Csakhogy bármily hazafias gondolat is, a piacok nemzeti szerveződése utoljára bő évszázada lehetett korszerű gondolat. Ennél még a most kivonuló kispályás osztrák tulajdonosok is nagyobbat mertek álmodni: egy regionális piacot a bécsi, a budapesti, a prágai és a ljubljanai tőzsdék egyesítésével. Mindhiába. A koncentrált gigatőzsdék tőkevonzó képességével a közép-európai közös piac sem tudta felvenni a versenyt. Olyan időket élünk, amikor már New York és London sem bízik a „külön utakban”, ehelyett Amszterdammal, Párizzsal, Brüsszellel kooperál.

Mi haszna lehet az önálló magyar parkettnek? A Matolcsy-féle logika szerint a gazdaságpolitika harmadik lába. Ugye az első láb a költségvetés, ami teljesen rendjén való, hiszen a pénzügyminiszter a kormány tagja. A második láb a jegybank, noha ez működő demokráciákban megkérdőjelezhetetlen függetlenségű szervezet, nem a kormány utánfutója. Nos, ebben az unortodox álomvilágban a jegybank növekedési hitelprogramját egészíthetné ki a tőzsdei források bevonása. Más szóval, a hazai vállalatok nemcsak hitelek révén, hanem részvények kibocsátásával is tőkéhez juthatnak.

Csak az a gond, hogy ki vesz itt részvényt? A világ tőzsdéinek az úgynevezett intézményi befektetők, vagyis a nyugdíjalapok, biztosítók, kockázatitőke-társaságok szabnak irányt. A magánnyugdíjkasszák államosításával a magyar kormány kivéreztette a hazai intézményi befektetőket. A külföldiekkel meg az a baj, hogy csak az állampapírokat és az OTP részvényét látják a magyar eszközök közül. Maradnak tehát a honi kisbefektetők, akik az elmúlt évek tőzsdei részvénybevezetései során mindannyiszor pórul jártak. Emlékezhetünk még, hogy a most 150 forint körül ingadozó CIG Pannoniát 2010 őszén például 938 forintért sózták a vigyázatlan kisbefektetőkre. Akik ráadásul ma már az okostelefonjukkal is elérhetik bármelyik nagy tőkepiacot. Miért vennének magyar papírt?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!