Hivatalosan még mindig elnök Zimbabwe diktátora, Robert Mugabe. Legalábbis névleg. Az idős politikust házi őrizetbe vette a hadsereg, ő mégsem hajlandó lemondani.
A történelem egyik legfurcsább puccsa zajlott le a dél-afrikai ország fővárosában, Hararéban.
A hadsereg szerdán átvette a hatalmat, a kormányzópárt több politikusát le is tartóztatta – majd másnap a tábornokok váratlanul leültek tárgyalni az őrizetbe vett diktátorral. Mugabe péntek délelőtt már egy nyilvános rendezvényen is részt vehetett. A történtek hátterében belső hatalmi harc áll. A tét, hogy ki lépjen a 93 éves államfő örökébe. Mugabe a múlt héten menesztette alelnökét, Emmerson Mnangagwát, feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy a jövő évi választások után a feleségének adja át az ország irányítását.
A first lady, Grace Mugabe azonban roppant népszerűtlen fényűző életmódja miatt – valószínűleg ezért léptek közbe a hadsereg vezetői. Elemzők szerint a csaknem négy évtizeden át uralkodó diktátor időt akar nyerni. Csekély az esélye rá, hogy visszatérjen a hatalomba, de kialkudhat magának és családjának kedvező feltételeket: papíron még államfő maradhat egy ideig, esetleg elérheti, hogy vagyonával (vagy annak egy részével) sértetlenül elhagyhassa az országot.
Robert Mugabe a modern Afrika történetének egyik legellentmondásosabb alakja. Hívei hős forradalmárként tisztelik, aki felszabadította Rhodesiát a brit imperializmus uralma alól. Mások viszont véres kezű diktátornak tartják, aki lábbal tiporta az emberi jogokat, és nyomorba kormányozta országát. 1924-ben született, már fiatal tanárként bekapcsolódott a gyarmatosítók elleni mozgalomba, ezért 11 évre börtönbe zárták. Szabadulása után az emigrációból irányította a gerillaháborút a fehér kisebbség kormánya ellen. Ebben az időben marxista-leninistának, Sztálin és Castro lelkes hívének vallotta magát, fegyveres harcát részben Mao pénzelte.
Országa 1980-ban vívta ki függetlenségét Zimbabwe néven, azóta Mugabe volt az állam korlátlan ura csaknem négy évtizeden át. A hatalomban maga is zsarnokká vált, rendszere az elnyomásra, erőszakra, korrupcióra és választási csalásokra épült. Világnézetén is nagyot változtatott: szocialistából a pánafrikai nacionalizmus szószólója lett, sok hívet szerzett a fehérek elleni rasszista uszítással is, újabban pedig meggyőződésévé vált, hogy Isten kegyelméből elnökösködik.
Csodálói elpártoltak tőle, a Nobel-békedíjas Desmond Tutu érsek „egy afrikai despota karikatúrájának” nevezte. Katasztrofális gazdaságpolitikája Afrika éléskamrájából éhező országgá tette Zimbabwét.
A first lady, Grace eredetileg gépírónőként került Mugabe elnök mellé 1987-ben, és hamar viszonyt kezdett 41 évvel idősebb főnökével. Két gyermekük is született, de kapcsolatukat sokáig titkolták, hogy aztán hatalmas pompával házasodjanak össze Mugabe első feleségének halála után. Az asszony a luxus iránti szenvedélyéről híresült el, előszeretettel járt párizsi shoppingtúrákra, ahol néhány nap alatt kisebb vagyonokat költött. Különösen az ékszereket és a márkás ruhákat szerette, amivel kiérdemelte a „Gucci Grace” becenevet. Az idén nyáron Grace dühében megtépett egy fiatal dél-afrikai modellt, de diplomáciai mentességére hivatkozva megúszta a felelősségre vonást.
A házaspár gyermekei szívesen posztolnak képeket hivalkodó gazadagságukról a közösségi médiában, és a legkevésbé sem zavarja őket, hogy eközben milliók nyomorognak az országban.
93
évével Robert Mugabe
a világ legidősebb államfője
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!