Nem hegedűs. Kormányzó és nem Anatevkában, hanem Kijevben. Valamint, hogy folytassuk a klasszikus viccet, az is elképzelhető, hogy nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Egyszóval, Mihail Szaakasvili volt grúz elnök és odesszai kormányzó kedd hajnalban felszaladt a háztetőre, bár nem a Gyedmarózt várta, minek következtében Ukrajna felbolydult.

 
Bilincs és megafon: Mihail Szaakasvili a híveit tüzeli Kijevben - Fotó: Sergei Chizavkov, AFP

A háztetőre menekült politikus azt kiabálta a tömegnek, hogy „el akartak rabolni, mert felléptem az ukrán nép védelmében. Csöndben el akartak tüntetni, de nem sikerült nekik!” Ez sajnos akár igaz is lehet. De ettől még Szaakasvili nem lesz gáncs nélküli lovag. Könnyebb megérteni, mi történhetett, ha átnézzük a pályafutását.

A szovjet sorkatonaságot és amerikai külügyi ösztöndíjat is megjárt fiatal jogász, Mihail Szaakasvili 2000-ben tűnt fel a grúz politika színpadán, alig 33 évesen igazságügy-miniszter volt, de csak rövid ideig, mert szembekerült főnöke, Eduard Sevardnadze kormányával. 2003-ban az elcsalt parlamenti választások miatt kitört a „rózsák forradalma”, ez a vértelen mozgalom elsodorta Sevardnadzét, és belesodorta Szaakasvilit az elnöki székbe. Ami nem jelenti azt, hogy nagyon jó elnök lett volna: 2005-ben még saját kormányfője, Zurab Zsvanija meggyilkoltatásával is gyanúsították, miután a népszerű politikus tisztázatlan körülmények között hunyt el. Különben a korrupció letörését ígérve alaposan átformálta a belügyi szerveket.

Több tízezres tüntetések indultak ellene Tbilisziben – leginkább a hatalomkoncentráció miatt. Ezeket vérbe fojtotta, és hogy, hogy nem, megnyerte a 2008-as elnökválasztásokat is. Ám sem a NATO-, sem az EU-tagságot nem sikerült elérnie, habár ez volt a fő célja.

A NATO-tagság legfőbb akadálya a dél-oszétiai konfliktus volt, ugyanis az észak-atlanti szövetség az új taggal azonnal kapott volna egy épp zajló háborút is az oroszok ellen. 2012-ben el is bukott a pártja a választásokon, 2013-ban ő maga sem ülhetett át a miniszterelnöki székbe, hogy átmentse a hatalmát – és a grúz alkotmány szerint harmadszor már nem indulhatott az elnökválasztáson.

Hatalmát veszítve azonnal eljárások indultak ellene, a tüntetések letöréséért, költségvetési pénzek elsikkasztásáért, hatásköri túllépésekért. A vagyonát zárolták. Forró lett a lába alatt a talaj Grúziában. Át is szaladt Ukrajnába, ahol Porosenko elnök várta – hiszen egyetemi évfolyamtársak voltak – tárt karokkal és odesszai kormányzósággal, épp oda kellett neki egy megbízható ember. Szaakasvilinek le kellett mondania a grúz állampolgárságról, de hát azzal mást úgysem veszített, csak pár év börtönt, tehát felvette az ukránt. Így viszont már kiadni sem lehetett Grúziának, pedig kérték 2015-ben – de nem kapták meg.

Hogy valójában milyen szerepet játszott az ukrajnai folyamatokban, azt eleven ember nem tudja biztosan megmondani.

Tény, hogy szembefordult Porosenkóval. Elővette a sifonérból régi fegyverét, a korrupcióellenes harcot, és annak a nevében kezdte támadni az elnököt, hol nemes, hol nemtelen eszközökkel – nem ok és alap nélkül, de az lenne a csoda, ha arrafelé előkerülne egy politikus, aki nem korrupt. Erre válaszul Porosenko előbb a kormányzói pozícióból mentette fel, majd megfosztotta az ukrán állampolgárságától is. Pillanatnyilag Szaakasvili holland feleségének köszönhetően uniós állampolgár.

A dolgok akkor eszkalálódtak, mikor Porosenko nemrég azzal vádolta meg, hogy Szaakasvili kijevi kormányellenes demonstrációit a 2013–14-es Majdantüntetések nyomán Oroszországba menekült Viktor Janukovics, a hivatalából leváltott egykori ukrán elnök környezete pénzelte egy bűnözői csoporton keresztül. Sőt, talán most is ő pénzeli. Mi több, Moszkva-barát körökkel együtt katonai hatalomátvételt tervez. Ebben sem lehetünk biztosak, mert Szaakasvili meg Porosenkót és köreit vádolja Kreml-barátsággal, szóval teljes a káosz.

Ezen ügy kapcsán vonult ki kedd hajnalban – mikor máskor? – a Különleges Ügyészség egy alakulata Szaakasvili lakására, a Majdan tőszomszédságában.

A volt elnök ezért szaladt fel a háztetőre, ezért kiabált. Miután őrizetbe vették, támogatói feltörték annak a mikrobusznak az ajtaját, amelybe a hatóságok ültették, majd kiszabadították a járműből. Előtte a jármű több ablakát kövekkel bezúzták. Szaakasvili hívei gyűrűjében elindult az ukrán parlament épületéhez, ahol beszédet mondott. Tagadta az ellene felhozott vádakat, továbbá lemondásra szólította fel Jurij Lucenko főügyészt és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőit.

Arszen Avakov belügyminiszter a Twitteren felszólította a volt odesszai kormányzót, hogy engedelmeskedjen a törvénynek, válaszoljon az ellene felhozott vádakra, ne provokáljon összetűzést és vérontást. Hogy Szaakasvilire ezek után börtön vár vagy politikai karrier, az kérdéses. Különös volna, ha a finoman szólva sem makulátlan múltjával Ukrajna vezetője válna belőle, bár arrafelé semmi sem lehetetlen… Kijevben tehát zajlik az élet, nem unatkoznak az emberek.

Mennyivel jobb lenne, ha, mint Anatevkában, hegedűs lett volna azon a háztetőn, nem kormányzó.

5 év 
év börtön fenyegeti Szaakasvilit
Ukrajnában, de ennél is nagyobb
bajba kerül, ha kiadják Grúziának.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!