A szerkesztő ajánlja
Állandó szerzők
  • /
    Lapunk vezető publicistája, a Vasárnapi Hírek főszerkesztője volt nyolc éven át.
  • /
    1991 óta a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa. 1981-től jelentek meg szépirodalmi igényű írásai.
  • /
    Összesen két munkahelye volt: a veszprémi Napló és a Népszabadság. Az utóbbinál 33 évet húzott le. Karcagi Lacika III. c. ált. isk. oszt. tan. szabad szájú közéleti dolgozatai alapján tartják őt számon.
  • /
    József Attila-díjas író, 1997-től 2006-ig a Bárka folyóirat szerkesztője, 2007 és 2009 között a Nők Lapja vezető szerkesztője, 2009-től az Élet és Irodalom hetilap munkatársa.
  • /
    Író, publicista. Első regénye 2003 májusában jelent meg, Igazolt hiányzás címmel. Legújabb kötete idén ősszel jelenik meg.

 

2011. december 18. | vasárnap
  • Megjelent a 2011. december 18.-i lapszámban
    Hétfőn szavaznak a képviselők a köznevelési törvényről, a másfél éves történet végére pont kerül. A Hálózat a Tanszabadságért csoport tiltakozása jeleként először vasárnap délután a Mammut bevásárlóközpontban, majd hétfőn, a szavazással egy időben a Kossuth téren még egyszer felhívja a figyelmet a rossz törvény káros társadalmi következményeire.

    Az elmúlt másfél évből sok bizonytalanságra, szakmaiatlan döntésekre és a hozzáértőktől – szakszervezetektől, szakértőktől, civil szférából – érkező tanácsok teljes figyelmen kívül hagyására emlékezhetünk. A képviselők módosító indítványok garmadájával küzdöttek meg a héten, melyek ugyan megpróbálták „kozmetikázni” a törvény egyes pontjait, átfogó változtatásokra azonban kísérletet sem tettek. „Egy alapjában, elveiben rossz törvényt nem lehet kis változtatásokkal alapvetően megváltoztatni. Hiába érkeztek a módosító indítványok, hibás alapra nem lehet építkezni” – mondta lapunknak Nahalka István oktatáskutató. A szakértő szerint nem csak az a probléma, hogy az oktatási államtitkár által szükségesnek ítélt változtatások elvileg hibásak, hanem az is, hogy a gyakorlatban megvalósíthatatlanok. Az állam megnövekedő szerepvállalása megfojtja az intézményeket, a pedagógusokra pedig olyan életpályát kényszerít, amely nyomasztó helyzetet teremt számukra. Hoffmann Rózsa szerint a tartalmi szabályozás (például az új alaptanterv) azt a célt szolgálja, hogy a hazafias érzelmek és a magyarságtudat is növekedjen a gyerekekben, miközben a tudásuk is gyarapszik. „Ez a tartalmi szabályozás körülbelül 15-20 évvel veti vissza az oktatást” – fogalmazott az oktatáskutató. Azoknak a hibáknak a kijavításához, amelyeket épp bevezetni készül a kormány a rendszerbe, rengeteg idő kell majd. „A szakma erre fel van készülve, megtanultuk, hogy nem lehet az oktatásügyet politikusokra bízni. Ha elfogadják a törvényt, már januárban munkához látunk. Olyan alternatív megoldásokat kell kidolgoznunk, amelyek képesek lehetnek a kialakuló helyzet alapvető megváltoztatására, a rendszerből a súlyos ellentmondások eltávolítására” – mondta a szakértő. Nahalka szerint „teljes paradigmaváltásra lesz szükség, kis változtatásokkal már nem lehet segíteni a bajon. Nem gondolom, hogy a kormány attitűdje megváltozik a jövőben, mi azonban fel fogjuk ajánlani a segítségünket, mert most rossz irányba haladunk. A megoldás kereséséhez össze kell fognia a szakmának, a munka még csak most kezdődik.”

megrendelés
Itt lapozhatja a Vasárnapi Hírek digitális változatát, és elő is fizethet rá akár 40% kedvezménnyel.
Ide kattintva előfizethet a Vasárnapi Hírekre 1 évre, félévre, negyedévre vagy akár csak 1 hónapra.
A lapot a Magyar Posta a hétfői napon kézbesíti!

archívum
A 2010. július 1. előtt megjelent cikkeinket az archívumban találja meg.