„Már hogy lenne szép, ha valaki megfullad?” – kérdezett vissza döbbenten a gyergyói fiú. Aztán hamar kiderült, mi okozta a félreértést. Gyergyó környékén dugásnak nevezik a töltést, de használják a kifejezést a gát megfelelőjeként is, azzal a kiegészítéssel, hogy a „dugás” része a gát előtt kialakult tó, a felgyűlt víztömeg is. Ilyen helyen fulladtak meg hárman, tehát nem szeretkezés közben érte őket a halál.

Legutóbbi gyergyói kirándulásomon hallottam a „drúzsba” kifejezést. Minibusszal araszoltunk felfelé a hegyen, ám az egyik kanyar után egy hatalmas kamion torlaszolta el az utat. Éppen pakolták rá a farönköket. „Várnunk kell, ez hosszú ideig eltart majd. Sajnos nincs náluk drúzsba” – mondta gyergyói ismerősöm, miután beszélt a favágókkal. Nem értettem, hogy mi nincs náluk. Barátság? Mert ezt jelenti a szó oroszul. De nem Gyergyószék környékén, mert itt annyit tesz: motoros fűrész. Ha van drúzsbád, hamar felaprítod a fát, komoly ember nem indul el nélküle erdőt vágni. Errefelé ritkán hallani a „favágó” szóösszetételt. Helyette inkább azt mondják: erdővágó.

Hargitafürdőn pár éve egy kedves kisfiú mutatta meg a szállásunkat. A panzió és a közeli erdő között szögesdrót húzódott.

„Miért ez a nagy óvatosság?” – kérdeztem. „Nehogy béjöjjön a macimedve, és megmocskoljon minket” – válaszolta a fiúcska.

Aztán elmagyarázta, hogy a „megmocskol” azt jelenti: a medve arrébb taszigál, ellök, odacsap egyet. Márpedig ez nyolc napon túl gyógyuló sérülést jelent, nézzék csak meg az állatkertben, mekkora karmai vannak a macinak. A nyáron egy idős székely nénit is megmocskolt a macimedve Gyergyó határában. Ott pihengetett az állat egy bokor mögött. Az asszony nem vette észre, és odasétált a bokorhoz. A medve kétszer megütötte a nőt. Ám az asszony ráripakodott, mire az elsomfordált. A nő férje szerint nem lett a nejének komoly baja, amit az is bizonyít, hogy még a mentőautóban is perlekedett vele. A férfi nekünk annyit mondott: „harmadnap már főzte a ciberét, bé kell látni, a székely öregasszonyok nagyon szívósak.”