„Beszélek szlovákul, és boldog vagyok! Beszélek héberül, és boldog vagyok! Beszélek görögül, és boldog vagyok!” – ezt kiabálta nyolcszáz diák még vagy kéttucatnyi más nyelven csütörtök délután a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium udvarán.
A nyelvek európai napját ünnepelte az iskola a hatodik órában úgy, hogy a diákok egy általuk választott tanórán sajátították el a fenti mondatokat. A kínálat figyelemre méltó volt, 39 nyelvből lehetett választani az arabtól, az albántól és a bolgártól kezdve a görögön, az íren és a japánon át egészen a lováriig, a norvégig, a vietnamiig és a sindariniig.
„Öt éve rendeztük az első nyelvi ünnepet, és most végre újra sikerült, akik öt éve tartottak órát, szinte kivétel nélkül itt vannak ma is” – mondta lelkesen a főszervező franciatanár, Lotfi Éva. Egyetemi nyelvi tanszékek oktatói, nyelvi intézetek munkatársai és volt diákok is érkeztek órát tartani. A japánt például egy ex-kölcseys vállalta, az arabot egy tunéziai születésű most végzős diák, a kínait pedig egy félszudáni lány. A diákok kis zászlókat készítettek, úgy várták az ideiglenes oktatókat. A leglelkesebbek az arcukra és a körmükre is felfestették az általuk választott nyelv hazájának zászlaját. A szlovénóra irányítója Mladen Pavičić, az ELTE oktatója, a magyar irodalom fordítója, aki 1992 óta él Budapesten. Izgatottan magyarázta, hogy rövid bevezetőt mesél majd Szlovéniáról, aztán az ABC betűi, majd néhány hasznos kifejezés fér bele tervei szerint a rendhagyó órába. Jelnyelves szakértőt találtak a legnehezebben, végül az egyik tanár ismerőse vállalta, hogy 45 percet tart az érdeklődőknek. Zádoriné Éva elmesélte, hogy szülei miatt tud jelnyelven kommunikálni, s amikor tanulta, akkor még csak két könyv volt, ma már 15 különböző létezik. A második emeleten nagy nevetés hallatszott. A japánórán volt ilyen jó hangulat, ugyanis a diákok saját nevüket próbálták kiejteni. Eleinte nem sok sikerrel, viszont nem szűnő lelkesedéssel. Benéztem a bolgár csoporthoz, amit a Magyar Bolgár Baráti Társaság elnöknője vállalt el, míg a román órát Vajda Panni, egy évtizedekkel ezelőtt szintén itt végzett író, tolmács hölgy tartotta, aki gyermekkorában hat évet töltött Romániában, majd francia–román szakra járt az egyetemre. A különleges órák mindegyik teremben nagy tapssal értek véget, s abban is egyetértettek a résztvevők, hogy a nyelvi bőség ünnepét jövőre is megtartják.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!