A végletekig konzervatív üveggyáros-művész Louis Comfort Tiffany ugyanis egyáltalán nem foglalkoztatott férjezett nőket műhelyében. Hiába dolgozott a rendkívül tehetséges Clara korábban évekig nála, az esküvője után már nem léphetett be munkahelyére. Egészen addig, míg a sors egy tragikus kitérővel máshogy nem rendelkezett és özvegyként újra visszakaphatta állását.

Clara Driscoll alakját ma már homályba borította a történelem, jóllehet, ő a megálmodója a híres-nevezetes Tiffany-lámpáknak.

A szépséges pávák, flamingók, szitakötők, tollak, vadludak, halak, vízililiomok, rózsafüzérek, és e finom motívumok szikrázó színei – mind-mind egy zajos férfivilágba zárt hölgy különleges tehetségének és álmainak lenyomatai. Amerika felfedezésének évfordulójára rendezett chicagói Világkiállításon már kirobbanó siker fogadta az eddig soha nem látott művészi üvegeket.

Persze mindenki Mr. Tiffanyt ünnepelte és az utókor is az ő nevét őrizte meg. Clara Driscoll, a háttérbe kényszerült művész pedig válaszút elé érkezik – el kell döntenie, hogy tehetségére vagy a szívére hallgasson…

Susan Vreeland, aki a magyar olvasók körében A jácintkék ruhás lány című könyv írójaként ismert, levéltárakban bukkant rá arra a levelezésre, amelyből e lenyűgöző történet hitelessége táplálkozik. Az írónő, a tőle megszokott élvezetes elbeszélő stílusban rajzolja meg egy rendkívüli nő alakját és New York aranykorát.

(bé)