Képregény-történet – A kilencedik művészet ikonjai Magyarországon címmel nyílik kiállítás május 14-én az Országos Széchényi Könyvtárban. A médium sajátosságait, történeti és kortárs sokszínűségét járja körül a július 26-ig megtekinthető tárlat. A részletekről a kiállítás egyik kurátorát, Patonai Anikó Ágnest kérdeztük.
- Mikor jelent meg az első magyarországi képregény?
– Nem sokkal követte az európai és egyesült államokbeli megjelenéseket a nyomtatott sajtóban: Magyarországon Jókai Mór Üstökös című lapjában jelentek meg először német mintára készült rajzos-szöveges történetek, 1877-től Gömböcz és Csukli címmel.
– Az OSZK gyűjteményében melyek a legbecsesebb magyar képregénykincsek?
– Nagy büszkeségünk az 1980-as években kiadott eredeti Rejtő-sorozat, amelyben önálló füzetként jelentek meg a Rejtő Jenő művei alapján készült képregények.
– Egy időben a legtöbb képregényolvasó regények adaptációit forgathatta, ezek közül melyek a legérdekesebbek?
– Több szempontból is kivételes lehet egy-egy ilyen alkotás, Korcsmáros Pál, Zórád Ernő, Gugi Sándor, Sebők Imre vagy Fazekas Attila rajzai mindenképpen figyelmet érdemelnek. Olyan művek is kiemelhetők, mint a külön albumban romantikus képregény alcímmel megjelent Névtelen vár, a Kockásban közölt Szeretve mind a vérpadig adaptációja, vagy A törökfejes kopja képregényváltozata. Ezek ugyanis színesek voltak. De nem csak regényeket képregényesítettek: 1981-ben közölte a Füles Vörösmarty Csongor és Tündéjének adaptációját, amelyet Dargay Attila rajzolt. De készült képregény a Toldiból, A nagyidai cigányokból, A helység kalapácsából és még a Szigeti veszedelemből is. Hosszan lehetne sorolni, a kiállításon is csak egy kis szeletet tudunk ezekből megmutatni. Fontos azonban megjegyezni, hogy az irodalom képregényesítése egy korszak jellegzetes terméke. A mai képregényalkotók inkább önálló történeteket mesélnek, és máshogy tekintenek az adaptációra.
– Utóbb említetteknek milyen trendjeit villantják föl?
– A kortárs képregény igen sokszínű. Egyrészt a science fictiontől a rémmeséig, az önéletrajzi történettől az abszurd humorig terjedő témabeli változatosság bemutatása a célunk. Másrészt eredeti oldalak és a képregényalkotás folyamatait megjelenítő rövid videók segítségével bepillantást adunk arról a sokféle technikáról és praktikáról, amelyekkel a képregényesek alkotnak. Képregényes plakátokkal, képregény-rajzolási lehetőségekkel és Fritz Zoltán önálló, Filmstrip című kiállításával is készülünk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!