Kamatláb, terhelési összesítő, súlyozott átlag, 3G-s mobil. Átlagos mindennapjaimba kéretlenül belemaródott szavak, amiket ugyan használunk, de nem feltétlenül értjük is azokat.

 
Lakos Gábor felvétele

„A fizetési kötelezettségét az Adós legkésőbb a tartozás esedékességének napján érvényes, a Hitelező által az adott devizanemre meghatározott és az Üzlet­szabályzatban rögzítettek szerint közzétett deviza­eladási árfolyamon köteles teljesíteni úgy, hogy a forintellenérték legkésőbb az esedékesség napján a fenti számlán rendelkezésre álljon” – részlet egy banki szerződésből. Elvileg értenem kéne a szöveget, hiszen velem kötik a szerződést. Nehezen megy az értelmezése, így megkérem többdiplomás közgazdász barátomat, fordítsa le nekem a mondatot, magyarra: „Legkésőbb a tartozás esedékességének napján, az aktuális devizaárfolyamnak megfelelő összegnek kell a számlán lennie” – hangzik fordítása.

Biztosra akartam menni, ezért kolléganőmet is felkértem a feladatra. Ő így fogalmazott: „Az adósnak be kell fizetnie azt az összeget, amellyel tartozik a hitelezőnek, méghozzá az aznapra érvényes devizaárfolyamon, az Üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint, úgy, hogy az összeg az esedékesség napján megérkezzen a Hitelező számlájára.”

Továbbra sem múlt nyugtalanságom, melyet a szomszéd néni is észrevett rajtam, hát megpróbált ő is segíteni. „Az adósnak időben, devizában kell törlesztenie, és ennek az összegnek az erre létrehozott számlára határidőre kell érkeznie” – zárta rövidre a kérdést.

Közüzemi számlát kapni kellemetlen élmény. Kínos, amikor a kétoldalas értesítőn a befizetendő összegen kívül semmi mást nem értek. Azért megnyugtat a tudat, hogy ezzel más is így van. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz is érkeznek levelek – 2011 első félévében eddig száznyolc –, amelyekben a fogyasztók panaszolják: nem értik a számlák magyar szavait. Egy teória szerint a devizahitelesek is részben azért kerültek ekkora bajba, mert nem értették az aláírt szerződés minden részletét. „Nyelvi kérdés, hogy nem értjük meg egy banki szerződés, vagy energiaszámla szövegét, ám az már más probléma, hogy nem is kérdezünk vissza” – állítja Pölcz Ádám, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (MANYSZI) irodavezetője a túlbonyolított, gyakran az érthetetlenségig torzított bürokratikus nyelvezetről. Éppen hogy befér az asztal és a tucatnyi értelmező kéziszótár, helyesírási szabályzat a MANYSZI irodájába. Nincs is szükség nagyobb helyre, a tudás az ott – társadalmi munkában – dolgozók fejében van: a szakmai hátteret és garanciát a Balázs Géza alapította Magyar Nyelvstra­tégiai Kutatócsoport nyújtja.

Öt évvel ezelőtt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma pályázatának köszönhetően jött létre a MANYSZI, melynek egyik legfontosabb feladata az ingyenes, „nonstop” nyelvi tanácsadás.

– Mindig van egy ügyeletes, aki legjobb tudása szerint igyekszik pár órán belül válaszolni a feltett kérdésekre. Szinte minden korosztályból akad tanácsot kérő: a gyereke házi feladatában segítő anyukától kezdve a számítógépes nyelv használatában elbizonytalanodó nyugdíjason át a zárthelyiére készülő egyetemistáig. Hetente átlagban hetven-nyolcvan kérdés érkezik. Akadnak esetek, amikor a szótárat sem kell elővennünk a válaszadáshoz, ám olyan kérdésekbe is belefutunk, amik komoly vitát robbantanak ki köztünk, tanácsadók közt is. Ilyen volt például, amikor azt kérdezték: a Corvin-negyedet hogyan kell írni. De nem csak segítenek az iroda munkatársai, hiszen a www.szomagyarito.hu internetes honlapjukon idegen kifejezések „magyarítására” várnak ötleteket. Az ilyen ötletel­getések során rendkívül aktívak az emberek. A „pendrive” szóra például húsz javaslat érkezett, a legötletesebbek az „adatrudi”, „tolltár”, „adatkulcs” voltak. Sok kétségbeesett levél érkezik hozzánk arról, hogy egyre több idegen eredetű szó honosodik meg a nyelvünkben. Úgy gondolom, ezt a folyamatot nem lehet egyértelműen jóként vagy rosszként felfogni. A nyelv változik. Ezzel szerintem nincsen semmi baj. Baj akkor van, amikor egy nyelvet beszélünk, de más nyelvi kódot használunk. Hivatali helyeken, bankban, áramszolgáltatónál sokszor fordul elő, hogy nem értünk meg valamit, és nem merünk visszakérdezni sem. Ez nagy probléma. Sokszor fordulnak hozzánk jogi szövegekkel is, mert a két fél másképp értelmez egy törvényszöveget. Egy ilyen félreértelmezés akár perdöntő is lehet. Szerencsére a nagyobb szolgáltatók is foglalkoznak azzal, hogy közérthetők legyenek hivatalos dokumentumaik. Az egyik bank is felkért már minket, tegyük „közérthetővé” szerződéseik szövegét.

Kapva kapok az alkalmon, és felkérem én is Ádámot, segítsen a nálam lévő számlán olvasható pár sort kevésbé félelmetessé tenni. A háromsoros szöveg percek alatt tele lett áthúzással, zárójellel, sőt, nyelvhelyességi hibát jelölő vonalkával. A javítás során megtudom, a számum azt jelenti, szélvész. Na persze ez nincs benne a számla szövegében: egy nyelvész szeret elkalandozni. Boldogan köszönök el a MANYSZI lelkes irodavezetőjétől, hiszen ma is eggyel okosabb lettem. A telefonszámát féltve őrzött kincsként mentem el, ha ne adj’ isten egyszer bajba kerülnék valamelyik bankban.

 

Míg napjainkban a legtöbb magyar nyelvvel foglalkozó szervezet a bürokratikus, nyakatekert fogalmazás egyszerűsítéséért vív harcot, addig egy honlapon jól hangzó, ám értelmetlen mondatokat állíthatunk össze, ha tudálékosnak szeretnénk látszani. Íme néhány példa:

w Kiemelt fontosságú feladat befolyásolni a piacvezető kezdeményezéseket.

w Megpróbáljuk aktívan menedzselni a szárnyaló fogyasztói bázist.

w Egy megoldás van: szimulálni az együttműködő technológiákat.

w Szükséges racionálisan végiggondolni a szűkös termékpalettát.

w A mai legfontosabb prioritás: meghatározni az időzített paradigmákat.

 

A 18-19. század nyelvújítási mozgalmának eredményeként több mint tízezer új szó került be a köznyelvbe. Voltak azonban olyan szavak, amelyek még a legmodernebb felfogású nyelvújítóknál is kicsapták a biztosítékot, így azok végül nem honosodtak meg a magyar nyelvben: éleny: oxigén, lemb: embrió, nyakte­kerészeti mellfekvenc: nyakkendő, zönglejtő: hangskála, Kappanhágó: Koppenhága, jegőc: kristály, csucsag: piramis.

 

Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején tett javaslatot a közüzemi számlák egyszerűsítésére. A héten az Országgyűlés Fogyasztó­védelmi Bizottsága tárgyalta az energiaszolgáltatók számlázásával és ügyfélszolgálatának működésével kapcsolatos tapasztalatokat.

A Nemzeti Fogyasztó­védelmi Hatóság osztályvezetője, dr. Mándi Martina szerint lényegében nem változott a számlák érthetőségével kapcsolatos panaszok száma. A földgázszámlákon nem tudják átszámolni a megajoule-t köbméterre és fordítva. Grábner Péter, a Magyar Energia Hivatal elnökhelyettese szerint szabályok kötik a kezüket. Javasolta, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosításával tegyék rugalmasabbá az ügyfélszolgálati irodák nyitva tartását is, a panaszok hatékony orvoslása érdekében.

Címkék: Alberto Contador

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!