Hosszú életű volt a 95. életévében a héten Los Angelesben elhunyt Maria Altmann, aki az elmúlt öt esztendőt már abban a boldog tudatban töltötte, hogy sikerült legyőznie az osztrák államot, s hat évtizedes harc után visszaszereznie családja tulajdonát, öt Klimt-képet.

 

Közülük a leghíresebb festményt, az osztrák Mona Lisának tartott Adele Bloch-Bauer I című, színárnyalata alapján Arany Adelenek is nevezett alkotást 1907-ben készítette el a közízlésnek akkor még túl modernnek tartott Gustav Klimt, ezt követte öt évvel később a jóval oldottabbnak, nyugodtabbnak mondható Adele II.

A modell – Ferdinand Bloch-Bauer zsidó cukorgyáros 1925-ben elhunyt felesége – azt kérte végrendeletében férjétől, hogy a két portrét, s további négy Klimt-csendéletet hagyja majd a bécsi állami múzeumra, a Belvedere-re. A 20 esztendővel később elhunyt férj nem tudott eleget tenni felesége kérésének, a festményeket ugyanis, miként gyárát, házát, vagyonát, műkincseit elkobozták a nácik.

A háborút követően a szomorú sorsú pár két unokahúga, valamint egy unokaöcs, mint kijelölt örökösök, próbálták visszaszerezni a jussukat. A legszívósabb a most elhunyt Maria Altmann volt (leánynevén Maria Bloch-Bauer), ő hosszú évekig alkudozott az osztrák kormánnyal. Kény­szeregyezséget ki is csikart: a családi tulajdonban lévő festmények egy részét elvihette Amerikába, de az igazán értékes Klimt-képekről le kellett mondania.

Altmann asszony 1998-ban újból harcba lendült, amikor Ausztriában megszületett a restitúciós törvény a háború alatt elkobzott zsidó vagyonok visszaszolgáltatásáról. Elvben már vihette volna a festményeket, a gyakorlatban azonban az osztrák kormány jogi csűréssel-csavarással elszántan akadályozta a megegyezést, arra játszva, hogy az idős amerikai hölgy majd csak jobblétre szenderül.

Bécs elszámította magát, Altmann rálelt egy elszánt ügyvédre Amerikában, a Klimt-ügyért a praxisát is feladó Randolf Schoenbergre, aki hétéves kitartással ért célba. Nevezetesen azzal az ötlettel, hogy a pert áthelyeztette a tengerentúlra – ez is eltartott 4 évig, miközben az osztrák állam, ha harc, legyen harc jelszavával, fizette az évi 800 ezer eurós perköltséget. A nemzetközi leégéstől tartó osztrák kormány azután visszahozatta Ausztriába a tárgyalást, ezzel bele is törődve vesztes pozíciójába.

Maria Altmann a nehezen kivívott győzelem után felajánlotta ugyan, hogy az osztrákok szívéhez nőtt képeket a Belvedere-nek adja, ha a mintegy 220 millió eurós árat kifizetik neki. Bécs persze nemet mondott, így a képek amerikai árverésen találtak gazdára. 2006. júniusában egy zárt, meghívásos licit során Ronald Lauder vette meg az Arany Adelet 135 millió dollárért. A csodálatos Klimt-alkotás ma is ott lóg a New York-i Lauder Galéria falán.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!